Nőtlenül

Olyasféle jelenség a közelmúltban nemigen akadt, hogy egy pápa írása kerüljön viták kereszttüzébe.

A katolikus könyvkiadás az elmúlt másfél száz évben sem Magyarországon, sem világszerte nem a zajos vitákról, elhatárolódásokról volt híres. Persze mindig is voltak törekvések, amelyek heves reakciókat eredményeztek, de olyasféle jelenség a közelmúltban nemigen akadt, hogy egy pápa írása kerüljön viták kereszttüzébe. És arra sem volt példa, hogy a szöveggel kapcsolatban ügyetlen magyarázkodás kezdődjön, bizonyos értelemben elhatárolódás, amelyet különös módon nem közvetlenül a szerző tesz.

Az Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció prefektusa, Robert Sarah bíboros még 2019 szeptemberében gondolta úgy, hogy könyvet ír a papi cölibátus védelméről, a nőtlenségről és a nyugati egyház válságáról. Ehhez az imádságos munkához kérte föl szerzőtársként a nyugalomba vonult XVI. Benedek pápát. Meglátogatta a vatikáni Mater Ecclesiae-monostorban, beszélgettek a kérdés időszerűségéről. Sarah bíboros úgy gondolta, a közös könyv akár még 2019 karácsonyára is megjelenhetne, de legkésőbb 2020 elejére.

Nyilván jó oka volt mind a témaválasztásra, mind a sietségre, hiszen nem különösebben titkolt körülmény, hogy a katolikus egyház néhány fontos képviselője jó ideje próbálkozik a cölibátus intézményének fölszámolásával. Sokáig csak egyházellenes titkos társaságok törekvése volt a papi nőtlenség eltörlése. Később azonban a római katolikus egyházon belül is érveltek a cölibátus ellen. Különösen Nyugat-Európában. Még magyar nyelvű liberális egyházi honlapon is lehetett olvasni lelkes üdvözlést a várva várt intézkedés bevezetéséhez, amely úgymond végleg eltörli a sötét középkort, és a XXI. századba vezeti a római katolicizmust.

A rendkívüli római gyűlés valóban alkalmasnak tűnhetett valamilyen változás elindítására, hiszen egyelőre nem Európáról, hanem csak Dél-Amerikáról lett volna szó. A nagy paphiánnyal küzdő térséget akarták kísérleti tereppé alakítani. De az is biztos, hogy a „modell” sikeressége néhány év alatt az egész világegyház képét átformálta volna. Legalábbis az ötletgazdák szándékai szerint. A Szentlélek azonban ott fúj, ahol akar.

Talán ennek a nagy készülődésnek volt egyik következménye, hogy a multikulturalitás amazóniai bálványszobrok formájában jelent meg az Örök Városban tartott gyűlésen, és a Földanya istenség idoljait katolikus templomban helyezték el azt követően, hogy a vatikáni kertekben pogány rítus szerint hódoltak előtte. A bálványszobrok azonban nem segítették a cölibátus eltörlésének ügyét. A papi nőtlenség felszámolására tett kísérlet egyelőre megbukott.

De Sarah bíboros könyve is megkésett kissé, hiszen az emeritus pápa csak a vízválasztónak szánt pánamazóniai szinóduson, 2019 októberében adta át bizalmas levélben a maga szövegét. Igaz persze, hogy amíg egy ilyen gyűlés következményei konkrét formát öltenek, több hónap is eltelik, tehát a könyv gyors megjelenése még befolyásolhatta volna a folyamatokat.

Valami félreértés biztosan volt, mert bár Robert Sarah november 19-én elküldte az emeritus pápának a könyv teljes szövegét, sőt még a borítótervet is, és XVI. Benedek egy hét múlva megelégedésének adott hangot, majd december 3-án személyesen is találkoztak, a kötet megjelenése után Sarah bíborost mégis azzal vádolták meg, hogy a Szívünk mélyéből című munka meghamisította az emeritus pápa szándékát. „Az én kötődésem XVI. Benedekhez töretlen, és a Ferenc pápa iránti gyermeki engedelmességem feltétlen” – írta Sarah bíboros tiltakozó levele végén, és 2020 januárja óta mintha csakugyan visszavonult volna, még a tavaly májusban odaítélt budapesti Stephanus-díj átvétele is bizonytalan messzeségbe került.

Ilyen bonyolult ügyben minden apró részlet számíthat. És sajnos az ördög a részletekben rejlik. Még a nyilatkozatokban is.

XVI. Benedek személyesen nem reagált a könyv megjelenése után, hanem csak titkára, Georg Gänswein nyilatkozott. A cölibátus ügyében végül az egyházfő is megszólalt, igaz, ő sem személyesen: szóvivője, Matteo Bruni kifejtette, hogy Ferenc pápa szerint a papi nőtlenség nagy ajándék.

A baloldali olasz sajtó még azzal is előhozakodott, hogy az egész könyv hamisítvány, hiszen XVI. Benedek már képtelen lenne bármit is írni. A La Repubblica vélelmezése szerint Sarah bíboros egyszerűen csapdába csalta a nyugalmazott egyházfőt. Robert Sarah bíboros 2020 januárjában úgy döntött, hogy az egyeztetett szövegen nem változtatnak, de XVI. Benedek nem szerzőként, hanem közreműködőként lesz feltüntetve a könyvön. A kiadók egy része viszont nem fogadta el ezt a megoldást. A magyar kiadás címlapján például ez olvasható: „Írta XVI. Benedek közreműködésével Robert Sarah bíboros.”

Ennyi hercehurca után meglepő lett volna, ha éppen a magyar kiadás mentesül a kötet körüli viharoktól. A Széchenyi-díjas ferences szerzetes, Barsi Balázs gyorsan elkészítette a Fayard-nál megjelent Des profondeurs de nos coeurs magyar fordítását, amelyet az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, a Szent István Társulat adott ki néhány héttel ezelőtt. Nem sokat kellett várni az első reakciókra. A Magyar Kurír katolikus hírportálon Pákozdi István pápai káplán kezdett érdekes fejtegetésbe a cölibátus kérdésével kapcsolatban, nemcsak a keleti egyházra hivatkozva, hanem még a református lelkészek példájára is. Majd a szerzőségi közlések nélkül maradt, Katolikus Válaszból KV bloggá alakult, magát hitvédelmiként azonosító portál szólított föl a könyv bojkottjára, méghozzá a fordítással kapcsolatos kritikájukat szokatlan módon nyomatékosítva: a szorgos bírálók beszkennelték és elérhetővé tették a frissen megjelent könyvet, csak éppen a nekik nem tetsző részeket törölték belőle. Erre már a Szent István Társulatnak és a fordítónak is reagálnia kellett, hiszen a szerzői jog megsértése végső soron a Librairie Arthème Fayard-t is érinti.

A Szívünk mélyéből című kötet kiadástörténete hihetetlen fordulatokban bővelkedik, és a história biztos, hogy itt még nem is ért véget. A szokatlan vihar pedig aligha véletlen.