Olvasom: negyvenévnyi kommunista cenzúra és még negyedszázadnyi prolongált amnézia után lassanként jobb belátásra tér a MÁV is: a vasút sem „štúrovózik, târgumuresezik” többé kizárólagosan. Egy ideje immár a határon túlra közlekedő vonalakon is bemondják a megállók nevét magyarul, sőt a menetrendben is megjelenik magyarul (is), aminek mindig is meg kellett volna jelennie. Megjegyzem, tán tíz éve már felbukkantak a MÁV-menetrendekben szemérmes zárójelben az elszakított magyar városok, falvak nevei, aztán megint eltűntek…
Időnként hivatkoztak Bugyimpestán mindenféle nemzetközi menetrendi normára, de hogy mitől volt jobb egy kizárólag Párkányig közlekedő személyvonaton Štúrovót kiírni s belföldi menetrendekben kizárólag štúrovózni, sohasem értettem. Azt persze annál inkább, hogy e trianoni talajon felnőtt több nemzedék, amelynek Párkányról meg úgy általában Csángóföldtől Várvidékig fogalma sem volt semmiről. Ők a valódi, magyar kiejtéssel štúrovózók, szomszéd nénitől a pesti taxisig. Igaz, számukra nem csak magyar helynevek, magyarság sem létezett a Kárpát-medencében Szobon, Kelebián, Biharkeresztesen túl.
Felnőtt egy nemzedék, amelynek a nemzet mindennapos arcul köpése fel sem tűnt. Ezért kérdezték csodálkozva szüleiket, hogyhogy ilyen jól beszélnek magyarul a vásárhelyi, a szabadkai vagy a pozsonyi piacon. Ám sokszor már szüleik sem tudtak válaszolni. Vagy ha igen, abban nem volt sok köszönet, mert megmutatta a békediktátum legfájdalmasabb arcát: az antant trancsírozásánál, a testileg szétválasztó határoknál sokkal fájdalmasabbat. Az anyaország lelki Trianonját.
Örülök tehát, hogy az évtizede tartó nemzetépítő folyamatban végre vasúttársaságunk sem renegát többé. Vannak persze dolgok, amelyeket most sem értek. Minek angolul Bratislavát és Cluj-Napocát emlegetni? Egy külföldinek Budapesten tényleg azt kell tanítani egy országgyűlési magyar (fő)városról, hogy az kizárólag Bratislava? Ugyan mitől angolabb Bratislava, mint Pozsony vagy Pressburg? Ugyan ki gondolhatja, hogy egy szlovák vagy román vasúti forrás akárcsak zárójelben is megemlíti Pozsonyt és Kolozsvárt? Pedig példának okáért Kolozsvár sem kevésbé történeti név, mint a dákoromán kontinuitás elméletére alapozott Napoca, amely mellől a nem épp jó emlékezetű Gheorghe Funar még a Clujt is száműzni akarta.
