Az egészségügy hírszerzői

Kulcskérdéssé vált, hogy melyik ország mennyi védőeszközt képes beszerezni a járványhelyzetben.

Az Egyesült Államokban egyre kiélezettebb a választási harc Trump amerikai elnök és kihívója, Biden között. A koronavírus-járvány előtt – döntően a sikeres gazdasági eredményeknek köszönhetően – Trump biztos befutónak látszott, de a járványra rosszul reagálva, valamint az amerikai gazdaság komoly visszaesése miatt a választási harc egyre élesebbé vált. Trump ellen pszichológus unokahúga és korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója, Bolton is írtak egy-egy könyvet, míg vihart kavart Biden Porosenko korábbi ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése, amelynek során azt kérte, hogy rúgják ki az ukrán főügyészt, mert az veszélyezteti fia ottani igazgatótanácsi karrierjét. A 77 éves Biden egyre gyakrabban szerepelt rosszul.

Oroszországban a népszavazás eredményeként Putyin 2036-ig, tehát 84 éves koráig államfő maradhat. Az orosz alaptörvény azt mondja ki, hogy az ország alkotmánya az elsődleges, és adott esetben azt kell alkalmazni a nemzetközi szerződésekkel szemben. Ebből prognosztizálhatóan komoly feszültségek várhatók a jövőben. Moszkva július elején 2,43 milliárd dollárért fegyvereket adott el Indiának, ami nem javította a Moszkva és Peking közötti kapcsolatokat.

A moszkvai díszszemlén, amely a győzelem 75. évfordulóját ünnepelte, a nyugati vezetők zöme nem jelent meg. Az orosz pozíciókat gyengíti a gazdaság nem megfelelő teljesítménye és a Donbaszban kialakult folyamatos feszültség is.

A harmadik globális játékos Kína, amely tökéletesen tisztában van azzal, hogy a kapitalista világrendszert a Nyugat hozta létre, és a játékszabályokat is ott alakították ki. Ugyanakkor Kína számára új helyzet jött létre. A kínai közmondás szerint 1949-ben a szocializmus megmentette Kínát. Az 1980-as évek második felében Kína megmentette a szocializmust. Az 1990-es években – részint az akkori orosz válság hatására – a kapitalizmus megmentette Kínát, és néhány évvel később Kína megmentette a kapitalizmust.

Nyilvánvaló, hogy az USA vezette egypólusú világ két- vagy többpólusúvá fog válni, és Oroszország háttérbe szorul. Kína alapvető törekvése lesz, hogy szembeállítsa egymással az Európai Uniót és az Egyesült Államokat. Az eljövendő évtizedben Oroszország globális térvesztésének egyik oka a lakosság alacsony száma, és dominánssá válnak majd az amerikai–kínai ellentétek. A kínai gazdasági fejlődés többé-kevésbé előre látható, de hogy katonai potenciálban Peking mikor fogja megközelíteni Washingtont, az ma még nem tudható.

Az Európai Unió helye, szerepe a brexit után csökkenni fog. Az elmúlt napokban az unió többször is tiltakozott a török politika miatt a líbiai kérdés, valamint a Földközi-tenger keleti medencéjében történő kőolaj- és földgázkitermelés kapcsán. Nem tett jót az EU és Törökország közötti kapcsolatoknak a Hagia Szophia mecsetté alakítási botránya sem. Ugyanakkor Brüsszelnek tisztában kell lennie azzal, hogy Ankara olyan migrációs nyomás alá tudja helyezni Európát, amelyre a kontinensnek jelenleg még válasza sincsen.

Hasonló a helyzet az unió és Kína közötti kapcsolatokkal. Európa hiába tiltakozik a hongkongi kérdés pekingi kezelése miatt. Embargóval nem tudja büntetni Kínát, mert azzal az EU többet veszítene, mint Peking.

Június 1-jétől december 31-ig Németország lett az unió soros elnöke. Az ország jól kezelte a koronavírus-járványt, ugyanakkor a Franciaországgal együtt kialakított uniós mentőcsomag komoly ellenvéleményeket váltott ki, nemcsak a közép- és kelet-európai szegényebb országok, de az úgynevezett négy fukar ország részéről is, amelyek nem hajlandók vállalni a déli államok esetleges terheinek visszafizetését.

