Végül a csehszlovák kormány lényegében megszüntette a pozsonyi magyar egyetemet, s csak a jogi fakultás számára engedélyezte, hogy legföljebb három évig, a megkezdett képzések befejezéséig tovább működjön. Alig két év múlva azonban ezt is megtiltotta. A pozsonyi egyetemet rövid budapesti tartózkodás után a magyar törvényhozás Pécsett helyezte el: abban a városban, ahol már a XIV. században is működött univerzitás. A csehszlovák állam Pozsonyban megalapította a Comenius Egyetemet (Univerzita Komenského), amelynek először az orvostudományi karát szervezték meg 1919 őszén. Ezt követte két évvel később a bölcsészettudományi és a jogtudományi fakultás, míg a természettudományi kar létrehozására az első Csehszlovák Köztársaság idején került sor.
Fotó: MTI/TASR/Martin Baumann
Az Erzsébet Tudományegyetem impériumváltás alatti rektora, Polner Ödön az intézménnyel együtt Pozsonyból a magyar fővárosba került, majd 1923 őszétől az akkor már Szegeden működő Ferenc József Tudományegyetem jogi karára, amelynek 1923. november 29-i tanácsülése jegyzőkönyvében a következőket olvashatjuk: „Polner Ödön amellett, hogy tudományos irodalmi és tanári munkálkodásával a legelső magyar tudósok sorában biztosított magának helyet, milyen kiváló érdemeket szerzett a pozsonyi m[agyar]. kir[ályi]. Erzsébet Tudományegyetemnek a megalapítás utáni szervezése körül, s különösen azzal a megalkuvást nem ismerő magyar érzéstől áthatott működésével, melyet mint az Erzsébet Egyetem rektora Pozsonyban a cseh megszállás alatt fejtett ki, s melyért az idegen hatalom részéről üldözést és internálást is szenvedett.”
A kari tanács föntebb idézett elismerő sorai már csak azért is hitelesek, mert a Ferenc József Tudományegyetemnek a Monarchia szétesése utáni sorsa – amelyet korábban Vincze Gábor, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze, újabban pedig Vajda Tamás, a szegedi egyetemi levéltár igazgatója kutatott – szintén az új uralom előli meneküléssel folytatódott. Kolozsvárt ugyanis 1918 decemberében román királyi csapatok szállták meg, s az univerzitást fél éven belül román egyetemmé alakították. A professzorokat pedig, mivel nem akarták letenni a hűségesküt Ferdinánd román királynak, elűzték az országból. 1919 május közepén a románok erőszakkal, szuronyos katonákkal elfoglalták az egyetemi épületeket. A szemtanú Buday Árpád régészprofesszor szerint az „átszervezett román egyetem készen kapta ötven esztendő lelkes és becsületes, tudós munkásságának minden eredményét: modern épületeket, gazdag szakkönyvtárakat és laboratóriumokat. Emellett minden lelkiismeret furdalás nélkül rátették kezüket az Erdélyi Múzeum gyűjteményeire és a Mensa Academicára, holott azok nem állami intézmények voltak, hanem a magyar társadalom nagy áldozattal létesített alkotásai.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!