Az utolsó mesélő

A stúdió és környéke Budapestnek az a területe, ahol bizonyos napokon az egy négyzetméterre jutó Oscar-­díjasok száma nagyobb, mint Hollywoodban. Forgatott itt Tom Hanks, Angelina Jolie, Keanu Reeves, Ryan Gosling, Viggo­ Mortensen, Hugh Jackman és Anthony Hopkins. A technikai igazgató, vágó Hargittai László Pamacs lába mellett egy kis kutya üldögél. Együtt vonulunk föl abba a részlegbe, ahol a filmek utómunkáit végzik.

20200617 budapest origo studio hargittai laszlo vago havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Ki nevezte el Pamacsnak?

– Mint minden tinédzser a középiskolában, én is megőrültem, és egy nap kissé fura frizurával jelentem meg. Az egyik tanárom azt mondta, választhatok, hogy innentől kezdve vécékefének vagy pamacsnak hívjon. Nem a vécékefét választottam. Aztán az osztálytársaim és a barátaim is elkezdtek pamacsozni. Az amerikaiak először Pemexnek hívtak, később megtanulták jól kiejteni.

– Ha nem a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett, akkor hol tanult meg vágni?

– A tévében tartottak egy kurzust, a technikai alapokat ott sajátítottam el. Aztán átkerültem a filmgyárba, ahol Miklós Mari asszisztense lettem, tőle rengeteget tanultam. Zöldfülűként több rendező is bizalmat szavazott nekem. Almási Tamásra úgy tekintek, mint a tanáromra, mert ő akkor karolt föl, amikor még semmit nem tudtam. Egész életemben hálás leszek érte. Nagyon sok filmjét vágtam, a Sejtjeinket, A mi kis Európánkat, a Márió, a varázslót, a Puskás Hungaryt, a Tititát, a Folyékony aranyat. Közben komoly barátság alakult ki köztünk.

– Azt el tudom képzelni, hogy valaki már gyerekkorában színész vagy rendező szeretne lenni. Kik választják a vágó szakmát?

– Az én esetemben a szüleim azt akarták, hogy mérnöknek tanuljak. El is indultam ebbe az irányba, aztán szakmai gyakorlatra a televízióba kerültem. Nagyon megtetszett nekem az a világ. 1991-től a Micimackó Klub című gyerekműsor utómunkájával foglalkoztam, amelynek Halász Gábor volt az operatőre. Egy nap elhívott minket Koltai Róbert Sose halunk meg című filmjének bemutatójára. Miklós Mari zseniálisan vágta meg a mozi végét, engem érzelmileg nagyon megütött. Úgy gondoltam, ha vágással ilyet lehet elérni, akkor én ezzel szeretnék foglalkozni. Miklós Mari azóta se hiszi el, hogy miatta kezdtem el a szakmát. Szerintem ha valaki ezt a foglalkozást választja, akkor már van valami fogalma róla. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen régebben kurzusokat tartottam, most már második éve a DocNomads nemzetközi, angol nyelvű dokumentumfilm-rendező osztálynak tartok elméleti oktatást. A Werk Akadémián és a Lumière Filmiskolán gyakorlatban is tanítom a vágókat. Úgy látom, néhányan útközben jönnek rá, hogy mégsem nekik való ez a szakma.

Fotó: Havran Zoltán

Alázat és türelem

– Min buknak el?

– Nincs elég türelmük. Kányádi Sándor mondta, hogy „írni mindenki tud, de arra, hogy kihúzzák a saját soraikat, arra nagyon kevesen képesek”. A vágás is erről szól. Ráadásul sokszor kell újra nekifutni ugyanannak a jelenetnek. Ha nincs meg benned a kellő türelem és az alázat, soha nem leszel jó vágó. Nem a saját filmedet készíted, hanem a rendezőét, neked kell a történethez és a rendező szándékához alkalmazkodni. Rengeteg vizuális tartalom keletkezik, nem csak az interneten, egyre több a tematikus tévécsatorna, a tévéműsor, a sorozat, ezeket mind meg kell vágni. A rossz vágó elrontja a filmet, a jó vágónak nem látszik a munkája. Láthatatlannak kell lenni. Mindig elmondom a diákoknak, hogy mi vagyunk a történet utolsó elmesélői. Előttünk már mindenki elmondta a maga módján: a rendező, a színész, az operatőr, a díszlettervező. A film a mi kezünk között jön a világra, az érzelmek nálunk születnek meg. Nagyon fontos még, hogy hinni kell az anyagban. Ha nem látom meg benne az értéket, akkor nem tudom megcsinálni.

