Hedy Lamarr kékfoga

Szunyogh Szabolcs a szépről akart könyvet írni, bátor lányokról, sikeres hölgyekről, okos és tehetséges asszonyokról. Arról, miért tisztelik a zsidó nőket, mi múlhat rajtuk, és mit tanulhat tőlük a világ.

Ozsda Erika
2020. 02. 28. 16:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tengeri szél a címe a fejezetnek, amelyet Szunyogh Szabolcs „Utószó helyett” írt. „Magyarázkodással kell kezdenem” – olvasható, ugyanis az író kihagyott egy fontos témakört, A zsidó nő az üldöztetésben címűt, pedig könyvtárnyi anyag állt rendelkezésére. Elkezdte, de képtelen volt folytatni. A kislányát és az unokáit látta maga előtt… Szunyogh Szabolcs a szépről akart könyvet írni, bátor lányokról, sikeres hölgyekről, okos és tehetséges asszonyokról. Arról, miért tisztelik a zsidó nőket, mi múlhat rajtuk, és mit tanulhat tőlük a világ.

Az izgalmas olvasmány tele van csemegékkel. Húsz témakört egy-egy hősnőn keresztül mutat be. A zsidó nő… a Bibliában című fejezetben az Ószövetség és az Újszövetség nőképe közötti karakteres különbségekre tér ki. Szót ejt Éváról, Szulamitról, az Énekek éneke szerelmeséről, Támárról, akinek férje a nászéjszakán meghalt, mielőtt elhálhatták volna a házasságot, Eszter királynéról, akinek nevéhez a nagy ünnep, a purim kapcsolódik.

A zsidó nő… a vallásban című fejezetben megismerjük a kóser mikvék, fürdők szerepét, hogy mikortól számít nőnek a lány, milyen ajándékot kell vinni a menyasszonynak, miért számított nélkülözhetetlennek a házasságközvetítő, vagy mit takar a ketubá, az egyik legfontosabb nővédő intézkedés a zsidóságban. A testi szerelemről szóló részben a szerző kifejti, hogy a zsidóság számára a szexualitás nem szégyenteljes dolog, a vágy ugyanolyan érzés, mint az éhség vagy a szomjúság. Egy közmondás szerint az a zsidó nő, aki huszonkét éves kora után is szűz, bűnben él.

Szunyogh Szabolcs több nagyon izgalmas életű asszonyt mutat be. „Az Úrnő”, Dona Gracia Mendes a XVI. században élt, és zsidók ezreit mentette meg a portugáloktól. Befolyása volt a politikára, még V. Piusz pápát is meghátrálásra kényszerítette. Sarah Bernhardt nevét nemcsak a színházművészet tartja számon, hanem a festészet is, ő volt a szecesszió legnagyobb sztárja, a cseh Mucha róla festett plakátokat. Különleges hölgy volt, Párizs a lábai előtt hevert. Dumas, Hugo és Flaubert imádták a színésznőt, aki a francia–porosz háborúban kórházzá alakította át az Odéon Színházat, beállt ápolónőnek, és százak életét mentette meg. A magyar származású Amrita Sher-Gilt Indiában a legnagyobb festőként tisztelik, itthon alig ismerik. A Hegyvidéki nők című festménye 797 millió forintnyi dollárért kelt el egy New York-i

árverésen.

Az egyik legérdekesebb történet Hedy Lamarré. A két világháború között hollywoodi sztár volt, több mint harminc filmben játszott, ő az első, akit teljes alakos aktban lehetett látni a vásznon. „Minden idők legszebb színésznője” soha nem járt iskolába, házitanítók nevelték. Négy nyelven beszélt – magyarul is –, és gyerekkorától érdekelték a műszaki kérdések. Hozzáment egy gazdag fegyvergyároshoz, és rövid idő alatt a torpedók szakértőjévé vált. Miután megtudta, hogy a németek lehallgatják a torpedók rádióvezérlését, kidolgozott egy újfajta frekvenciaugrásos módszert – a világsztár, akinek közben a haját, a turbánjait, a sáljait nők milliói utánozták. A svéd Ericsson szabadalmaztatta az adatátviteli rendszert, és Lamarr kérésére a találmányt a dán-norvég király emlékére Kékfognak, Bluetooth-nak nevezték el. A GPS, a mobiltelefon és a wifi is az ő találmánya szerint működik. Már csak miatta is érdemes elolvasni a könyvet.

Aki többet szeretne megtudni a zsidó hölgyekről, minden témakör után végigböngészheti az Ajánlott olvasmányt, mely megmutatja, hogy a fejezetben szereplő személyekről és eseményekről hol találunk még információt. Szintén izgalmas Szenes Hanna magyar költő, angol ejtőernyős, izraeli nemzeti hős sorsa vagy Elek Ilona olimpiai tőrvívóé és Keleti Ágnes tornászé. Megismerhetjük Ady múzsáját, Lédát, Erdős Renée-t, hogy ki és miért lett miatta öngyilkos, a kivételes hangú énekesnőt, Ofra Hazát, aki túlélt egy repülőbalesetet, és Shani Boianjiut, a 33 éves írót, aki 2012-ben jelentette meg a Bátraké a mennyország című könyvét, amely világsikert hozott számára. Most azt olvasom.

(Szunyogh Szabolcs: Zsidó nők. Noran Libro, Budapest, 2019, 294 oldal. Ára: 3990 forint)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.