Az online és az offline tér kommunikációja nem választható el élesen. A kutató szerint a járványfolklór jelen van a szóbeliségben, falfirkák formájában és számos egyéb módon az online verziók mellett. A formai (technikai) megoldások egy része azonban csak digitálisan kivitelezhető, a jelenlegi helyzet is az online kommunikáció túlsúlyát eredményezi sokaknál. A következő mém azonban bármilyen formában megállná a helyét. Kék alapon mindössze ennyi olvasható: „Van itt informatikus? Segítség kéne! A 2020-as évet újra kellene telepíteni, mert ez a verzió vírusos!” Ez a példa is mutatja, hogy a folklór eszköztárában kiemelt szerepet kap a humor, de miért kommunikálunk humorosan a járványról?
– Ismert jelenség, hogy a félelmet „gyógyítja” vagy legalábbis kezelhetővé teszi az, ha kinevetjük, nevetségessé tesszük a tárgyát. Ezáltal jelképesen legyőzzük. A humor társadalmi és kulturális természetét kutató néprajzosok elsősorban a szövegekre, illetve a bennük rejlő műfaji, szerkezeti és stilisztikai jellemzők megragadására törekszenek, míg az antropológusok inkább a humor kulturális kontextusait, feladatköreit, a társadalmi kommunikációban betöltött szerepét, a kulturális jelentéseket vizsgálják – magyarázza Tamás Ildikó.
A humoros szövegek a hétköznapok tréfás megjelenítésével megszelídítik, elfogadhatóbbá teszik az életünket átszövő társadalmi normákat, konfliktusokat. A krízishelyzetek, miként a jelenlegi járvány, általában életre hívják a humoros beszédmódot mint az egyik legáltalánosabb válságkezelő stratégiát.
Locsolóvers: Védőmaszkban jár a nyuszi, / Locsolásért nincs most puszi, / Home office-ban maradok, / Idén online locsolok.
A képek „lájkolásával”, megosztásával a ma embere állást foglal sokakat érintő kérdésekben, ráirányítja a figyelmet egyes problémákra, vagy épp kifigurázza azokat. Amíg a koronavírus magyarországi megjelenése nem tűnt valódi veszélynek, az online folklórban a javak felhalmozásával szembeni gúnyos kritika volt a jellemző. A kritikus hozzáállás persze később is megmaradt, a téma azonban áttevődött a hiánycikké váló alapélelmiszerek és háztartási cikkek felértékelődését humorosan bemutató helyzetképekre. Megjelentek a járvány elleni védekezésről szóló motívumok, mint a kézmosás, a szájmaszk és a két méter távolság betartásának fontossága. A kijárási korlátozások bevezetésével az otthon tanulás és a „home office” témáját feldolgozó humoros alkotások száma ugrott meg. Ezt követően az elhúzódó elszigeteltség, bezártság és az ezzel járó pszichológiai és fizikai kihívások kerültek az online folklór célkeresztjébe, és olyan témák is megjelentek, mint a karanténdivat – sorolja a példákat az intézet honlapján olvasható egyik tanulmányában Tamás Ildikó, aki szerint a folklór érzékenyen reagál a közösségi szinten fontos dolgokra. Ide köthető az ősi karanténközmondásként hirdetett szöveg: „Könnyű annak, aki a saját feleségét szereti.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!