Beteg világ

Amikor végre megoldódik a britek Európai Unióból való kilépése körüli huzavona, illetve tető alá kerül az USA és Kína közti kereskedelmi egyezmény, ismét az ázsiai ország tartja rettegésben a világot. Egy világjárvány nem csupán népegészségügyi kockázatot rejt, beláthatatlan a financiális hatása is.

Roham egy makaói boltban. Korlátozott utánpótlás? Fotó: Tatiana Lages Forrás: MTI/EPA/LUSA–Tatiana Lages

Nem csupán népegészségügyi tragédiáról van szó. A vírus a teljes kínai gazdaságra gyakorolt hatásaként két százalékpontos visszaesés is bekövetkezhet az első negyedévben. Egy-egy globálisan terjedő járványnak óriási a gazdasági hatása, olyannyira, hogy mostanra a polgári légi közlekedés 41,6, a vasúti 41,5, míg a gépjármű-közlekedés 25 százalékkal esett vissza. Sőt leállt a repülőgép- és a gyorsvasúti forgalom Hongkong és a Hupej tartománybeli, 11 millió lakosú Vuhan város között, amely a járvány epicentruma. Ezáltal a turistaszám is drasztikusan csökkent, amely a vendéglátóipart Kína egyes tartományaiban máris tönkretette. Így nem csupán a magánszemélyek mozgása, hanem az áruszállítás is korlátozott, mindez alapvető hatással van az ipari beszállítói láncokra is. Amennyiben a gyárak termelése elhúzódóan lelassul, a Kínába nyersanyagot, például acélt beszállító országok – India, Ausztrália – is megsínylik a járvány okozta forgalom-visszaesést. Ráadásul jócskán bezuhanhat a Malajziában és Dél-Koreában gyártott számítógépcsipek és -kijelzők iránti kereslet is, amelyeket az olcsó munkaerőnek köszönhetően sokszor Kínában szerelnek be a készülékekbe.

A The New York Times szerint a kínai ipar visszaesése a Németországban készülő gépsorok, valamint a magyar, lengyel és cseh autógyári alkatrészek eladását is csökkentheti.

Egy másik sokkoló, ráadásul azonnali hatás, hogy bizonyos gyógyszerekből és egészségügyi eszközökből is hiány alakulhat ki – akár világszerte. Ez elsősorban a szájmaszkokat és a betegséget azonosító teszteket érintheti. Ellenben az e terméket gyártók gigantikus hasznot húzhatnak a betegségből, hiszen a segédeszközök beszerzésére az ázsiai ország pénzügyminisztériuma közel kétmilliárd dollárt tett félre, az ideiglenes kórházak felhúzására pedig már ötvenmilliárd feletti ez az összeg.

Megrogyhat a szolgáltatói szektor is. Egyre kevesebben mennek a plázákba pénzt költeni, a mozik, a színházak pedig üresen konganak. Sőt a boltok is, ami azért gond, mert a kínai újév miatt az évnek ebben a szakaszában az ajándékvásárlás pörgeti a kiskereskedelmet.

Roham egy makaói boltban. Korlátozott utánpótlás?
Fotó: MTI/EPA/LUSA–Tatiana Lages

Ezek után nem csoda, hogy lefújták Hongkongban a tőzsdei ünnepségsorozatot, amelyet a hold­újév alkalmából rendeztek volna, hiszen semmi ok nincs a börzéken az örömre. A részvénypiacokon is érezhető a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése, csakúgy mint az árupiacon, ahol az olaj ára több hónapos mélypontra, több mint 3,5 százalékkal zuhant egyik nap. Érdekesség, hogy a tőzsdei sokkot azonnal megérezték a nemzetközi luxusipari vállalatok papírjai, egyre kevesebbet ért a Christian Dior, a Burberry, az olasz Mon­cler, valamint a svájci Swatch árfolyama. Gyárai­kat, raktáraikat bezárják a Toyota és az Ikea is.

Ezzel párhuzamosan viszont nőtt a kereslet a válságok idején biztonságosnak számító pénzügyi eszközök, például az államkötvények és az arany, valamint a legnépszerűbb virtuális valuta, a bitcoin, illetve a svájci frank iránt. Aki ezekbe fektetné a pénzét, most jó vételt csinálhat! Nem úgy, mint az, aki jüanban fizet, hiszen a helyi valuta árfolyama folyamatosan gyengül a dollárral szemben, ugyanis a kereskedők sorra építik le a kockázatos befektetéseiket. A devizapiacon a legnagyobb nyomás alá a koreai von és a kínai jüan kerülhet. Ha a koronavírus még szélesebb körben elterjed az ázsiai térségben, akkor a szingapúri dollár és a thai bát is megszenvedheti az eseményeket.

Korábbi tapasztalatok alapján most sem sok jóra számíthat a világgazdaság: gondoljunk az első világháború végétől két éven át pusztító spanyolnáthára, amely ötvenmillió ember halálát okozta! A betegek vagy az elhunytak kiestek a munkaerőpiacról, sőt azok is, akik magzatállapotban élték át a kórt, ugyanis rosszabb lett a későbbi teljesítőképességük. Pusztított, gazdaságokat döntött romba az 1957–58-as ázsiai és az 1968–69-es hongkongi influenza is.

Legutóbb a 2003-as, SARS-vírus okozta járvány vagy a 2004–2006-ban szintén komoly aggodalmakat kiváltó madárinfluenza pusztított. Számos elemzés a – szintén a koronavírusok kategóriájába tartozó – SARS hatásaira vonatkozó adatokkal próbálja megbecsülni a várható gazdasági következményeket. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint 2003-ban egy százalékkal csökkent a kínai gazdaság növekedése a betegség kitörése miatt. A légitársaságok pedig hatmilliárd dollárt veszítettek pár hét alatt, míg a világ tőzsdéiről a befektetők legalább 40 milliárd dollárnyi részvényértéket buktak el.

Ezek után más sem hiányzik a világnak, mint hogy a koronavírus indítson hatalmas pénzügyi összeomlást, amely a tőkepiacot ismét rettegésben tarthatja, ugyanis jelenleg Kína adja nagyjából a világ növekedésének harmadát. A Világbank szerint egy komolyabb járvány még a legkonzervatívabb becslések szerint is elpusztíthatná a globális gazdasági növekedés egy százalékát! A szikra kipattant, kérdés, mit gyújt lángra.