Koporsó nászajándékba

Az ismeretlen úr külföldi rendszámú luxuskocsival érkezett. Elegánsan, hűvös kimértséggel beszélt. Szeretnék körülnézni a kastélyban, mondta, és minisz­tériumi engedélyt mutatott. Miután alaposan végignézett mindent, így szólt: Ezt nem gondoltam volna! A faluban azt mesélik, a látogató Wenckheim gróf fia volt. Szabadkígyós ma újraéli a varázslatok korát: a rezidencia felújítását kiemelt beruházássá nyilvánították.

A Békés megyei településen szinte mindenki kötődik a kastélyhoz, a felújítás a község jövőjét is megalapozza Fotó: Havran Zoltán

A szabadkígyósi kastély tornyát sokan ismerik. Innen ugrott le a Szeressétek Odor Emíliát! című film címszereplője, mivel nem tudta megszokni a kollégiumi életet. Miközben Lengyel Szilárd építésvezetővel körbejárjuk az impozáns műemlék épületet, megszemléljük a forgatási helyszínt is. A szomszédos torony sisakja épp egy hatalmas szerkezet markában hever a földön, nemsokára visszahelyezik. A Földművelésügyi Minisztérium 1957–58-ban végeztette el itt az első átfogóbb beavatkozást, majd újabb évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét hozzányúljanak a főúri épülethez. Ez 1969–70-ben történt, amikor a Szeressétek Odor Emíliát! című játékfilm forgatásához belső munkálatokra volt szükség. Ekkor kapott selyemtapétát a díszterem, friss arculatot az ebédlő, festést és mázolást a belső tér.

A főépületen ezt követően már csak a működéshez szükséges apró javításokat végezték el. A födémszerkezet a későbbiekben több helyen is tönkrement, az épület beázott.

A közelmúlt öröksége

Pedig régen a futballpálya méretű tetőről még egyetlen vízelvezető rendszer gyűjtötte össze a csapadékot, amely rövid időre eltűnt a föld alatt, hogy aztán újra megjelenjék, táplálja a közeli halastavat. A főúri lak az ország legkorszerűbb kastélyának számított, a kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel. Belső tereiben padlófűtés biztosította a kellemes hőmérsékletet, a pincében kazánokat helyeztek el, a dupla falak közötti légjáratokba gőzgéppel pumpálták a meleg levegőt. Az épület körül gázlámpák világítottak, ehhez a bio­gázt helyben fejlesztették. A kastélyba a folyó vizet is bevezették, egy beépített fürdőkádat a ­jelenlegi felújítás során találtak meg Krisztina grófnő ­öltözőjében. A Vendégségben Wenckheiméknél című készülő kiállításba majd ezt is beépítik.

A parkban száz évnél is idősebb bokrétafa és platánfák mellett sétálunk el. Volt itt úszómedence, tenisz-, sőt leszállópálya is. A francia kert szoborfejes szökőkútját már szétbontották, a rekonstrukció után hang- és fényeffektusokkal kápráztatja majd el a látogatókat. A kastélyépületet és 44 holdas ősparkját 1945 októberé­ben kapta meg a békéscsabai Felső Mezőgazdasági Iskola, amelynek padjaiban középkádereket, agronómusokat, tsz-elnököket képeztek. A későbbiekben technikum és szakiskola váltogatta egymást, majd 1970-ben önálló mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképző intézetté alakult. A Wenckheim-rezidencia akkori tanulói közül sokan még mindig nosztalgiával tekintenek vissza ezekre az évekre.

A Békés megyei településen szinte mindenki kötődik a kastélyhoz, a felújítás a község jövőjét is megalapozza
Fotó: Havran Zoltán

Megnézzük, mit hagyott maga után az ifjúság, a szocializmus és a rendszerváltás. Az egykori díszteremben megsimogatjuk Emília selyemtapétáit, és magunk elé képzeljük, milyen lehetett, amikor a tükrök, a csillárok, a berendezési tárgyak és az eredeti díszelemek még a helyükön voltak. Éles kavicsszőnyegen lépdelünk át a pipázóba és a könyvtárszobába, ahol megállapítjuk, a korabeli faburkolatban máig nem tett kárt a szú, így éppoly méltóságteljes, mint az alapító Frigyes gróf festménye, amelynek már csak a hűlt helyét konstatáljuk. A bejárat mellett fehér mosdókagyló, amolyan nyitott vizesblokk rondít bele a képbe, a lépcsőkorlát kőbábjai is megviseltek.

