„Kidzsülnek ez andzsalok, / Nédzs dzsorcsa mellett őreznek, / őrezzetek szent andzsalok ez ablakaimat, / Uriszusz Krisztu ez ajtómat, / én amikor meghalok, / a Ményországba bévidzsetek!”
Annyit elárulok, hogy a dzsorcsa gyertya.
Szinte mindegyik dalról vagy ciklusról kultúrtörténeti elemzést lehetne írni a zenetörténeti és néprajzi vonatkozásokon túl is – ilyen értelemben a legsűrűbb, leggazdagabb anyag, amellyel az utóbbi időben találkoztam.
A Keresztút nagyböjti népénekének éteri a cappella kórusa katartikus, a lemez egyik legfelemelőbb pillanata – sajnos egyben a legrövidebb is, két és fél perc, de aki bírja a szakrális feszültséget, úgyis visszateker az elejére, „Mert szent Fiam szent halálát / Ti is jól tudjátok”.
A grandiózus Menyekező szinte már zenés dráma, leánykérő rituáléval, menyasszonytánccal, menyasszonysiratóval, „Magas hegyen folj e patak / Jaj de rossz legénynek adtak” kezdetű tétele valami sírnivalóan szép. A hangszerelés gazdagsága is méltó a gondolati és dallamvilág rétegzettségéhez, van itt koboztól citerán, hegedűn, dorombon át furulyáig minden, amit ettől a zenei miliőtől az ember elvár, meg néhány meglepetés is, például a schalmei, a középkori, dupla nádnyelves fafúvós, külleme és hangja is tekintélyt parancsoló, mintha egy veszedelmesen kigyúrt tárogatóval találkoznánk. A hangzásban ott van a tradicionális ritmusok föld- és életszagú nyersesége, hogy a harcias, belevaló férfikórusról már ne is beszéljünk – de tud az a kar éteri is lenni, mikor Tóth Dorottya énekes-citerás szólamához kell fölzárkózni.
A Csángó négy évszak nem egyszerűen egy jó lemez jó népzenével, ez egy szakrális konceptalbum. A maga nemében egyedülálló.
(Berka együttes: Csángó négy évszak. 2020, Fonó Budai Zeneház)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!