A gazda kedvence

Kevéssé valószínű, hogy a jövőben emberszerű robotokra lesz szükség, már csak azért sem, mert előállításuk igen drága volna. Az etorobotika nevű, Magyarországon létrejött tudomány eredményei komoly segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy egy kutyának kinéző géplény úgy reagáljon majd, ahogy adott helyzetben egy hús-vér négylábú tenné. A szociális (eto)robotok fontos szerephez juthatnak az idősek gondozásában, a katasztrófák következményeinek kivédésében vagy akár a szolgáltatóiparban.

Aibo-tulajdonosok találkozója Tokióban. Nem több, mint drága játék? Fotó: Kim Kyung Hoon Forrás: Reuters

– A természetben nem jönnek létre, illetve nem maradnak fenn olyan egyedek, fajok, amelyek felépítése, viselkedése nem alkalmazkodik a túléléshez szükséges kihívásokhoz. Aibo funkciója ebből a szempontból nehezen meghatározható, nem több, mint egy drága játék – mutat rá Gácsi Márta etológus, az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport főmunkatársa.

Valamennyi robotépítő mérnök és robotgyártó cég célja, hogy kiszámíthatóan és megbízhatóan működő gépeket bocsásson a felhasználók rendelkezésére. Az etorobotika nevű, Magyarországon létrejött tudomány eredményei komoly segítséget nyújthatnak ebben:

– Az etorobotika úgy fogalmazza meg az állatok és az ember viselkedési szabályait, hogy azok átültethetők legyenek egy hardverbe és egy szoftverbe, ezáltal új, mesterséges lények – biológiai értelemben: fajok – jöjjenek létre. Erősen interdiszciplináris terület: a modern társrobotok létrehozásához etológusok és mérnökök közös munkája szükségeltetik – mondja Miklósi Ádám akadémikus, a kutatócsoport vezetője, az etorobotika egyik megalkotója.

Emlékei szerint úgy kezdődött a tudományág közel tízéves hazai története, hogy addig folytatott szakmai eszmecserét két kollégájával, Korondi Péterrel és Kovács Szilveszterrel (egyikük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének, másikuk a Miskolci Egyetem Informatika Tanszékének professzora), míg elhatározták, hogy egy konkrét projekt keretében meggyőződnek róla, mire juthatnak együtt. Első közös kutatási eredményük a robotok viselkedése szempontjából kulcsfontosságú kötődési modell kidolgozása volt.

– Azóta számos robotot fejlesztettünk, de a technológia eddig megakadályozta az igazi áttörést – említi. – Nagyon várjuk, hogy a közelmúltban publikált eredményeink alapján készülő, a robotok érzelmi kommunikációját segítő szoftvert mikor tudjuk éles helyzetben bevetni.

A professzor a Scientific Reports májusi számában megjelent tanulmányukra utal, melyben legutóbbi vizsgálatukat ismertették. Ebben arra összpontosítottak, hogyan tudnának olyan mesterséges hangokat létrehozni, amelyekkel a robotok szavak nélkül fejezhetik ki az érzelmeiket, akárcsak a fejlettebb állatfajok.

Saját hangkészlet

– A mai robotok többsége emberit utánzó hangon kommunikál, ez azonban félreérthető, hiszen nem emberek. Felfogásunk szerint a társrobotok egy különálló faj képviselői, ezért saját hangkészlettel kell rendelkezniük, ami alapján egykettőre felismerjük őket – ahogy azt is könnyen meg tudjuk állapítani, hogy egy kutya vagy egy macska hangját hallottuk-e – magyarázza Miklósi Ádám, aki a kutatást végző munkacsoport irányítója volt.

– Arra voltunk kíváncsiak – tér rá a részletekre Gácsi Márta, a kutatás vezetője –, hogy az emlősök vokalizációját jellemző szabályok (például: a magas, éles hang veszélyt jelent, a mély, érdes hangok a düh kifejezői) mentén létrehozott hangmintákhoz a megfelelő érzelmi állapotot, illetve intenzitást társítják-e online kérdőívünk kitöltői. A Faragó Tamás közreműködésével régóta zajló bioakusztikai kísérletek biztos alapokat nyújtottak e munkához. Közel hatszáz mesterséges hangot hoztunk létre, az egyszerű gépi pittyegéstől kezdve az összetett hangsorokig.

Trükkös megoldások

A kérdőív kitöltői a mesterséges hangok értékelésekor is az állati és emberi hangoknál megfigyelt, egyszerű szabályszerűségek alapján válaszoltak. A rövidebb hangok sorozatait pozitívabbnak, a magas hangokat pedig intenzívebbnek értékelték, a komplexitásuktól függetlenül.

– Vagyis: ha az ember önmagában is képes helyesen értelmezni egy-egy mesterséges hangot vagy hangsort, feltehetőleg akkor is így tesz majd, ha egy robot adja ki őket – összegez Gácsi Márta.