– Előfordult, hogy úgy érezte, hogy a forgatott anyagból képtelen összevágni a filmet?

– Igen, végül mégis én vágtam meg. Megnéztem Szász Attila Örök tél című filmjének nyersanyagát, amely egy fiatal sváb asszonyról szól, akit elvisznek a Gulágra. Megrázó film. Először annyira megviselt a történet, hogy azt mondtam, én ezt nem tudom elvállalni. Elmeséltem a problémámat az egyetemen Miklós Marinak, aki azt mondta: „Pamacs, amit most érzel, azt kell átadni a nézőnek.” Én ugyanezt tanítom a diákjaimnak! Csak mikor veled történik, akkor nem jut eszedbe.

Tíz éve épülő terepasztal

– Hol van az asszisztense?

– Ő most pihen. Bizonyos szempontból nincs szerencsém velük. Elhozom magam mellé a tehetséges diákokat, akik egy idő után mit csinálnak? Elmennek vágónak. Czanka Mercédesz nevű tanítványom lett az asszisztensem, de épp olyan filmen dolgoztam, ahová nem kellett segítség. Itt volt a kétszeres Oscar-jelölt Joe Walker, a Dűne, a 12 év rabszolgaság és a Sicario vágója. Nagy névről beszélünk. Azt mondta, hogy bajban van, kellene neki egy asszisztens. Mercit ajánlottam, akit többé nem láttam, mert már a sokadik amerikai filmben dolgozik.

– Különböző iskolákban tanít, legtöbbször reggeltől estig igazgat vagy vág, néha leviszi a kutyát.

– Az nagyon jó, hogy Aja miatt föl lehet állni, és ki lehet menni a szobából. Az én életem rémesen egyszerű: a munkám a hobbim. Persze van magánéletem is. Ildikóval, a kedvesemmel együtt sportolunk, utazunk. Apám és a testvéreim Ausztráliában élnek. Két éve találkoztunk utoljára, lassan ismét szeretném meglátogatni őket. Otthon tíz éve építem a terepasztalomat vonatokkal, sínekkel, fákkal, kis házakkal – mint a vágásnál, világot teremtek. Azért imádom a szakmámat, mert vágás közben számos embert, élethelyzetet, történetet ismerek meg. Rengeteget tanulok. Nagyon izgalmas volt a munka Pigniczky Réka amerikai dokumentumfilm-rendezővel, akivel több kisebb-nagyobb dokumentumfilmet – Inkubátor, Megmaradni, Lövészek – készítettünk együtt. Réka édesapja 56-ban emigrált, és hősi tetteiről többször mesélt a lányainak, amit ők hittek is, meg nem is. Réka a Hazatérés című filmjében ezeknek a történeteknek járt utána. Érdemes megnézni a mozit, tele van váratlan fordulatokkal, és az is kiderül, hogy mi az igazság és mi a legenda. Török Zoltán rendező Svédországban él, de német, osztrák producerekkel dolgozik. Hamburgban többször vágtunk együtt. Akkoriban volt egy pillanat, amikor együttműködhettem volna német producerekkel, de hazahúzott a szívem. Nem tudom elengedni azokat a rendezőket, akikkel baráti viszonyba kerültünk. Most is éppen Török Zoltán filmjén dolgozom. A Vad Magyarország után a Vadlovakkal, német–magyar koprodukció­ban készült, egész estés természetfilmjével keresett meg. Engem meglepett, hogy élnek vadlovak a Hortobágyon. A főhősünk Csepke, akit látunk felnőni, látjuk a sorsát, a küzdelmeit. Gyönyörű film. Megmutathatom az elejét? Utána körbevezetem, mindent megnézünk, a stúdiókat, a Bala­ton alakú tavat, a vetítőben még Angelina Jolie kedvenc foteljét is.

Névjegy

A kilencvenes évek elején videóvágóként és rögzítésvezetőként kezdte a szakmát a Magyar Televízióban. Négy évig dolgozott a Duna Tv-ben, majd 2001-ben a 4CUT Digitális Műhely Kft. műszaki igazgatója lett. 2005-től a Magyar Film- és Videóvágók Egyesülete, a HSE tagja, ma már elnöke. Számos magyar és nemzetközi sikert elért film vágója. Tizenöt éve Almási Tamás állandó munkatársa. Szász Attilával A berni követ, a Félvilág, az Apró mesék és az Örök tél című filmben dolgoztak együtt. Nem végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, de ma már többek között ott is tanít.