Kilélegzés

Amerikai demográfusok szerint túlzók azok az ENSZ-jelentések, amelyek 2100-ra 11 milliárdra becsülik a Föld várható népességét, ők a világ ekkori lakosságát kétmilliárddal kevesebbre teszik. Természetesen nő a Föld lakossága, ám a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem olyan gyorsan. Meglepő helyeken következik be jelentős csökkenés.

Túlzsúfolt vonat a bangladesi Dakkánál. Beláthatatlan társadalmi-gazdasági változások Fotó: Barcroft Media Forrás: Getty Images

Ázsia és Európa is veszít majd lakosságából, sőt 23 országban megfeleződik a jelenlegi lakosságszám. Ezek közül néhány: Japán (128 millióról 60 millióra), Thaiföld (71 millióról 35 millióra), Dél-Korea (53 millióról 35 millióra), Spanyolország (46 millióról 23 millióra), Olaszország (61 millióról 31 millióra), Portugália (11 millióról 4,5 millióra). 1960-ban a jelenlegi Európai Unió 27 országa a világ össznépességének 12 százalékát adta.

Jelenleg ez hat százalék, és 2070 tájékán négy százalékra csökken. Németország lakossága jelenleg is fogy, egyedül Franciaország tud elérni kisebb növekedést, 63 millióról 67 millióra. India lesz 2100-ban a világ legnépesebb országa, ekkorra már a kétmilliárdos határt feszegeti. Az amerikai kutatók szerint csökken a gyermekvállalási kedv Afrikában, kivéve Nigériát, amely nyolcvan év múlva 206 milliósról 790 milliósra nő, és ezzel a világ második legnépesebb országa lesz. A várakozásokkal ellentétben a seattle-i tudósok szerint Afrika lélekszáma, amely ma egymilliárd körül van, a következő századfordulóig nem fog megnégyszereződni, ők ekkorra „csupán” hárommilliárdnyit jósolnak. A fekete földrésznek a világ népességében elfoglalt helye az 1960-as kilenc százalékról a század végére 32 százalékra nő.

Túlzsúfolt vonat a bangladesi Dakkánál. Beláthatatlan társadalmi-gazdasági változások
Fotó: Getty Images

Egy ENSZ-tanulmány szerint 2050-re az emberiség kétharmada városokban fog élni. 2100-ra a városok területe a jelenlegi hatszorosára fog gyarapodni – ismertette a Nature amerikai tudományos magazin májusi cikke a Delaware-i Egyetem kutatóira hivatkozva. 1985 és 2015 között a városok területe évente tízezer négyzetkilométerrel nőtt, 2015-ben már 650 ezer négyzetkilométert tett ki, mint azt az űrből készített felvételek igazolják. A jelek szerint az emberiség nem tudja megzabolázni az urbanizáció vágtatását.

Erre a világra kell felkészülnünk – állítják a ­seattle-i demográfusok. A korábban várt szédületes népességbővüléssel szemben, amelynek megvalósulása esetén az emberiségre katasztrófák leselkednek, ez a tanulmány mégis elviselhetőbb és kezelhetőbb jövőt vázol fel. A társadalmi hatások közül a kutatók kiemelik, hogy 2100-ban kevesebbet kell dolgoznunk, csökken a munkában eltöltött évek száma. Viszont őrületes változások következnek be a korfában: az ötvenéves korosztály létszáma a századfordulón a jelenlegi 681 millióról négyszázmillióra zsugorodik. A világon jelenleg 141 millió nyolcvan évnél idősebb ember él, a számuk nyolcvan év múlva meghatszorozódik, kilencszázmillió lesz. Többek között erre is fel kell készülniük a társadalombiztosítási rendszereknek, a közegészségügynek, az öregeket gondozó szolgálatoknak, ami igen sok pénzt igényel.

A lakosságcsökkenésre adandó válaszok számos országban egyre inkább a legfőbb politikai témává lépnek elő – szögezik le az amerikai kutatók. Migráció vagy a születések kitartó támogatása? Nyugat-Európában már jelenleg is éleződik a verseny a migrációból származó munkaerőért. És ez a helyzet csak fokozódni fog: a hagyományos társadalmi szerkezetek fellazulnak, a népcsoportok aránya megváltozik, aminek politikai következményei lesznek.