Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Képtelenség egyhuzamban végigolvasni. Néhány oldal után le kell tenni, hogy időt hagyjunk a tömérdek érdekesség átgondolására. Ha kifújtuk magunkat, jöhet néhány újabb fantasztikus utazás a világ valamelyik csodaszép vasútvonalán.
Az első vonathoz hasonlító alkalmatosságokat lovak vontatták, de nem igazán váltak be. Táltosokat nem találtak, ami akadt, azok lassan vonszolták a kocsikat. Az igazi áttörést a folyamatosan tökéletesített gőzmozdony jelentette. Az első gőzös vasutat az angliai Stockton és Darlington között 1825-ben nyitották meg, a mai Magyarország területén Pest és Vác között 1846. július 15-én pöfögött először szerelvény. Azaz nincs kétszáz éve, hogy síneken gördül az ember. E két évszázad elképesztő fejlődésének köszönhetően vonattal utazhatunk a világ legtávolabbi és legfigyelemreméltóbb célpontjaiba. Nyomon követhetjük a Föld sokféle furcsa és csodálatos örökségét, az őskori sziklaalakzatoktól a felhőkarcoló-városokig, a lassú gőzmozdonyoktól a nagy sebességű szuperexpresszekig. A brit Sarah Baxter a világ ötszáz vasútvonalát tette súlyos kötetbe.
A szerző az angliai Norfolkban nőtt fel, ami részben magyarázhatja a hegyek iránti vonzódását. Felnőttként körbeutazta Ázsiát, Ausztráliát, megfordult Új-Zélandon és az Egyesült Államokban, mielőtt írói karrierbe kezdett. A The Guardian, a The Telegraph és a The Independent lapok szerzője korábbi könyvében a világ történetét ötszáz sétaúton keresztül mutatta be. És most nálunk is megjelent a félezer vasutas munkája.
A bevezető egyúttal meghökkentő. Sokféleképpen szortírozhatnánk a világ legizgalmasabb vasútvonalait, de amire Baxter vállalkozott, kevesen gondolunk.
Ő nem kontinensekre bontva sorolja a helyeket, nem is építési idejük alapján, hanem aszerint, hogy az adott szakaszon guruló mozdony milyen föld- és embertörténeti jelentőségű helyen robog végig. Ezért indul Namíbiával, ahol a Desert Express 55-80 millió évvel ezelőtt képződött felszínen zakatol. A világ egyik legritkábban lakott országának legnagyobb részén az időtlenség szele fúj. A világ egyik legősibb sivatagában mi egyebet várnánk? Például ezt a vonatot, amely 380 kilométeres útját 19 óra alatt teszi meg – az átlagsebesség óránként 20 kilométer. Nyugat-Ausztráliában sok milliárd éves kövek között gurul a Mount Goldsworthy tehervonat: 2001-ben 862 kocsit kapcsoltak össze, a 99 732 tonnát nyomó szerelvény 7,3 kilométer hosszú volt. Melyikünk várna ki gutaütés nélkül ekkora tehervonatot a felsőgödi vasúti átkelőn? A tibeti fennsík ötvenmillió éve képződött, a kínaiaknak ötven év kellett a Csinghaj–Tibet vasútvonal elkészítéséhez, amelynek legmagasabb pontja 5072 méter magasan található. Ebben a magasságban ritkább a levegő, ezért a kocsikba oxigént vezetnek, elkerülendő a magashegyi betegséget. Akinek ez sem elég, az ülése alatt talál oxigénpalackot. „A Canadian” – így nevezik a Canadian Pacific Railway vonalat, amelynek építésében 17 ezer kínai munkás vett részt, közülük négyezren életüket adták a műszaki csodáért.
A gyűjtemény aprócska érdekességet ugyanúgy említ, mint sok ezer kilométeres robusztus alkotásokat. Előbbiek közé tartoznak az erdei vasutak, a budapesti kisföldalatti és a Gyermekvasút, Moszkva metróhálózata, vagy éppen a Grotte de Rouffignac vonal. Utóbbi barlangban gurul, olyan barlangban, amely 158 mamutot, 29 bölényt, 16 lovat, 12 kőszáli kecskét és 9 gyapjas orrszarvút őriz a falain 13 ezer éve. Az 1950-es évek régészei jöttek rá arra, hogy nem valamelyik környékbeli óvoda művészi érzékkel megáldott csoportja járt erre, s pingált a falra ősi lényeket: a rajzokat a magdaléni emberek készítették. 1959 óta elektromos vonaton csücsülve ámulhatunk a műveken.
