Spanyolnáthabotrány

Ne látogassunk olyan lakásokat, ahol influenzában szenvedő beteg van.

Tömeges összejövetelektől tartsuk magunkat lehetőleg távol. Színházakat, mozgószínházakat, kabarékat, orfeumokat, kávéházakat, vendéglőket, kávé- és pálinkaméréseket, vasúti és egyéb váróhelyiségeket, társas egyleteket, gyűléseket, népmulatságokat kerülni tanácsos.

A vasutakon és villamoson, amelyeken a zsúfoltság nem akadályozható meg, csak szükség esetén utazzunk, mert szomszédaink lehelete és nyálkarészletei, valamint esetleg az érintkezésük útján, ha otthonukban ilyen beteg van, mi is megkaphatjuk a bajt.

Köhögés és tüsszentés alkalmával tartsuk zsebkendőnket a szájunk és orrunk elé.

A köpködés veszélyes.

A kézfogás is terjeszti a betegséget.

Szájunkat és torkunkat naponként többször fertőtlenítő szerrel öblítsük ki.

Testünket, ruházatunkat és lakásunkat tartsuk tisztán.

Minden étkezés előtt mossuk meg a kezünket.

Óvakodjunk a meghűléstől.

(Miskolczi Estilap – Reggeli Hirlap, 1918. október 4.)

*

Ma délelőtt nagy botrány színhelye volt a József kir. műegyetem aulája. A tüntetésre az adott okot, hogy a hallgatók körében rendkívül sok spanyolnátha megbetegedés és haláleset fordult elő. A hallgatók által kimutatott statisztika adatai szerint a műegyetem diákjainak ötven százaléka betegedett meg spanyolkórban, mig a halálozás arányszáma hat százalék. A diákok a rektori tanácstól ki akarják erőszakolni a műegyetem bezárását azzal az indokolással, hogy majdnem minden nyilvános gyülekezési helyet bezártak.

Reggel nyolc órára gyülekeztek a hallgatók a műegyetem aulájában. Kilenc óráig tartott, mig a műegyetem bezárása ügyében agitálók az összes előadótermeket végigjárták és a még bentlevőket csatlakozásra szólították föl. Mindössze egy teremben, ahol Hermann tanár, a gépészmérnöki kar dékánja tartott előadást, akadt csak meg a dolog. Itt is, mint a többi helyeken, a hallgatók felszólították az előadó tanárt, hogy az előadást szüntesse be. Hermann egyes katonahallgatók kívánságára folytatni akarta előadását, a többiek hangos tiltakozása közben. Miután a hallgatók nem tágítottak, kijelentette, hogy ő, bár maga is spanyolinfluenzában szenved, megtartja az előadását és kérte a katonai hallgatókat, akik az előadás folytatása mellett foglaltak állást, hogy távolítsák el a többi hallgatókat. Az erre bekövetkezett szűnni nem akaró lárma végre is arra kényszerítette Hermannt, hogy előadását abbahagyja.

Ezekután a diákok a rektori hivatal elé vonultak, ahol egy hat civil és hat katonai tagból álló bizottság járult a rektor elé, hogy a diákság kívánságait tolmácsolja. Dr. Csákó Adolf, a műegyetem rektora kijelentette a küldöttségnek, hogy már megbeszélést tartottak a budapesti főiskolák rektorai néhány professzor bevonásával e tárgyban és azt határozták, hogy a főiskolák bezárását nem tartják célszerűnek.

Megfenyegette a kiküldötteket, hogy amennyiben a diákok követelése alapján a műegyetemen az előadások szünetelnének, be fogja záratni a menzát, mire a vidéki hallgatók kijelentették, hogy a szünet tartamára hazautaznak.

Mialatt a bizottság a rektornál tanácskozott, Kürschák József prorektor a tüntetők közül egy hallgatót a hajánál fogva berántotta a közelben levő tanári szobába, ahol igazoltatás után elvette tőle a belépőjegyét. Ez természetesen még jobban szította az amúgy is izgatott hangulatot és hatalmas ordítással követelték a belépőjegy visszaadását, mire a rektor kijelentette, hogy ezt az ügyet épp úgy, mint a diákoknak az iskola bezárása iránti kérelmét, a ma déli egy órára összehívott rektori tanács elé terjeszti. A bizottság tagjai pedig az egész hallgatóság nevében kijelentették, hogy azonosítják magukat az inzultált kollegával és ha az illetőt az egyetemi tanács megbüntetné, ugyanolyan büntetéssel sújtsák az egész hallgatóságot.

(8 Órai Ujság, 1918. október 22.)

*

Három angol tudós: Wilson Smith dr, Sir Patrick Laidlaw és C. Andrews dr, a hampsteadi egészségügyi laboratóriumban végzett hosszas kísérletezés után egy olyan oltószert fedezett fel, amely teljesen immunissá teszi az embert a „spanyolnátha”, „spanyolbetegség” néven ismert náthaláz ellen.

A védőoltásokat az angol hadsereg katonáin kezdik: hadügyminiszteri rendeletre beoltanak minden katonát, matrózt és tisztet egyaránt s az óriási munkát már meg is kezdették az angol birodalom minden részében.

Semmi kétség aziránt, hogy az angol tudósok által fölfedezett világszenzáció hamarosan eljut mihozzánk is épp úgy, mint minden kultúrállamba. Ezidő szerint még az orvosok előtt is teljesen ismeretlen a preparátum, kitűnik ez báró Kéthly professzor nyilatkozatából, aki egyik belgyógyászati klinikánk vezető professzora, de kijelentése szerint az angol tudósok felfedezéséről hivatalosan még semmit sem tudnak.

Wilson Smith dr, a hampsteadi egészségügyi laboratórium igazgatója bizonyos statisztikai adatokkal is alátámasztja a találmány nagy jelentőségét. A professzor szerint 1918 óta közel húsz millió ember pusztult el spanyolnáthában s a járvány minden évben visszatér a maga súlyos áldozataiért. Nálunk 1918-ig mint pusztító járvány ismeretlen volt ez a betegség. A háború után lépett fel először és nagyobb pusztítást végzett, mint a világháború.

(Tolnai Világlapja, 1936/4. Az idézetek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár)