Fogás a híd alatt

Míg a déli biztonsági határzár túloldalán élők egyre inkább úgy érzik, hogy a szerb kormány muzulmán menekültek befogadásával igyekszik megnövelni a természetes népszaporulatot, azzal sem törődve, mennyibe kerül ez az országnak, a magyar–szerb és magyar–román határon fokozott határrendészeti ellenőrzéssel igyekeznek elfogni a határsértőket. Ez utóbbi szakaszon november óta egyre intenzívebb az illegális migrációs nyomás.

Még nem tudni, épül-e majd fizikai akadály a magyar–román határsávon. A rendészeti kirendeltségek egyelőre urai a helyzetnek Forrás: Havran Zoltán

Szombati Andrea, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Szabó Melinda őrmester és Mitykó Roland zászlós, határrendészeti szakértő társaságában indulunk járőrszolgálatra a magyar–román határ Békés megyei szakaszán, ahová az elmúlt év novembere óta egyre több migráns érkezik. Előbb a 38. határjeltől a 27.-ig, majd a 109.-től a 21.-ig járjuk be a terepet, végül leparkolunk egy magasfigyelőnél, vagyis egy „mafinál”, ahonnan gyalog folytatjuk utunkat a határkövek mentén. Munkaeszközként hőkamerát, éjjellátót, távcsövet és okmányvizsgáló eszközöket viszünk magunkkal.

Folyókkal, erdőkkel szabdalt területen vagyunk, nehéz terepviszonyok között, ecseteli a zászlós. Amikor még jeges volt a föld, több szakaszt autóval jártak be, ám amióta tavasziasra fordult az időjárás, gyalogos szolgálatot teljesítenek. Ez annyiból rosszabb, hogy lassabb és fárasztóbb. Azokon a részeket viszont, ahol voltak már elfogások, és ahol várhatóan ismét feltűnnek majd migránsok, kimondottan előnyös, ha észrevétlenül közlekednek.

– Folyamatosan résen kell lennünk, elemeznünk kell a tapasztaltakat, hiszen a rendőrség lépéseire a csempészeknek, határsértőknek mindig megvan a maguk válasza – mutat rá Mitykó Roland, aki 17 éve dolgozik itt határrendészként, így szinte minden fűszálat, bokrot ismer már a környéken. Amikor idehelyezték, biciklivel járta be a területet, csak hogy elmélyítse helyismeretét. Kollégáihoz hasonlóan 12 órás munkarendben dolgozik.

Békés megyében 178,1 kilométer hosszú szakaszon őrzik az államhatárt. Itt még nincs drótkerítés, nincs biztonsági határzár, minden neszre, gyanús jelre, eldobott konzervdobozra és papírfecnire fel kell figyelniük a szolgálatban lévőknek. Előfordulhat, hogy a semmiségnek tűnő részletek vezetnek nyomra. Megtudjuk, a határsértési szándék nem kötődik napszakhoz, a külföldiek nappal éppúgy megpróbálnak átjutni a zöldhatáron, mint éjszaka. Lőkösházán például hajnalban találtak rá a helyiek egy migránsra, aki éppen lefeküdni készült a vasúti sínek mellett.

A tavalyi év legaktívabb hónapja december volt, míg 2020 januárjában tovább emelkedett a tiltott határátlépést elkövetők száma. Kockázatelemzések alapján a szakemberek meglátása az, hogy a jövőben megerősödik ez a tendencia, vagyis fokozódni fog az illegális migrációs nyomás. Amióta a magyar–szerb határon szinte lehetetlen átjutni, a migránsok új útvonalakat keresnek.

Még nem tudni, épül-e majd emiatt fizikai akadály a magyar–román határsávon. A határrendészeti kirendeltségek egyelőre urai a helyzetnek. Ez Gyula városának is fontos, hiszen frekventált idegenforgalmi célpontnak számít, várfürdőjébe sokan járnak gyógyulni, pihenni. A település belvárosa csak néhány kilométerre található az országhatártól, mégis nyugodtan végig lehet sétálni az utcáin, mondja Szombati Andrea. Ha valaki ideérkezik, megtapasztalhatja, hogy a közbiztonsággal minden a legnagyobb rendben van. Ugyanez a helyzet a többi határ menti településen is.

A lakosság mellett ebben a MÁV és a Volán munkatársai is segítik a rendőrség munkáját, több alkalommal tartottak nekik tájékoztatót. A battonyai szakaszon többször is tartóztattak már fel határsértőket lakossági és polgárőri bejelentés alapján. A mezőkovácsházi állomáson szintén lakossági bejelentés következtében állítottak elő migránsokat. Orosházán autóbuszon ülő illegális menekülteket „kapcsoltak le” ugyanígy.

