Takarás, elvtársak!

A gyanútlan rádióhallgató félrenyelt, amikor meghallotta, hogy megalakult a Hagyományőrző Munkásőr Társaság. A rendszerváltáskor közkövetelésként fogalmazódott meg, hogy a munkásőrség mint a diktatúra egyik fegyveres felvigyázója azonnal oszoljon fel, a tagok sapkáján viselt vörös csillag meg bevonult a tiltott jelképek közé. Akkor most kinek ment el az esze?

Léggömböt vásárolnak a munkásőrség tagjai a Városligetben 1963. április 4-én. Elszálltak Fotó: MTI Fotó: Fényes Tamás

Egy 31 éves edelényi biztonsági őr, szőlőbirtokos és kommunista aktivista munkásőrt játszik néhány veterán társaságában. Szigorúan véve ennyi történt, a sajtó egy év késéssel mégis hírré emelte a Hagyományőrző Munkásőr Társaság létrejöttét. Remek időzítés, néhány nappal február 25-e, a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt. Van, aki csak legyint rá, de van, aki a jelenség mögött baloldali provokációt, esetleg külföldről pénzelt anarchista célokat sejt. Nekünk azonban csak az ikonikus, 1992-ben bemutatott Csapd le, csacsi! című filmben elhangzó aranyköpés ugrik be: Takarás, elvtársak!

„A »Kádár-korszak« jó volt a magyar nemzet egészének. […] Mi a Hagyományőrző Munkásőr Társaság viszonya az 1956 utáni kivégzésekhez és bebörtönzésekhez? Minden országnak vannak törvényei, amelyet saját társadalmi rendjének védelmében alkalmaz. 1956 után a Magyar Népköztársaság törvényei alapján a néphatalom ellen fellépő személyeket vonták felelősségre és ítélték el. […] E megfontolásból nem helyeseljük, hogy október 23-át nemzeti ünnepnek nyilvánították, és ezt arra használják, hogy a felnövekvő nemzedéket abban a szellemben neveljék, amelyet a barikád egyik oldalán vallottak” – e sorok a 2018 februárjában megalakult Hagyományőrző Munkásőr Társaság közzétett állásfoglalásából valók. Szerzője maga az országos parancsnokság. Hogy honnan a kinevezés, és milyen alapon, nem ismert. Rangjelzéseik, egyenruháik, vörös csillagos jelképeik mindenesetre az egykori munkásőrségével megegyezőek, mint ahogy fogalmazásmódjuk, szóhasználatuk is az MSZMP-s pártzsargont idézi.

Léggömböt vásárolnak a munkásőrség tagjai a Városligetben 1963. április 4-én. Elszálltak
Fotó: MTI Fotó: Fényes Tamás

A háromfős parancsnoki gárda élén az 1989 áprilisában (hat hónappal a munkásőrség feloszlatása előtt) született Juhász Norbert országos parancsnok áll, helyettesei a 78 éves Arató István és a 77 éves Juhász Lajos egykori hivatásos munkásőr-csapatparancsnokok. A felsőtárkányi címre bejegyzett szervezet jelképe is a néhai párthadsereg géppisztolyos, vörös csillagos címere. Vajon melyik bíróság jegyezte be az önkényuralmi jelképeket és egyenruhákat társadalmi rendezvényeiken nyíltan használó, a pártállami elnyomó gépezet fegyveres alakulatának emlékét ápoló „civil társaságot”?

A két idős munkásőrparancsnok felettese a 31 éves országos parancsnok, Juhász Norbert, aki nyilvános életrajza szerint már „14 évesen aktivistaként csatlakozik a munkásmozgalomhoz, s korengedménnyel 15 évesen lesz az akkori Magyar Kommunista Munkáspárt tagja. Majd a következő évben a párt országos elnöksége javaslatára a Központi Bizottság munkatársa lesz, s pár év múltán a párt Heves megyei szervezetének elnöke.”

Bár eredeti szakmája szakács, a magánbiztonsági ágazatban helyezkedik el, jelenleg biztonsági őrként szolgálja a közrendet. Miután a munkáspárt „elvtelen kompromisszumai” miatt sokadmagával kilép a Thürmer-pártból, elvtársaival 2014-ben megalapítják a Népi Front Pártot, amelynek központja egy egri lakótelepi lakásban található. Juhász „napjainkban hivatása mellett saját szőlőbirtokát, valamint az ott működő bor- és pálinkamanufaktúrát vezeti őstermelőként a Borsod megyei Edelény város határában”.

