Következő mérkőzések
Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Rengeteg mém született a koronavírussal kapcsolatban

„Ha esetleg valaki mostanában pontyot fogna, meg ne egye! A Győrfi Pál megmondta, a vírus az ország összes pontyán jelen van!” Ismerős ez a világhálón keringő poén? Megannyi hasonló, a koronavírushoz kapcsolódó, folklór jellegű alkotást gyűjtött össze és elemzett Tamás Ildikó, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa.

2020. 05. 22. 13:14
Forrás: Tamás Ildikó gyűjtése
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A koronavírus-járvány nemcsak a magyar társadalmat, hanem a magyar társadalom kortárs folklórját is mélyen érintette. Ennek első hazai elemzését Tamás Ildikó néprajzkutatónak köszönhetjük, aki a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján eddig hat részben publikálta kutatási eredményeit (https://btk.mta.hu/ismerettar/ismeretterjesztes).

– A járvány első híradásaitól kezdve gyűjtöm a koronavírussal kapcsolatban megjelent közösségi bejegyzéseket a Facebookon és az Instagramon. Az online terjedő, folklór jellegű tartalmak ugyanis a nyelvi kreativitás változatos példái, a szójátékok tárházai. A gyorsan változó, tartalmi és formai szempontból is heterogén anyag sokféle megközelítésre ad lehetőséget – magyarázza az elmúlt hónapok szakmai motivációját Tamás Ildikó. A folklór jelenkori alakulását tanulmányozó kutató számára az internet a gyűjtés egyik kiemelt terepe.

Fotó: Tamás Ildikó gyűjtése

A fénymásolók és a mobiltelefonok térhódításával az elektronikus folklórt a szöveges formák egyeduralma jellemezte a 2000-es évek legelejéig. Az internethasználat mindennapossá válásával, az egyre okosabb mobiltelefonok megjelenésével került át a hangsúly a szöveges formákról a vizuális megjelenítésre. A közösségi háló kreatív szereplői (a „nép”) naponta hoznak létre és osztanak meg olyan tartalmakat, amelyek jellemzőik alapján folklórjelenségként definiálhatók. Ezek az alkotások azért is annyira kedveltek, mert egyszerre több síkon képesek bemutatni, közvetíteni egy adott témát. A leggyakoribb megnyilvánulási formája, formai kerete ezeknek az alkotásoknak a grafikai, szöveges és/vagy képes megoldásokat alkalmazó mém.

– Az alkotó bárki lehet, a lényeg az, hogy gyakorlatilag visszakövethetetlen, mert csak a megosztásokat látjuk. A megosztót, de nem az alkotót. Persze a megosztó is variálhat rajta, így keletkeznek a változatok. A lényeg, hogy közös vagyonként, tudásként kezelik a művet, amelynek a felhasználásához nem kell engedélyt kérni – avat be a részletekbe Tamás Ildikó.

Fotó: Tamás Ildikó gyűjtése

A magyar folklórelemek követik a nemzetközi trendet, utóbbi erősen jelen van. Ez látszik az angol és egyéb idegen nyelvű és magyar feliratokkal is keringő azonos munkák nagy számában. A járvány világjelenség, így érthető a hasonlóság. Ugyanakkor vannak megoldások, amelyek magyar szereplőket alkalmaznak, tehát kimondottan nekünk szólnak.

Az online és az offline tér kommunikációja nem választható el élesen. A kutató szerint a járványfolklór jelen van a szóbeliségben, falfirkák formájában és számos egyéb módon az online verziók mellett. A formai (technikai) megoldások egy része azonban csak digitálisan kivitelezhető, a jelenlegi helyzet is az online kommunikáció túlsúlyát eredményezi sokaknál. A következő mém azonban bármilyen formában megállná a helyét. Kék alapon mindössze ennyi olvasható: „Van itt informatikus? Segítség kéne! A 2020-as évet újra kellene telepíteni, mert ez a verzió vírusos!” Ez a példa is mutatja, hogy a folklór eszköztárában kiemelt szerepet kap a humor, de miért kommunikálunk humorosan a járványról?

Fotó: Tamás Ildikó gyűjtése

– Ismert jelenség, hogy a félelmet „gyógyítja” vagy legalábbis kezelhetővé teszi az, ha kinevetjük, nevetségessé tesszük a tárgyát. Ezáltal jelképesen legyőzzük. A humor társadalmi és kulturális természetét kutató néprajzosok elsősorban a szövegekre, illetve a bennük rejlő műfaji, szerkezeti és stilisztikai jellemzők megragadására törekszenek, míg az antropológusok inkább a humor kulturális kontextusait, feladatköreit, a társadalmi kommunikációban betöltött szerepét, a kulturális jelentéseket vizsgálják – magyarázza Tamás Ildikó.

