A még élő elnököket számba véve nem mindenkit vonz a pénz. Jimmy Carter, aki 1981 után kivonult a politikából, jótékonykodással és versek írásával foglalatoskodott. George W. Bush is a művészetnek szenteli mindennapjait, ő fest. Rá se hederít a pénzcsinálásra, neki – a család olajipari részesedéséből – egyszerűen van. Csak kivételes alkalmakkor találkozik a nagyközönséggel. Bill Clintont leköti alapítványa ügyeinek intézése, de azért talál időt arra is, hogy egy-egy meghívásos konferencián nyitóbeszédet mondjon. Ő és felesége, Hillary tartják a férfi- és női „világrekordot”: a volt elnök 600 ezer dollárért, míg asszonya 400 ezer dollárért is vállalt már el egy alig harmincperces beszédet, amellyel az egekig emelik a rendezvény fényét. De mit csinálnak Obamáék? Ha rosszmájúan fogalmaznánk, akkor szerződéseket írnak alá. Mégpedig olyanokat, amelyek számukra dolláresőt hoznak. Még a Fehér Ház lakóiként kézjegyükkel láttak el két-két memoárra szóló szerződést a Penguin Random House kiadóvállalattal, amely hihetetlen összegről szólt: összesen 65 millió dollár jár nekik, ennyit még a világon egyetlen „író” sem kapott. Azóta ők lettek a modern média császárai is: 50 milliós szerződés a Netflix filmszolgáltatóval, sorozatok az Instagramnak, podcastok – internetes hangos műsorok – a Spotifynak. Obamáék viszonylag szerény anyagiakkal rendelkező családból emelkedtek fel a washingtoni politikai élet csúcsára. Barack már jó ideje szenátor volt, amikor 2008-ban megválasztották elnöknek. Amikor beköltöztek a Fehér Házba, a vagyonbevallásukon 1,3 millió dollár szerepelt. Alig telt el három év azóta, hogy Obama második periódusának utolsó munkanapját töltötte elnökként, a hozzáértők a család jelenlegi vagyonát 134 millió dollárra becsülik, és ha az aláírt szerződéseket nézzük, akkor ez majd felkúszik 242 millióra.