A számos kérdés mellett szerettük volna megtudni tőle, hogy például miként tudja összeegyeztetni szőlőbirtokos vállalkozói mivoltát a kommunista kollektivizmus eszméivel, de kapcsolatfelvételi kérelmünkre csak hosszú válaszlevelet kaptunk. Ezek után csak ebből tudunk idézni:

„A Hagyományőrző Munkásőr Társaság nem jelenti és nem is jelentheti az egykori munkásőrség újjáalakulását. Társaságunk hasonlóan más történelmi hagyományőrző szervezetekhez tevékenykedik. […] Működésében az egykori testület humanitárius szerepvállalásának folytatását, a jelenben való gyakorlását helyezi előtérbe. […] Eszmeiségében baloldali, munkásmozgalom-történeti hagyományok ápolására és humanitárius célok megvalósítására törekszik. […] A munkásőrség a 32 esztendő alatt ellentétben a rémhírekkel és a történelemhamisító állításokkal soha, sehol egyetlen ártatlan emberéletet sem oltott ki. […] Társaságunk hagyományőrzés tekintetében tehát nem csak egyenruha-viselést ért, hogy nemzeti és munkásmozgalmi ünnepeken méltó módon emlékezzen. […]”

„Munkásőrség volt, van és lesz!” – idézi mottóként az utolsó munkásőrparancsnok, Borbély Sándor 1989. januári, Nyíregyházán elhangzott „örök érvényű” kijelentését a Hagyományőrző Munkásőr Társaság honlapja (munkasortarsasag.5mp.eu), amely számos figyelemre méltó olvasmánnyal szolgál, legyen szó Horthy Miklósról, aki „a jobboldal és a fasiszták ünnepelt hőse”, az 1956-os „ellenforradalomról” vagy a munkásőrség történelmi előzményeiről visszamenőleg Marxig, Leninig, a nagy októberi szocialista forradalomig, sőt a párizsi kommünig.

Juhász Norbert alapító tagja a Heves megyéhez kötődő Népi Front Pártnak is. Internetes névjegye szerint jelenleg a párt külügyi munkacsoportjának orosz referense. Ez az orosz referencia összefügghet azzal, hogy korábban, még a munkáspárt delegáltjaként Oroszországban járt. A 2012-ben alapított Népi Front Párt honlappal és Frontoldal című – igaz, impresszum nélküli – internetes újsággal is rendelkezik. Egy „radikális baloldali, rendszerellenes antikapitalista párt, amelynek távlati célja a szocializmus 21. századi modelljének megvalósítása”.

Ennek megfelelően lényegében mindenki fasiszta, aki tőlük jobbra áll, vagyis az összes többi politikai szereplő. Február 8-án ők is a „Soha többé fasizmust! Népi Front – a rendszer ellenzéke” molinóval az Antifa nevű nemzetközi anarchista szervezettel együtt vettek részt a becsületnapi emléktúra résztvevői elleni megmozdulásban. Jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom március 1-jére tervezett fáklyás felvonulásának megzavarására szerveznek tüntetést. Honlapjuk és újságjuk rövid tanulmányozása után világossá válik, hogy a mindössze néhány tagot számláló párt eddigi legnagyobb politikai akciója az volt, amikor tavaly március 21-én Újpesten megemlékezést tartottak a Tanácsköztársaság kikiáltásának százéves évfordulója alkalmából. A rendezvényen egy Juhász-féle munkásőr-hagyományőrző állt díszőrséget. Az egybegyűlt tömeg létszáma meghaladta a harminc főt is.

Szerettünk volna biztosabbat tudni a munkásőr-hagyományőrzőkhöz fűződő kapcsolatukról, azonban Fogarasi Zsuzsanna pártelnök Juhászhoz hasonlóan elzárkózott a beszélgetéstől, mondván: a Népi Frontnak nincs semmi köze sem a munkásőr-hagyományőrzőkhöz, sem Juhász Norberthez. Csakhogy ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen ennek nemcsak Juhász névjegye és életrajzi bejegyzései mondanak ellent, hanem saját honlapjuk is. A parancsnok ugyanis látható azon a tagtoborzó fényképen, amely a párt honlapján Csatlakozz! címszó alatt szerepel. Ráadásul ő is, Juhász is ugyanazon munkáspárt ugyanazon egri szervezetéből léptek ki, és alakították meg a szóban forgó politikai képződményt, kizárt tehát, hogy nem ismerik egymást.

A Népi Front programjában szocialista forradalmat vizionál, megfogalmazásuk szerint „békés forradalmat”. Azt írják, hogy „mivel a tőkés termelés alapellentmondásait végső soron csakis a kulcsfontosságú gazdasági szektorok társadalmi tulajdonba vétele képes feloldani, a XXI. századi szocializmus gyökeresen változtatja meg a tulajdonviszonyokat”. Ezek szerint elődjeikhez méltóan ők is államosítanának – természetesen a békesség, igazságosság és proletár nemzetköziség jegyében.

Kiss Dávidnak, a Veritas Történetkutató Intézet történész kutatójának a szakterülete a munkásőrség. Megosztottuk vele Juhász állásfoglalását, majd megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy a hagyományőrzők szerint a munkásőrség hasznos volt a társadalom számára, mert részt vett a katasztrófavédelemben.

Juhász Norbert országos parancsnok a szervezet újjáélesztésekor programot hirdet
Fotó: Facebook

– Valóban többször előfordult, hogy dunai árvizek idején segítették a polgári védelem és a Magyar Néphadsereg munkáját, hasonlóan a megszálló szovjet hadsereghez. Olyan is volt, hogy egymás házának építésében segítettek, tehát valóban előfordult humanitárius cselekedet. Csakhogy a munkásőrség feladata alapvetően nem ez volt. Ez egy párthatározat alapján létrehozott erőszakszervezet, amelybe pártszervek válogatták ki a résztvevőket. Kezdetben minden munkásőr párttag volt, aztán 1963-tól felvettek pártonkívülieket is abból a célból, hogy párttaggá neveljék őket. Többségük be is léphetett idővel, ami nyilvánvaló előnyökkel kecsegtetett. 1989-ig az volt a munkásőrség fő feladata, hogy a rendszert védje. Erre szerencsére csak korlátozott mértékben került sor, de például a hetvenes évek március 15-i tüntetéseinek oszlatásában a munkásőrök is részt vettek. A mozgósítási tervekben a munkásőrség is szerepelt. Ezeket akkor léptették volna életbe, amikor rendkívüli állapotot hirdet ki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Ez két dolgot jelenthetett: vagy háborút, vagy belső megmozdulást, amelyet sokáig az iratokban úgy is hívtak: „ellenforradalom”. Ebben az esetben a munkásőri állomány feladata az lett volna a rendőrökkel közösen, hogy a megmozdulásokat elfojtsák.

– Igaz az, hogy munkásőr sosem ölt embert?

– Nem igaz. Több olyan baleset és törvénytelenség is történt, amelynek során emberek vesztették életüket, de a felelősségre vonás során nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jártak el. Ezek több esetben nagyobb nyilvánosság előtt történtek, de olyan is akadt, amikor gyerekek lőtték le egymást az elöl hagyott szolgálati fegyverrel. Még 1989 során is tüntettek ki munkásőrt azért, mert elfogott a határon Nyugatra menekülőt, illetve megtörtént, hogy egy munkásőr kilőtt a menekülők után egy teljes tárat. Ez nem az üdvhadsereg volt! Párthadsereg, amelynek kiképzési tervében szerepelt a városi harc, a karhatalmi harcászat (melynek része a tömegoszlatás), az objektumvédelem. Mozgósítás esetén megvolt a terv, hogy mely objektumokat kell megszállniuk, hová teszik a golyószórót, sőt 1989-ben új tömegoszlató eszközöket is rendeltek a munkásőrség számára.

– Ön szerint érdemes ez az alakulat arra, hogy a hagyományait ápolják?

– Ahogy több helyen bemutatják a fiatal nemzedékeknek, hogy mit is jelentett a nyilas- és kommunista terror az ötvenes években, szerintem feltétlenül fontos volna időben tovább vinni a kiállítást, mivel a kommunista önkény nem szűnt meg az ötvenes évekkel. Igenis meg kell emlékezni a történelemnek erről a darabjáról. Én magam is javasoltam a munkásőrség történetével foglalkozó tárlatot, de a múzeumok eddig nem tanúsítottak érdeklődést a téma iránt.