A terror világirodája

A forradalom és Károlyi Mihály a vádlottak padja mai virágával rátette lábát a históriai Magyarország mellére.

Forrás: Fortepan

Hírül adja az MTI: „Fimmen, a szakszervezeti iroda titkára megküldötte manifesztumát Ausztria szakszervezeteihez, mely szerint a Magyarország ellen elrendelt bojkott augusztus 8-án véget ért. A magyar közvélemény e közlemény értelmében, mely a szakszervezetek nemzetközi szövetsége által elrendelt bojkott teljes kudarcát […] jelenti be, elégtétellel állapítja meg, hogy a magyar álláspont e súlyos erőpróba alkalmával teljes dicsőséget aratott. […] Európa mindama államai, melyek a rend fenntartását óhajtják, bizonyára nagy örömmel veszik a magyar kormány győzelmét és a bojkott teljes kudarcát, mely bevallottan a szakszervezetek első próbálkozása volt, hogy akaratukat, mely a világ termelési rendjének tökéletes felfordulását jelenti, diktatórikus módon rákényszerítsék egy békés kormányra.”

A Magyarország 1920. augusztus 10-i értékelése: „Körülbelül hat hetes szünet után ma reggel a Keleti pályaudvar csarnokából kifutott a bécsi gyors. Olyan jelentés ez, mint amilyent háború múltán szoktak kiadni. És most is háború múlt el, az a vértelen fojtogató hadjárat, amit rosszakarat, tudatlanság és magyarellenes babona bojkott néven indított meg ellenünk. Nem sokáig tartott. […] A mi hivatásunk kimerült abban, hogy aránylag rövid ideig, igazi háborúban megedzett türelemmel lessük és várjuk, mikor unnak ők maguk bele a rosszhiszemű fanatizmus által diktált manőverbe, mikor szerelnek le saját maguk. Megtörtént. A győzelem kettős. A magyarság győzött acsarkodó, éhező ellenfelei fölött, de győzött – velünk együtt – az emberi és állami rend is szemben azzal a terrorral, amely ha megnyeri a magyarság ellen hirdetett ezt a hadjáratát, holnap már nem ismert volna kíméletet vagy tiszteletet egyetlen európai állammal vagy kormányzással szemben. Ha a bojkott győz, akkor hetek múlva az anarchia kormányozta volna egész Európát, mindenütt megszűnt volna az alkotmányos felelősség és a népképviseleti hatalom, hogy a terrornak egy világirodája igazgathassa Európa és Amerika államait mindaddig, míg csak végig nem seper rajtunk az ázsiai típusú bolsevizmus, amelynek szálláscsinálója akart lenni a bojkott.”

Közben folytatódik gróf Tisza István volt miniszterelnök gyilkosainak pere. Az 1918. október 31-i kegyetlen gyilkosság egyik vádlottja, Kéri Pál újságíró, Károlyi Mihály bizalmasa nem ismer el semmit. Az Ujság augusztus 11-i tudósítása szerint az egyik tanú, „Hüttner szemébe mondja a Nemzeti Tanács október 29-i ülésén hozott határozatot, hogy Tiszát meg kell ölni, Kéri azonban ellentmond. Ezután Sztanykovszky mondja szemébe Kérinek, hogy Kéri, Csernyák és Friedrich kapacitálták, hogy ha a forradalom kitör, Tiszát el kell tenni láb alól.” Egy másik vádlott, Fényes László szintén tagad. A 8 Órai Ujság augusztus 12-én alkot ítéletet. „Két koronatanú állott tegnap a hadbíróság előtt. Fényes László, a zsakettes Cato és Kéri Pál, a darócruhás szeladon tettek vallomást a Tisza-pörben. Semmiről se tudnak, ez a vallomásuk lényege; pedig ők tudják a legjobban, hogy miért kellett meghalnia Tisza Istvánnak. Ők ott voltak a boszorkánykonyhán, mikor a gyilkos tervet kifőzték. Ők ott voltak az Astoriában, a Nemzeti Tanácsban és a titkos búvóhelyeken, amikor a cinkosok meghányták-vetették a dolgot. Ők ott voltak, sőt: ők voltak a szakácsai a boszorkánykonyhának; ők keverték-kavarták az ördögök főztjét.”

A Budapesti Hírlap augusztus 15-i írásában – a szerző feltehetően Rákosi Jenő főszerkesztő – összegez. „A Tisza-gyilkosok perében felgördül előttünk a függöny és egymás után rajzolódnak ámuló szemeink elé silány, piszkos, undorító képei annak a forradalomnak, amelynek csak egy nagy tragikus jelenete volt, a Tisza mártírhalála; a többi pojácahadak, kóklerek, komédiások, bolondok, csirkefogók és gonosztevők ide-oda tolongása. […] aki a katonatanácshoz tartozott és kollégája volt azoknak, aki ma a bíróság előtt állanak, mint gyilkosok, mert magukra vallottak, annak kijárt a pénz […] az utca minden tartozéka csatlakozott és az új idő, az új szabadság, a forradalom és Károlyi Mihály a vádlottak padja mai virágával rátette lábát a históriai Magyarország mellére, Tisza Istvánt belelökték a sírba, a magyar ezeréves alkotmányt eltemették, s kitárták a kaput mindannak, ami azóta ránk jött.”

Szintén 15-én Az Est közli: elkészült a vádindítvány Szamuely Tibor apja és egyik öccse, György ellen, akik közreműködtek a bankok kifosztásában. Szamuely György szerint bátyja kijelentette: „A pesti munkásságnak mi nem tartozunk semmivel! Éjjel-nappal dolgoztunk a munkásság érdekében és a végén a munkásság hagyott cserben bennünket!”