
Fotó: Fortepan–Id. Konok Tamás
Mi történik ezalatt itthon? Ligeti Dávid történész értékes látleletet nyújt arról, hogyan reagál a magyar közvélemény a hírre, hogy június 14-én a Wehrmacht alakulatai bevonultak Párizsba, és elfoglalták a versailles-i kastélyokat, köztük Trianont is. A húsz évvel korábban aláírt békediktátum miatt a magyar közvélemény döntő része szimpátiával szemléli a III. Francia Köztársaság haláltusáját, a történtekben pedig egyfajta igazságtételt lát. A kortárs vélemények szerint a németek győzelme végleg megtörte a versailles-i békerendszert, amelynek hatását ekkor időlegesnek, vagyis csak húsz évre szólónak tekintették. Ligeti magyar sajtóorgánumokból válogat, bemutatja a Műegyetem rokonszenvtüntetését, melyen szalatnai Stachó Tibor műegyetemi ny. r. tanár mondott beszédet:
„Erre a trianoni békeparancsra, amelyet a magyar Corpus Juris gyászkeretben tartalmaz, minden magyar mindenkor »tria non«-t a »Nem! Nem! Soha!« hármas tagadását kiáltotta. Nektek, Hungárusoknak most tudtotokra adjuk: azt a Trianont, amelyben kifosztottak, feldaraboltak, halálra ítéltek bennünket, a baráti nagy német nemzet diadalmas csapatai megszállták. (Percekig tartó dörgő éljenzés és taps.) Megszállták annak a nemzetnek a csapatai, amelyet a Trianont körülvevő versailles-i park nagy kastélyában 21 évvel ezelőtt, 1919. június 28-án magát is méltatlanul megaláztak.”
Az Ujság 1940. június 18-i beszámolója szerint a képviselőházban szintén lelkes éljenzés és taps fogadta az eseményeket. A nagy ováció közepette ritkaságszámba megy az a mérsékelt hang, mely Herczeg Ferenc Pesti Hírlapban megjelent, Trianon alkonya című írását jellemzi:
„Szörnyű az, mikor munkába fognak Isten malmai és népeket őrölnek meg, országokat törnek porrá. Vagyunk annyira európaiak, mi magyarok, hogy égeti lelkünket a fényes múltú kultúrnépek patakzó vére. Együtt tudunk érezni az emberi szenvedéssel, bármilyen nyelven sikolt is az égre. Ezen nem változtat az a meggyőződésünk sem, hogy a rombolás démonjait, akik most sivatagot és temetőt csinálnak a Nyugat gazdag tartományaiból, maga a Nyugat idézte fel az Alvilágból. Mert ami most történik, az logikus és elkerülhetetlen válasz arra a gőgös parancsra, amely húsz évvel ezelőtt Versailles-ban és Trianonban elhangzott. Következménye a győztesek elvakultságának, amely azt hitte, a központi hatalmak fegyverletétele után már nem kötelezők többé a vallás, az igazság és a józan ész törvényei.”




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!