A Maradj otthon! ezer árnyalata

Mindenhonnan halljuk: Maradj otthon! Kell a figyelmeztetés, talán soha nem elég a figyelmeztetés, ezért választottam nyelvi esszém témájául: Maradj otthon! Pilisborosjenőn ezt láttam sok helyen kiírva: Ne bandázz! (Messzemenően igyekszem betartani a szabályokat, vagyis otthon maradok, de azért néha kimegyek a természetbe, szigorúan kettesben, másfél méter távolságot tartva mindenkitől, és véletlenül sem „bandázva”.)

A Maradj otthon! felszólító mondatnak ezernyi árnyalata van. A nyelvi elemzés megközelítőleg sem képes feltárni ezt a gazdagságot. Alapesetben felszólító mondat, de a felkiáltójelből fakadóan lehetne felkiáltó és óhajtó is. A beszédbeli megnyilvánulások ezer árnyalatát a magyar nyelvészek hagyományosan öt mondatfajtával igyekeznek leképezni, ezek: kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító. A felkiáltó sajátos, mert elvileg bármilyen más mondatfajtából létrehozható érzelmi intonációval: Pista!, Ház!, Ő!, Maradj otthon!

A Maradj otthon! ezer árnyalatából hadd emlékeztessek Lovasi András szövegére, én a Csík Zenekar előadásában szeretem hallgatni: „Maradj otthon, nézzél tévét / Töksötét vonatokat mutat minden csatorna…” (Csillag vagy fecske) Koncerten félig-meddig értve a szöveget polgárpukkasztó dalnak gondoltam, de olvasva inkább posztmodern és könnyed, ironikus nyelvi játéknak vélem, bár állítólag valamiféle világvége-hangulatot fogalmaz meg. A lényeg, hogy a zenekari előadásban sokkal inkább a gúny, az irónia nyilvánul meg: maradj otthon és tévézzél, ne gabalyodj bele semmibe, legyél kispolgár. A Maradj otthon! második felvonása politikai színezetű: egy 2018-as romániai népszavazástól való távolmaradásra buzdították vele a magyarokat.

A Maradj otthon! szerkezet azonban nemcsak politikai, mozgósító, közéleti felszólítás lehet, hanem sok más is. Maradj otthon! a neve egy partiumi diáktábornak, amelynek célja, hogy a helyi magyar egyetemistákat a helyben maradásra és helytállásra ösztönözze a táj, a kultúra, a nyelv megtartó erejének felismertetésével. Ez a Maradj otthon! kérésként is felfogható. És képzeljünk el egy családot, amelyet elhagyni készül valaki: Maradj otthon! mondják neki a családtagok, s ez már nem felszólítás, talán nem is kérés, hanem könyörgés. Ha kiegészítenénk, valahogy így hangozhatna: Kérlek, maradj otthon!

Mindennapi kommunikációnkban az emberi kapcsolatok ilyesféle finom árnyalatokban jelenítődnek meg. Ugyanazt a mondatot ezerféle érzelemmel mondhatjuk ki: kérve-kérlelve vagy utasítva, óhajtva vagy felkiáltva, parancsolva vagy ironikusan, halkan vagy hangosan, suttogva vagy kiabálva, nyugodtan és feszülten, lassan és gyorsan, s ráadásul ezek számos átmenetével. A színinövendékek egyik beszédgyakorlata az, hogy egy egyszerű mondatot, például azt, hogy Szeretlek! a hangzás huszonötféle árnyalatával mondják el úgy, hogy mindegyik kiejtett Szeretlek! önmagában is megjelenítsen egy egész történetet. Írásban ezt aligha tudjuk visszaadni, legföljebb így: Szeretlek. Szeretlek? Szeretlek! Sze-ret-lek! SZERETLEK! stb. Az élő beszéd gazdagabb az írásnál.

A márciusban előkerült Maradj otthon! felszólítás nekem aggódó-óvó, a társadalomért felelősséget érző hangon szól. Közösségi kérdésekben szolgálatkész és együttműködő emberként tudomásul veszem, és igyekszem betartani. S jólesik hallani és látni, hogy Maradj otthon! fesztivál szerveződik – szigorúan a világhálón, megkönnyítendő a kényszerű otthon maradást.