Majd minden lap egyedülálló érdekességeket közöl múltról, jelenről és a tömegközlekedés ezen ágának jövőjéről. Ez talán nem az utolsó képes beszámoló lesz. A csernobili zónában fekvő Pripjaty vasútállomásán mozdonyok, vagonok és más eszközök rozsdásodnak, mert túl szennyezettnek ítélték őket ahhoz, hogy elvigyék onnan.
(Sarah Baxter: A világ története 500 vasútvonal mentén. Ford.: Nagy Boldizsár. Kossuth Kiadó, Budapest, 2019, 400 oldal. Ára: 7500 forint)
Az első világháború óta május utolsó vasárnapja az elhunyt hazafiak napja.
A #vagatlanmajus célja a kevésbé művelt gyep, a fűbarátok szerint a csökkentett felület, a fák és cserjék a megoldás.
Benárd Ágost, a megbecsült orvos, az aktív keresztényszociális politikus a magyarországi kommunista diktatúra egyik áldozata volt.
Az utóbbi évek egyik leglátványosabb filmje Cannes-ból érkezik a mozikba.
Megtalálták a verőcei áldozatok közül az egyik fiatalt
Ki diktáljon? Kozák és Csipes ügye a bántalmazáson felül kenyérharc
Most jött: áll a fogalom Budapesten, összetört kocsik vannak mindenütt
Azahriah a Puskásban: három nap múlva koncert, de valamiért tömegével adja el a jegyeket a közönség
Pár perc alatt kész a kávéhab, nagyszüleink egyszerű, olcsó, mégis mennyei nyalánksága
Üzemanyag: döntöttek az új árakról – péntektől drágulás jön
Kozák kontra Csipes affér: a versenytársak letették a voksukat
Hatvan éve történt a sporttörténelem legsúlyosabb stadionkatasztrófája
Hat embert tartóztattak le adócsalás miatt, mintegy egymilliárdos a kár
Megrázó fotó került elő a verőcei hajóbaleset áldozatairól, amely nem sokkal a baleset előtt készült
Itt a hivatalos közlés: részeg lehetett a motorcsónak vezetője, a szállodahajó kapitánya pedig tudott az ütközésről, csak nem érdekelte
Előkerült a Magyar Péter-féle Tisza Párt alapítójának ügynökaktája
Az első világháború óta május utolsó vasárnapja az elhunyt hazafiak napja.
A #vagatlanmajus célja a kevésbé művelt gyep, a fűbarátok szerint a csökkentett felület, a fák és cserjék a megoldás.
Benárd Ágost, a megbecsült orvos, az aktív keresztényszociális politikus a magyarországi kommunista diktatúra egyik áldozata volt.
Az utóbbi évek egyik leglátványosabb filmje Cannes-ból érkezik a mozikba.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az első világháború óta május utolsó vasárnapja az elhunyt hazafiak napja.
A #vagatlanmajus célja a kevésbé művelt gyep, a fűbarátok szerint a csökkentett felület, a fák és cserjék a megoldás.
Benárd Ágost, a megbecsült orvos, az aktív keresztényszociális politikus a magyarországi kommunista diktatúra egyik áldozata volt.
Az utóbbi évek egyik leglátványosabb filmje Cannes-ból érkezik a mozikba.
Augusztus 28. és szeptember 8. között rendezik Párizsban.
Fazekas Ildikó Ózdon és környékén menti a kidobott állatokat.
Hosszú évekkel veti vissza egészségünket a lefekvés előtti mobilozás.
Magyar Péter emberének berögződése, hogy ő Johann Strauss világhírű osztrák zeneszerző leszármazottja.
Az összalapterület ugyan nem, de az üzletek száma csökkent tavaly.
Oscar-díj esélyes a színésznő?
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
