A pénznek van szaga

Minden évben több mint százmilliárd eurót mosnak tisztára a német ­gazdaságban. Ennyi törvénytelen pénzzel rendelkeznek a németek? Nem ez a helyzet. A különféle módokon átjuttatott összeg java része külföldről származik, csak épp a szabályozás kedvező lehetőségeket teremt a gyanús ügyletekre.

Mennyi ötszázeurós fér egy cigarettapakliba? Ötven, azaz huszonötezer euró. Mennyi fér egy gabonapelyhes dobozba? Ezer darab, ötszázezer euró. Mennyi fér egy kisebb bőröndbe? Húszezer, ami pont tízmilliót ér, ami magyar pénzben több mint 3,5 milliárd forintnak felel meg. Ezzel a kérdezz-felelek játékkal próbálta érzékeltetni egy német nyomozó a Die Welt újságírójának, hogy milyen nehéz helyzetben vannak azok, akik a pénzmosás ellen küzdenek. Hiszen normális időkben ki tudja hány bőrönd fordul meg a német szárazföldi, tengeri és légi határokon, amelyek tartalmazhatnak akár ilyen zabpelyhes dobozt és cigarettapaklit is.

Az eurózóna 19 tagállama tavalyi döntésével megszüntette a legnagyobb bankjegy, az ötszázeurós új kiadását, de a közkézen lévő, egyébként „Bin Ladennek” is hívott papírpénzt – a terroristák kedvenc pénzneme – még nem vonták ki a forgalomból. A bankok mindenhol beváltják. És el kell oszlatnunk egy tévedést, miszerint a pénznek nincs szaga. A határátlépéskor a német vámszervek előszeretettel használnak ellenőrzésre kutyákat, amelyek kiszimatolják a pénz jellegzetes „illatát”. Ám a négylábúak segítsége is kevésnek tűnik azokkal szemben, akik élvezni akarják Németország előnyeit.

Az ENSZ bűnözés és kábítószer elleni irodájának jelentése szerint a világ nemzeti jövedelmének két-öt százalékát mossák tisztára évente, ami 1600–4000 milliárd dollár. A német pénzügyminisztérium egyik tanulmánya arról szól, hogy ebből úgy esztendőnként százmilliárd euró jut az európai országra. Ez a BMW autógyár egyéves forgalmának felel meg. A világ negyedik legnagyobb gazdasága a német, amely számos lehetőséget nyújt – sajnos – a bűnözőknek is. Európa vezető gazdasági hatalma sem ellenkezik olyan nagyon, ha a külföldiek náluk akarják elkölteni a pénzüket. A nem törvényesen szerzett vagyon tisztára mosásában olyan alvilági figurák járnak az élen, akik mindenféle csempészetből, drog- és emberkereskedelemből, korrupcióból, zsarolásból, műtárgyak ellopásából tettek szert ilyen tetemes pénzösszegekre.

„Németország a pénzmosás paradicsoma” – jelentette ki egy másik nyomozó, aki szintén azt kérte a Die Welt újságírójától, hogy a kellemetlenségek elkerülése érdekében ne sze­repeljen teljes névvel a cikkben. A németek amúgy is szeretik a készpénzt, a bankkártyás fizetés korántsem annyira elterjedt, mint más országokban. Ez azonban a hazai nyomozó szervek és az Euro­pol, az európai rendőrség rémálma. A Frankfurter Allgemeine Zeitung napilap a közelmúltban ilyen címadással fejezte ki háláját a németországi rendelkezéseknek: „A készpénz egyenlő a szabadsággal”.

Erről mások máshogyan vélekednek. Például Olaszországban 2999,99 euróig lehet készpénzzel fizetni, ezen összeg fölött csak banki átutalással lehet vásárolni. Franciaországban is határhoz kötik a készpénzes vásárlást, csakúgy mint Portugáliában, Spanyolországban és még számos eurózónás országban. Németországban nem. Az egyik nyomozó azzal a gyakran előforduló történettel állt elő, hogy egy külföldi, afrikai vevő vesz egy méregdrága német sportkocsit. Természetesen készpénzben leszámolja a vételárat, majd az autót hazájába induló hajóra teszi. Megérkezve azon nyomban eladja, és biztonságban tudja a több százezer eurót, amelyet így tisztára mosott. És ezt akár százszor megteheti.

A német hatóságok meg csak néznek, ugyanis az illető az ország területén semmi törvénybe ütközőt nem követett el. Így hiába tudják, hogy Nyugat-Afrikában esetleg egy kábítószercsempész banda feje, semmit sem tehetnek ellene.

Egy másik ugyanilyen ügy, amikor a gyanúsítottakat nem sikerült még őrizetbe sem venniük. Rendezett körülmények közt élő, évek óta bevándorló státuszú ukrán házaspár számláján egyszer csak megjelent kétszázezer euró. A nyomozók tudják, hogy a fizetésükből ez nem származhatott. Nyilván valaki meggyőzte őket, hogy az általános ötszázalékos összegért utalják át olyan ukrán vállalat számára, amelynek van számlája a karibi adóparadicsomban. Onnan már egyszerű a történet: az összeg néhány átutalás után megérkezik az ukrán illegális fegyverkereskedő vagy a prostitúciós hálózat főnökének bankszámlájára. Innentől tiszta a pénz.

A házaspár kihallgatásakor nem mondott egy szót sem, nyilván felkészítették őket, így szabadon távozhattak. Ilyenkor esetleges magyarázatként előjön a messze lévő kölcsönadó vagy az örökség trükkje, amit a hatóságok nem tudnak ellenőrizni. Példa rá ez az eset, amikor a német megkeresésre az ukrán hatóságok nem is válaszoltak.

Létezik viszont 2017 óta egy európai és német törvény, amelyet a hatóságoknak gyakrabban kellene alkalmazniuk – vélik a pénzügyi nyomozók. Ez pedig a lefoglalás.

Ezt követően a gyanúsítottnak kell igazolnia, hogy a vitatott összeg törvényes jövedelemből származik. A rendőrök is jól tudják, ha valahol rálépnek a „slagra”, amely az illegálisan szerzett összeg áramlását biztosítja, azzal nagy galibát okozhatnak a bűnszervezetekben. Tavaly év vége óta egy újabb törvény segíti a nyomozókat: az ingatlankereskedőket is fokozott ellenőrzés alá lehet vonni, csakúgy mint a kriptovalutával üzletelőket. Ez utóbbi pénznemről azt kell tudni, hogy az egyik mentsvára a bűnözőknek. A bankoknak már rég beszámolási kötelezettségük van, de előfordul, hogy egyes alkalmazottak, sőt az egész vezetőség bűnözői körök vonzásába kerül.

Németországban három évvel ezelőtt hozták létre a vámügyőrségen belül azt a hivatalt, amely kimondottan a pénzmosás, a bűnszervezetek és terrorizmus pénzelése ellen végez hírszerző tevékenységet. A kezdeti bonyodalom után tavaly majd ötvenezer olyan gyanús esetet jelentettek, amelyekre a hatóságoknak oda kellene figyelniük. A szervezet állományába 475 fő vehető fel, de megfelelő szakképzettség híján jelenleg is csak 270-en dolgoznak itt. A jól képzett könyvelők, banki alkalmazottak vagy kémtevékenységi gyakorlattal rendelkezők másfelé próbálkoznak.