– A tiltott határátlépésnek ebben a térségben két jellemző formája van – tudjuk meg a sajtószóvivőtől. – Az egyik, amikor kisebb csoportokban vagy önállóan érkeznek. Miután átlépik a határt, megpróbálnak pályaudvart vagy buszmegállót keresni, hogy tömegközlekedési eszközzel utazzanak tovább a főváros irányába. Arra viszont vigyáznak, hogy ne vegyék észre őket, ezért elkerülik a lakott részeket.

A másik alkalmazott módszer szerint embercsempészek közreműködésével igyekeznek eljutni Budapestre, Nyugat-Európába. Ilyenkor a román–magyar határig szállítják el őket autóval, ott átgyalogolnak a zöldhatáron, majd egy előre megbeszélt helyen, de már magyar területen visszaszállnak a határátkelőn átjutott vagy az ország belsejéből érkező járműbe. Kevéssé jellemző, de már Békés megyében is előfordult, hogy tehergépkocsiban bújtak meg, így próbáltak bejutni Magyarországra. Arra is van példa, hogy a vasúton szállított személygépkocsiban rejtőztek el.

Nemrég Kunágota közelében tartoztattak fel a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság emberei egy személygépkocsit és egy utána haladó tehergépkocsit. Utóbbiban 14 külföldi utazott, egyikük sem tudta igazolni, hogy jogszerűen tartózkodik az országban. A két román férfit, akik a gépkocsikat vezették, őrizetbe vették embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, a határsértők ellen idegenrendészeti eljárás indult. Meghallgatásukat követően a visszafogadási egyezmény alapján visszaadták őket a román hatóságoknak. Az elfogásnál a bűnügyi igazgatóság felderítő osztályának nyomozói és a bevetési egység munkatársai is jelen voltak.

Még nem tudni, épül-e majd fizikai akadály a magyar–román határsávon. A rendészeti kirendeltségek egyelőre urai a helyzetnek
Fotó: Havran Zoltán

– Román kollégáinkkal kiváló a kapcsolatunk, gördülékeny az együttműködés – fejti ki Szombati Andrea. Mint mondja, odaát is vannak elfogások, a vasutat, a közutakat a románok ugyanúgy ellenőrzik, mint a magyarok, a közös járőrszolgálatot is folyamatosan működtetik.

Időközben visszaszállunk a járőrkocsiba, egy ideig követjük a Fehér-Köröst, benézünk a vasúti híd alá, ahol szintén volt már „fogás”, majd betérünk Szentpálfalvára. Itt megállítunk egy brit rendszámú személygépkocsit, sofőrjét igazoltatják.

– A rendőrségnek számos eszköze és módszere van arra, hogy információkat gyűjtsön be bármilyen jogsértésről – világosít fel Mitykó Roland.

– Sosem lehet tudni, melyikre mikor lesz szükség – teszi hozzá Szombati Andrea. A határrendészet elemző-értékelő munkát végző munkatársai ezekből a részletekből állapítják meg, honnan hová tevődik át a mozgás. Ha egy adott területen nagyobb mozgást érzékelnek, oda nagyobb erőket csoportosítanak. Ahhoz, hogy ez működjön, a belső információáramlásnak és kapcsolattartásnak hibátlannak kell lennie.

Békés megyében még sem fegyvert, sem drogot nem találtak az elfogott migránsoknál, támadás sem történt, bűncselekményt sem követtek el a menekültek. A battonyai területen az viszont előfordult, hogy ki akarták vonni magukat az intézkedés alól, magyarán, el akartak futni. A rendőrség minden esetben megfelelő létszámmal volt jelen, megerősítő erők is a rendelkezésére álltak. Ha a szökevények néhány percre eltűnnek is a szemük elől, gyorsan lefogják és előállítják őket.

– Vannak közöttük visszatérők is, olyanok, akik már nem először próbálnak meg bejutni Magyarországra. Valamennyien Romániában kiállított menekültkártyával igazolják magukat, ám ez olyan okmány, amelyet annak alapján állítanak ki a befogadóközpontokban, ki mit mond magáról. Az okmányok adattartalma tehát nem biztos, hogy valós – tájékoztat a szóvivő.

A határrendészeti munka számos nehézsége ellenére egyre több nő vállalja ezt a hivatást, mindnyájan nagy elhivatottsággal végzik feladataikat. A fizikai erőnlétükkel kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán jegyzi meg Szombati Andrea, hogy a nők ugyanolyan hatékonyak ezen a pályán, mint a férfiak. Az első elméleti alapok megszerzését követően a jelöltek akár munkába is állhatnak, feladatokat kaphatnak. Legközelebb március elején indítanak újabb csoportot.

– Annak, aki tanulni szeretne, szolgálni a hazáját, ez az egyik legszebb hivatás. Olyan közösségbe kerül, ahol minden segítséget megkap ahhoz, hogy sikerélménye legyen. Vannak ugyan kockázatai, mint minden más foglalkozásnak, de a szakmai szabályok betartásával, szolgálatszervezéssel, odafigyeléssel ez mérsékelhető – fogalmaz Szabó Melinda őrmester, aki a közelmúltban döntött úgy, hogy beáll határrendésznek.

Horgoson az idegen férfiak csoportokba verődve járnak, de hogy honnan hová, és milyen céllal, azt senki sem tudja
Fotó: Havran Zoltán

A biztonsági határzár túloldalán, Dél-Bánátban és a Vajdaságban már nem annyira nyugodtak a mindennapok. Egy ideig csend volt, mindenki fellélegzett, hogy nem kell többé rettegve kimennie este az utcára, mígnem tavaly késő ősszel ismét feltűntek a térségben a migránsok, mára pedig mindennapossá vált a fokozódó jelenlétük.

– Már hozzászoktunk, hogy itt vannak, részei az életünknek – jegyzi meg egy horgosi élelmiszerbolt biztonsági őre. Az eladónők ellenben nem látják ennyire rózsásnak a helyzetet. Amióta újra közöttük vannak a külföldiek, sötétedés után félnek közterületen tartózkodni. Az idegen férfiak ugyanis csoportokba verődve járnak, de hogy honnan hová, és milyen céllal, azt senki sem tudja.

Riportalanyaink abban egyetértenek, hogy a szerbiai hatóságok nem védik eléggé a lakosságot. Annak érdekében sem intézkednek, hogy lezárják a határt, és ne engedjék be a migránsokat az országba. Sőt ennek épp az ellenkezőjét teszik. Belgrádi barátaiktól hallották, hogy az odaérkezők már nem is sietnek továbbállni, egyre inkább otthon érzik magukat a szerb fővárosban, egyesek közülük már a nyelvet is megtanulták. Dolgozni azonban nem akarnak, legtöbbjük csak téblábol az utcákon, sokan drogoznak, szemetelnek, hangoskodnak, és rátámadnak a járókelőkre.

– Nekünk nem kell ez ide, nem vagyunk hajlandók eltartani őket, nincs is miből – hangsúlyozza az őr.

A főtéri újságárus azt mondja, a menekültek gyakran a bódéja körül alszanak a földön, amikor reggel megérkezik a munkába. Vagy a helyi cigányok segítségével beköltöznek az elhagyatott házakba, ahol, mivel nincs fűtés, csak néhány napra húzzák meg magukat, majd miután úgy érzik, hogy elég volt ebből, átmennek Magyarkanizsára, aztán Szabadkára, onnan Rábéra, át a románokhoz vagy vissza Horgosra. Mintha csak rettegésben akarnák tartani a helyieket, panaszolja. A napi hiányról is be kell nekik számolnia minden záráskor. Neki az a tapasztalata, hogy igenis lopnak.

Jován Radoicsin, akivel a migránsok horgosi találkahelyén beszélgetünk, amiatt értetlenkedik, hogy egyre többen vannak, és már nemcsak a lakatlan ingatlanokban szállásolják el magukat, hanem azokba a házakba is bemennek, amelyek tulajdonosai Szabadkán laknak. Jó nagy rezsiszámlákat hagynak maguk után, hiszen bekapcsolják a rezsót, használják a vizet. A rendőrség ugyan kizavarja őket, ám a fellépésük nem sokat használ, mert néhány hét után újra feltörik az ajtót, és bemennek.

– Az a legnagyobb baj, hogy a fiatalok kimentek Nyugatra, már csak öregek maradtunk szinte az egész régióban, Merkel asszony katonái pedig ezt ki is használják – hangsúlyozza Radoicsin úr. Majd hozzáfűzi: – A mi köztársasági elnökünk sajnos a minap arról szónokolt a képviselőházban, hogy be kell fogadnunk a migránsokat, mert csak így tudjuk megnövelni a természetes szaporulatot. Szerinte büszkének kell lennünk arra, hogy az ismeretlen származású menekültek, akik zömében fiatal férfiak, a mi országunkat választják, és hogy állampolgárságot adhatunk nekik.

Jován Radoicsin szerint világos tehát, a migránsok azért jönnek Szerbiába, mert tudják, hogy itt maradhatnak, erre biztatják őket. Hogy ez mennyibe kerül az országnak, arról mélyen hallgatnak a hivatalos források. Az újságok is csak most kezdtek beszámolni a migránsok által elkövetett bűncselekményekről, korábban hírzárlat volt.

– Ma még vidáman vásárolgatnak, az önkiszolgálóban jól viselkednek. De mi lesz velünk, ha elfogy a pénzük? – teszi fel a kérdést a nyugdíjas horgosi férfi, majd reményvesztetten elköszön.

Puskaporos hordók

A napi néhány százról hetek alatt több ezerre nőtt a Balkánról Magyarországra érkező illegális határátlépők száma 2015-ben. Világossá vált, hogy a dél-európai országok képtelenek elvégezni a megnövekedett regisztrációs teendőket, terheik nagy részét Magyarországnak kellett átvennie.

Miután 2015. szeptember 21. és október 15. között megépült a műszaki határzár, az illegális határátlépés fizikailag lehetetlenné vált a déli határvonalon. A migránsok útvonalai áthelyeződtek, a menekültáradat hazánk megkerülésével folytatta útját.

Míg 2014-ben Európába 626 ezren, 2015-ben már több mint egymillióan érkeztek, főként Ázsia és Észak-Afrika országaiból. Célterületeik kétharmadát Franciaország, Svédország és Olaszország adta, de leginkább Németország. Tisztázódott: ahhoz, hogy az Európai Unió (EU) hatékony választ adhasson a menekültválságra, felül kell vizsgálnia menedékjogi politikáját.

A módosítások egyik vezérelve az lett, hogy a tagállamok egyenlő mértékben vegyék ki részüket a probléma megoldásából – például azáltal, hogy szerepet vállalnak a menekültek áthelyezésében.

A közös európai menekültügyi rendszer lényegét napjainkban a dublini szabályok adják. Ezek határozzák meg, mikor melyik uniós ország felelős a menedékkérelmek elbírálásáért. A kérelmet mindmáig abban az országban kell elbírálni, ahol a kérelmező belépett az EU-ba. Ezen csak néhány esetben változtatnak a körülmények, többek között a gyermekek védelme és a családok egyben tartásának elve. De mivel a szabályok megalkotásakor, 2003-ban még nem volt cél, hogy a felelősség elosztását is garantálják a tagállamok között, amikor 2015-ben példa nélküli emberáradat érte el Európát, Görögországra és Olaszországra aránytalanul nagy teher hárult. Az Európai Parlament (EP) ezért úgy vélte, felül kell vizsgálni a dublini rendszert. Álláspontját 2017. november 6-án alakította ki. Többek között azt javasolta, hogy azokat a menekülteket, akik még semmilyen valós szállal nem kötődnek az EU-hoz, igazságosan kell elosztani az összes tagállam között. Azok a tagállamok, amelyek ezt megtagadják, uniós forrásokat veszíthetnek el.

Brüsszel emellett azt is szeretné elérni, hogy a tagállamok egységes ellátást (lakhatást, hozzáférést a munkaerőpiachoz stb.) biztosítsanak a menedékkérőknek, akiket az is megilletne, hogy már az első naptól kezdődően ingyenes nyelvtanfolyamokra járhassanak. Az előzetes megállapodást az Európai Parlament és az Európai Tanács már 2018 júniusában megkötötte, ám ezt a tanács még nem hagyta jóvá. Az Európai Parlament tájékoztatása szerint Brüsszel annak támogatására is lépéseket tesz, hogy a migránsok új hazájukban munkát találjanak, és beilleszkedjenek a társadalomba. A 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 3,137 milliárd euróval támogatja a migrációs áramlások hatékony kezelését, a menekültügyre és a bevándorlásra vonatkozó közös uniós megközelítés végrehajtását, megerősítését. Az uniós kék kártyát szabályozó irányelv reformjáról az EP állampolgári jogi szakbizottsága 2017-ben szavazott. Ezzel kapcsolatban írták: Európa társadalma öregszik, ezért nagyon fontos, hogy a magasan képzett szakerő vonzó célpontnak találja az uniós országokat.

Statisztikai adatok szerint a legtöbb migráns Szíriából (29 százalék), Afganisztánból (16 százalék) és Irakból (7 százalék) érkezik kontinensünkre. 2019 első felében csaknem 30 ezer személy kockáztatta életét, hogy tengeri úton érje el Európát, közülük hatszázan sosem értek szárazföldet. 2018-ban több mint kétezer személy halt meg vagy tűnt el a Földközi-tengeren, egy évvel korábban több mint háromezer. És a migránsokat „kibocsátó” országok napjainkban is puskaporos hordók…