A vizsgálat következő szakaszában a kutatók betáplálják e hangmintákat saját fejlesztésű segítő robotjukba, Biscee-be, „aki” – Korcsok Bea segítő közreműködésével – felszolgálóként fog dolgozni egy kávézóban. Így spontán interakcióba kerül a vendégekkel, és egykettőre kiderül majd, hogy azok mennyire értik meg, mennyiben tudják értelmezni a kommunikációját.

Aibo-tulajdonosok találkozója Tokióban. Nem több, mint drága játék?
Fotó: Reuters

Az etorobotika mindemellett a kutyák tanulmányozása során is számos eredményt ért el. Miért nem az emberekhez legközelebb álló főemlősök, a majmok viselkedése képezi a tudományág fő kutatási irányát? Gácsi Márta szerint azért, mert bár az emberszabásúak sok szempontból jobban hasonlítanak ránk, mint a kutyák, mégsem tudnánk egy családban élni egy csimpánzzal. Nem alkalmazkodna hozzánk, nem igyekezne különféle finom jelekkel kimutatni az érzelmeit. A kutyákban a háziasítás következtében kialakult az emberhez való önkéntes kötődés, a gazdához való hűség. A kötődés valójában nem más, mint egyfajta szabályozott távolságtartás. A program azt szabályozza, hogy a robot mikor milyen távolságot tartson a „gazdájától”. Ha régen találkoztak, közelebb megy hozzá, ahogy például akkor is, ha kellemetlenség érte. Így egy kutyának kinéző géplény úgy reagálhat majd, ahogy adott helyzetben egy hús-vér négylábú tenné.

Aki látta az Automata című, 2014-ben készült spanyol sci-fit, könnyen megértheti, miért fontos ez a kérdés. A film vége felé antropomorf gépek létrehoznak egy szokatlan külsejű robotjószágot (mondjuk: egy „robotkutyát”), amelyik aztán csakugyan megmenti a rossz fiúktól a főszereplőt (akit történetesen Antonio Banderas alakít).

Gácsi Márta mosolyogva bólint: – A filmkészítők intuitív megoldásai mindig izgalmasak a fejlesztés számára, ugyanakkor könnyű nagyon okos, tündéri vagy épp nagyon veszélyes géplényeket mutatniuk. A vásznon vagy a képernyőkön látható robotok ugyanis nem autonóm módon működnek, hanem emberi irányítással, azaz nem program irányítja a viselkedésüket, hanem trükkmesterek különféle megoldásai. Aki nem próbálta, el sem tudja képzelni, mennyire bonyolult akár a legegyszerűbb kommunikációs és viselkedésformákat betáplálni egy robotba úgy, hogy az egy valós interakció során értelmesen reagáljon egy ember közeledésére.

Ettől függetlenül persze nem túlzó elképzelés, hogy egy társrobot – idővel, némi technikai fejlődést követően – afféle gépi őrző-védőként megóvja gazdája testi épségét. De a jövő szociális (eto)robotjai más területeken is fontos szerephez juthatnak majd, például az idősek gondozásában, a katasztrófák következményeinek kivédésében vagy akár a szolgáltatóiparban.

A leendő felhasználónak kell megmondania, mire szeretné használni a robotot, csak utána lehet meghatározni, hogy ahhoz milyen külső a legideálisabb, milyen viselkedési képességek a leghatékonyabbak. Egyelőre kevéssé valószínű, hogy emberszerű robotokra lesz szükség, már csak azért is, mert előállításuk igen drága volna, állítják egybehangzóan a kutatók.

Feltűnő hangosbemondó

Négylábú járőr teljesített szolgálatot az egyik szingapúri parkban, hogy felhívja az emberek figyelmét a koronavírus-járvány miatt elrendelt biztonsági intézkedések – például a védőtávolság – betartására. A Spot nevet viselő robotkutya a reggeli és esti órákban tűnt fel a helyszínen, ugyanis ekkor volt a legnagyobb a létesítmény kihasználtsága. Előre rögzített tájékoztató üzenetet sugárzott, hogy emlékeztesse a járókelőket az életben lévő szabályokra, de kamerákkal is fel volt szerelve. – Manapság az ázsiai országokban divat lett robotokat alkalmazni, akkor is, ha erre nincs feltétlenül szükség. Ha az elvárt figyelemfelhívó funkciónak a kutyaforma felel meg leginkább, és a kommunikációja is a helyzethez igazodik, akkor ez ideális megoldás – értékeli a történteket Gácsi Márta kutató. – A működését bemutató képsorok alapján azonban nem viselkedik igazán értelmesen, például nem akkor adja át az üzenetet, amikor olyanokkal találkozik, akik tényleg megszegték a szabályokat. Így számomra egy mozgó és feltűnő hangosbemondó, nem több.