A tengeri szél a címe a fejezetnek, amelyet Szunyogh Szabolcs „Utószó helyett” írt. „Magyarázkodással kell kezdenem” – olvasható, ugyanis az író kihagyott egy fontos témakört, A zsidó nő az üldöztetésben címűt, pedig könyvtárnyi anyag állt rendelkezésére. Elkezdte, de képtelen volt folytatni. A kislányát és az unokáit látta maga előtt… Szunyogh Szabolcs a szépről akart könyvet írni, bátor lányokról, sikeres hölgyekről, okos és tehetséges asszonyokról. Arról, miért tisztelik a zsidó nőket, mi múlhat rajtuk, és mit tanulhat tőlük a világ.
Az izgalmas olvasmány tele van csemegékkel. Húsz témakört egy-egy hősnőn keresztül mutat be. A zsidó nő… a Bibliában című fejezetben az Ószövetség és az Újszövetség nőképe közötti karakteres különbségekre tér ki. Szót ejt Éváról, Szulamitról, az Énekek éneke szerelmeséről, Támárról, akinek férje a nászéjszakán meghalt, mielőtt elhálhatták volna a házasságot, Eszter királynéról, akinek nevéhez a nagy ünnep, a purim kapcsolódik.
A zsidó nő… a vallásban című fejezetben megismerjük a kóser mikvék, fürdők szerepét, hogy mikortól számít nőnek a lány, milyen ajándékot kell vinni a menyasszonynak, miért számított nélkülözhetetlennek a házasságközvetítő, vagy mit takar a ketubá, az egyik legfontosabb nővédő intézkedés a zsidóságban. A testi szerelemről szóló részben a szerző kifejti, hogy a zsidóság számára a szexualitás nem szégyenteljes dolog, a vágy ugyanolyan érzés, mint az éhség vagy a szomjúság. Egy közmondás szerint az a zsidó nő, aki huszonkét éves kora után is szűz, bűnben él.
Szunyogh Szabolcs több nagyon izgalmas életű asszonyt mutat be. „Az Úrnő”, Dona Gracia Mendes a XVI. században élt, és zsidók ezreit mentette meg a portugáloktól. Befolyása volt a politikára, még V. Piusz pápát is meghátrálásra kényszerítette. Sarah Bernhardt nevét nemcsak a színházművészet tartja számon, hanem a festészet is, ő volt a szecesszió legnagyobb sztárja, a cseh Mucha róla festett plakátokat. Különleges hölgy volt, Párizs a lábai előtt hevert. Dumas, Hugo és Flaubert imádták a színésznőt, aki a francia–porosz háborúban kórházzá alakította át az Odéon Színházat, beállt ápolónőnek, és százak életét mentette meg. A magyar származású Amrita Sher-Gilt Indiában a legnagyobb festőként tisztelik, itthon alig ismerik. A Hegyvidéki nők című festménye 797 millió forintnyi dollárért kelt el egy New York-i