A kastélyban 1945-től 2011-ig iskola mű­ködött, tudjuk meg Balogh József polgármestertől, miután 1944-ben a grófok elmenekültek. Ez szerencséje is az épületnek, ennek köszönhető, hogy nem ment tönkre a szokásos barbár használat során, mint a többi. A kígyósiak mindenesetre nagyon remélik, hogy az Ybl Miklós tervezte épület felújítása a falusi vendéglátásnak is jót fog tenni, a látogatóközpont vonzerő lesz. Sőt nemcsak remélik, hisznek is benne.

A kastély spontán látogatottsága az előző évtizedekben is jelentős volt. Még az iskola idejében is sokan jártak Kígyósra, hogy megnézzék a parkot. De az ingatlanba nem léphettek be, csak a külsejét csodálhatták meg. A turisták közül sokan tértek be a település éttermeibe, cukrászdáiba. Volt, aki meg is szállt itt egy vagy több napra. A fejlesztés következtében az emeleten szállodát nyitnak, amelynek működtetésétől nyereséget várnak. Az önkormányzat emellett egy Wenckheim-lakosztály kialakítását is szorgalmazná.

A testület 2012-ben lett az ingatlan vagyonkezelője. A szervezett vendégfogadás ekkor indult meg: 2018-ban több mint 21 ezren kértek vezetést. 2004-ben egy ménest is létrehoztak, hogy a kastély új funkcióját lovas turizmussal is bővítsék. Az első lipicai kancákat a polgármester vásárolta meg a saját pénzén Szilvásváradon, félig-meddig helyreállítva azt a második világ­háborús veszteséget, amikor az oroszok elvitték vagy megették a lovakat. – Ha Wenckheim József Antalnak az 1800-as évek elején joga és lehetősége volt arra, hogy ménest alapítson, én nagy örömmel utánoztam őt – fogalmaz a településvezető. Most már csak az a dolguk, hogy egy másik létesítményt jelöljenek ki az állománynak. Mivel a kastély két melléképületét néhány éve részben felújították, a lovagoltatáshoz és a kocsikázáshoz szükséges tíz-tizenkét lovat vélhetően ezek egyikében, a kocsiszínben fogják elhelyezni.

Az első repülőgép

Miközben egy régi borossebesi fotót is megmutat Wenckheim Krisztina grófnőről és családjáról, Balogh József a gyermekkori emlékeit is felidézi. Apai nagyapja a kastély utolsó kertésze volt, édesanyja szobalányként dolgozott ugyanott. Anyai nagyapja az uradalomban tevékenykedett bognármesterként. A faluban szinte mindenki kötődik a kastélyhoz és annak uraihoz. Ő maga a majorban nőtt fel. Sokat járt át Fogarasi bácsihoz, az uradalom egykori gépészéhez, akinek a konyhájában mindig megcsodálta azt a fényképet, amelyen a kastély egyik grófnője volt látható, amint egy kilőtt elefánton üldögél. A fotó Indiában készülhetett, ahová a Wenckheimek vadászni jártak.

Fotó: Havran Zoltán

Szóba kerül az is, szolgáltat-e még be ereklyéket a falu népe. Kiderül, hogy nem, de a grófi család leszármazottainak szerencsére vannak korabeli fotográfiáik, például őseik repülőgépéről. A Wenckheim volt az első olyan magyar arisztokrata família, amelyiknek repülőgépe és Dobos István személyében saját pilótája is volt. Sík Jenő, a gróf legkisebb fiának házitanítója mesélte, hogy amikor a Mátrát tanulták földrajzból, beültek Dobossal és Wenckheim Krisztiánnal a gépbe, majd elrepültek a helyszínre, hogy a magasból nézzenek rá a hegységre.