A humoros szövegek a hétköznapok tréfás megjelenítésével megszelídítik, elfogadhatóbbá teszik az életünket átszövő társadalmi normákat, konfliktusokat. A krízishelyzetek, miként a jelenlegi járvány, általában életre hívják a humoros beszédmódot mint az egyik legáltalánosabb válságkezelő stratégiát.

Locsolóvers: Védőmaszkban jár a nyuszi, / Locsolásért nincs most puszi, / Home office-ban maradok, / Idén online locsolok.

A képek „lájkolásával”, megosztásával a ma embere állást foglal sokakat érintő kérdésekben, ráirányítja a figyelmet egyes problémákra, vagy épp kifigurázza azokat. Amíg a koronavírus magyarországi megjelenése nem tűnt valódi veszélynek, az online folklórban a javak felhalmozásával szembeni gúnyos kritika volt a jellemző. A kritikus hozzáállás persze később is megmaradt, a téma azonban áttevődött a hiánycikké váló alapélelmiszerek és háztartási cikkek felértékelődését humorosan bemutató helyzetképekre. Megjelentek a járvány elleni védekezésről szóló motívumok, mint a kézmosás, a szájmaszk és a két méter távolság betartásának fontossága. A kijárási korlátozások bevezetésével az otthon tanulás és a „home office”­ témáját feldolgozó humoros alkotások száma ugrott meg. Ezt követően az elhúzódó elszigeteltség, bezártság és az ezzel járó pszichológiai és fizikai kihívások kerültek az online folklór célkeresztjébe, és olyan témák is megjelentek, mint a karanténdivat – sorolja a példákat az intézet honlapján olvasható egyik tanulmányában Tamás Ildikó, aki szerint a folklór érzékenyen reagál a közösségi szinten fontos dolgokra. Ide köthető az ősi karanténközmondásként hirdetett szöveg: „Könnyű annak, aki a saját feleségét szereti.”

Fotó: Tamás Ildikó gyűjtése

A hiánycikkek birtoklása néhány humoros mémben és videóban fontosabbá válik az olyan luxuscikkeknél, mint amilyenek a top kategóriás autók vagy az értékes ékszerek. Erre példa ez: „Hódíts meg két szóval!” – kéri a fiatal nő a férfit. „Van élesztőm!” – jön a válasz, és a hódítás megtörténik. A szöveghez társított képi világ együtt üt. A WC-papír nagyon rövid ideig volt valódi hiánycikk, ennek ellenére folyamatosan jelen van az online alkotásokban.

A járványfolklór is kitermeli a maga főszereplőit. Az online tartalmakban a legváltozatosabb módokon és helyeken megjelenő, sok esetben valós személyekről mintázott karakterek leginkább a viccek sematikus figuráival vonhatók párhuzamba. A koronavírus terjedése elleni intézkedések emblematikus szereplői, mint Győrfi Pál (az Országos Mentőszolgálat szóvivője) és Müller Cecília (országos tisztifőorvos, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs tagja) gyakran felbukkannak az internetes folklórban. Győrfi Pál alakja szerepel a legtöbb mémben, a mindenütt jelen lévő, óvó, a szabályok betartását ellenőrző szerepkörben, már-már emberfeletti képességekkel felruházva.

Locsolóvers: Zöld erdőben jártam, / Győrfi Pált láttam, / Elbújtam a gazba, / De haza­zavart a francba.

A folklór érzékenyen reagál az aktuális eseményekre, főleg, ha azok a közösségek szintjén nagy horderejűek. Emiatt került a hagyományos húsvéti repertoárba idén a szájmaszkot viselő nyuszi, cserélődött a locsolkodásnál használt kölni és víz fertőtlenítőszerre, s születtek meg a „karantén-locsolóversek”. Népszerű volt a közösségi médiában az ünnep előkészületeihez kapcsolódó tojásfestés, illetve tojástartó-készítés összekapcsolása olyan motívumokkal, amelyeket a hétköznapi valóságban sosem kötnénk a húsvéthoz, mint a WC-papír, a szájmaszk.

Locsolóvers: Zöld erdőben járván, / kitört, jaj a járvány, / meg akart előzni, / szabad-e fertőzni?

Hogy mi lesz ezeknek a műveknek a sorsa?

A korábbi tapasztalatok alapján tudjuk, hiszen erről is születtek tanulmányok. Az aktualitás sokat újra előhív, mások elkallódnak az éterben. A kutatók ezért gyűjtik, archiválják, rendezik adatbázisokba ezeket a munkákat.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.