Adyban már fölsejlett Németh László előtt annak a magyar modellnek a lehetősége, melyet majd Bartók zenéje révén az egész magyar kultúra eszményi modelljének, magyar műhelyének álmodott” – Görömbei András fogalmazott ekképpen Adyról. A jeles kortárs irodalomtörténész alakját még februárban idézték fel kollégái, tanítványai a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott megemlékezésen.
Ady Endrének irodalmunkon túl is meghatározó mivoltát bizonyította a tavaly indult Ady-emlékév, amelynek egyik zárórendezvényét az idei magyar kultúra napján tartották az Országos Széchényi Könyvtárban, kiállítással és hozzá kapcsolódó könyvbemutatóval.
A szép kiállítású kötet utazásai kapcsán vizsgálja a költő életművét. Ady Endre valódi otthona még felnőttkorában is Érmindszent volt, tuszkulánumként szolgált a hazatérőnek megpihenni és feltöltődni. Szülőföld, honvágy, gyökerek – mindannyiunk számára lényegi toposzok. A másik meghatározó hely a költő életében Nagyvárad: a századforduló gazdag kulturális, szellemi életével az újságírói és költői pálya megalapozásának és kibontakozásának színtere. Hasonlóan alapvető az európai kitekintést lehetővé tevő Párizs-élmény, majd Budapest, ahol a szállodai lét és a panzióbérlések után felesége, Boncza Berta próbált meg otthont teremteni Veres Pálné utcai lakásukban, mely ma Ady-emlékmúzeumként szolgál.
A „Valaki útravált…” album e központi helyszínek mellett az Értől valóban az óceánig tartó utakról, később szanatóriumi tartózkodási helyszínekről tudósít. Splitből, Nizzából, Velencéből, a Tátrából, Mária-Grünből írt képeslapok mellett eredeti kéziratok fotóit, ritka felvételeket láthatunk a költőről, családi és baráti köréről. Első kiadások, felolvasóestek, híres cikkek lapjait vagy a Czigány Dezső festette elveszett Ady-portré hiteles másolatát is fellelhetjük a mintegy 150 oldalnyi Ady-album részben, amely a könyv túlnyomó, középső részét alkotja. A szerkesztők azokból a hagyatékokból válogattak, amelyeket a költő halála után örökösök, ismerősök, barátok időközönként felbukkanó Ady-kéziratokból és -relikviákból vásároltak vagy kaptak, és őriznek a mai napig. Külön fejezet foglalkozik a kötet végén az Országos Széchényi Könyvtár Ady-gyűjteményével.