Az EU területén 2019-ben 119 terrortámadás történt. Az USA külügyminisztériumának megítélése szerint 2020-ra nőtt a terrorfenyegetettség. Észak-Macedónia július 2-tól harmincnapos migrációs válsághelyzetet jelentett be, amely szükség esetén meghosszabbítható.

Kulcskérdéssé vált, hogy melyik ország mennyi védőeszközt képes beszerezni a járványhelyzetben. Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke, Laschet kiment a kikötőbe, hogy átvegye a megérkezett eszközöket, de azok időközben eltűntek. Izrael jól vette fel a harcot a járvánnyal szemben, mindaddig, amíg meg nem nyitották az iskolákat, attól kezdve robbanásszerűen terjedt újra a járvány. Japán harminc állammal, köztük Magyarországgal kötött egészségügyi együttműködési megállapodást. A járvány legfontosabb tanulsága, hogy csak nemzeti megoldás van, és szükséges a vakcina hazai előállítása. A járványhelyzet is jól mutatta, hogy a visegrádi négyek ilyen irányú együttműködése is jó, ugyanakkor Németország hezitált az együttműködés kérdésében, mivel a francia célok mások voltak.

Új fogalomként megjelent az egészségügyi hírszerzés problémája. A válság kitörése után rövid idővel Kínában a pandémiával kapcsolatos minden információ az állambiztonsági és nem az egészségügyi minisztériumba futott be. Az összes politikai erő, így a titkosszolgálatok is úgy értékelték, hogy a járvány leküzdése érdekében a külföldi szolgálatokkal és a járványügyi intézményekkel is együttműködést kell kialakítani. Jelenleg a titkosszolgálatok fő feladata az egészségügyi hírszerzés területén az információszerzés és az elemzés. Ebben a munkában főleg egészségügyi szakemberek és matematikusok vesznek részt. Magyarország esetében, ha nem került volna sor a szükséges intézkedések meghozatalára, a halottak száma mintegy százszor lett volna nagyobb a jelenleginél.

Az egészségügyi hírszerzés célja a korai riasztás, a globális járványügyi helyzet figyelése, a dezinformáció elleni fellépés és a mostani vírusjárvány hatására a távoli országok járványügyi elemzése.

Az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a tevékenység mind az egészségügynek, mind a hírszerzéseknek és ennek következményeként a politikának is előnyös. Nyilvánvaló, ahhoz, hogy ez sikeres legyen, az illetékes szolgálatnak meg kell kapnia és elemeznie a szükséges adatokat.

A jelenlegi járvány egyik tanulsága, hogy a jövőben egyre több hasonló helyzetre kell felkészülni. Brazíliában az egyik legsúlyosabb a járványhelyzet, holott a szakértők hónapokon keresztül azt jósolták, hogy meleg, nedves időben a vírus elpusztul.

Ami az egyéb válságövezeteket illeti: Líbiában mind a központi kormányt, mind a lázadókat komoly erők támogatják külföldről, a fegyverembargót senki nem veszi figyelembe. Így fegyverszünet vagy béke csak a távoli célok között jelenik meg. Mindkét fél hisz a katonai megoldásban és a saját győzelmében.

Törökországban folytatódtak a letartóztatások, és mivel a börtönök megteltek, a kormány döntött mintegy kilencvenezer bűnöző szabadon engedéséről. Közöttük politikai fogoly nem volt.

Izrael részint a bizonytalan kormányhelyzet, részint a koronavírus hatására, részint tartva az amerikai elnökválasztás várható kimenetelétől, nem kezdte meg a ciszjordániai területek annektálását. Az elmúlt egy évben Izraelben három választás volt, és kérdés, hogy a mostani mennyire hozza meg a stabilitást.

Az ENSZ főtitkára felszólította a világ államait, hogy tekintettel a koronavírus-járványra, fejezzék be a helyi háborúkat. Ennek a követelésnek semmilyen valós hatása nem volt, sőt a háborúk száma az egy évvel korábbihoz képest csaknem száz százalékkal növekedett.