Bár az emléktárgygyűjtés nem egyszerű, hisz akinek van még ilyen a tulajdonában, nem adja ki egykönnyen a kezéből, a kastély hajdani szakácskönyve visszakerült Szabadkígyósra. Ennek szerzője, Ruff Dezső 385-féleképpen tudta elkészíteni a tojásételt, ezért országos rendezvényekre is kölcsönkérték, a gróf pedig olajfestményt készíttetett róla. Ezt is megkapták az unokától. Az említett személyes emlékek miatt a kastélyfelújítás a helyiek számára sokkal több, mint egy egyszerű műemlék-restaurálás. Wenckheim ­József Antal földi maradványait itt máig sértetlen bronzkoporsóban őrzik. Kígyóson az összes Wenckheim földi maradványa érintetlen, magyarázza egy hölgy a kriptánál, ahová azért jár ki rendszeresen, hogy tiszteletből karbantartsa.

A rezidencia eddig is presztízst jelentett a falunak, most azonban még inkább. Egyesek úgy vélik, sokat tettek és dolgoztak azért, hogy ez az álom megvalósuljon, olykor jogot is formálnak maguknak arra, hogy beleszóljanak a munkálatok menetébe. A kastélyparkot, amely több mint húsz hektár, és 1944 óta közpark, különösképpen kedvelik. Szívük szerint körbe se kerítenék, vagy ha erre mégis köteleznék őket, akkor a léceket a település határáig tolnák ki.

– A kastélypark csaknem 40 ezer embernek adott pihenési lehetőséget az elmúlt években – hangsúlyozza Lánczi Ildikó idegenvezető.

– A majorságban Wenckheim József Antal, a falualapító, Jókai Mór magyar nábobja kiskastélyt emeltetett. Ebből is maradtak meg épületek. Áll a Ferencz József-diadalkapu is, amelyet 2003-ban az önkormányzat építtetett újra, mivel az 1950-es években traktorral húzták szét. Ez Magyarország legnagyobb diadalkapuja. Ugyanitt csodálható meg az ország egyetlen lábon álló üvegfestménye is, abban a Szent Anna-templomban, amelyet 1844-ben Cziegler Antal uradalmi építész tervezett.

Fotó: Havran Zoltán

Krisztina három kikötése

A majorsági emlékhelyek sorát a Wenckheim-kripta és a helytörténeti múzeum egészíti ki, utóbbi a volt intézői házban kapott helyet. Ide kerültek be a főúri család hagyatékából fennmaradt bútorok, fotók, festmények és reprodukciók. Ide, a kiskastélyba érkezett meg az a koporsó is, amelyet nászajándékba küldtek, és amely történetét szintén Jókai írta meg, beemelve Szabadkígyóst az irodalomtörténetbe. Az eset nem írói fikció. Wenckheim József Antal háromszor nősült. Kulcsárnője 22 éves lányát 67 esz­tendősen vette el. Amikor örököse, gerlai rokona hírét vette a házasság­kötésnek, bosszúból egy koporsót küldött neki nászajándékba. Az esküvő reggelén halottas díszkocsi gördült be a majorba, rajta a fekete koporsóval és a következő üzenettel: „Ez való neked, nem a fiatal feleség.” Másnap Jókai épp Gyulán vendé­geskedett, itt értesülhetett az eseményről, ­amelyet annyira izgalmasnak talált, hogy felhasználta az Egy magyar nábob című regényében.

Ennek az elátkozott frigynek a szülötte Krisztina, aki háromévesen lett az ország leggazdagabb árvája, miután elveszítette szüleit. Felnőttként unokatestvéréhez, Wenckheim Frigyeshez ment nőül, ahhoz a férfihoz, akinek a nagyapja koporsót küldött az említett esküvőre. A két birtok végül így egyesült, a fiatal pár pedig felépítette a XIX. század második felének egyik legköltségesebb és legmodernebb kastélyát, a szabadkígyósit. Az építkezés másfél millió forintba került, amely akkoriban óriási összegnek számított.

Krisztinának három kikötése volt: álljon négy épületből a négy évszak tiszteletére, legyen 52 dupla szárnyas ajtaja az 52 hét tiszteletére, és legyen 365 ablaka a 365 nap tiszteletére. A meseszámok azóta vannak jelen Szabadkígyós varázslatos világában. A készülő látogatóközpont Vendég­ségben Wenckheiméknél című interaktív családtörténeti kiállítása ebbe nyújt majd bepillantást.

A projekt során több mint hárommilliárd forintból újítják fel a kastély főépületének teljes földszintjét, a pince egy részét, a főlépcsőházat és a kilátótornyot, valamint a központi ingatlan közvetlen környezetét. Számítások szerint a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. beruházása Szabadkígyós teljes jövőjét megalapozza.