Az Egyesült Államokban egyre kiélezettebb a választási harc Trump amerikai elnök és kihívója, Biden között. A koronavírus-járvány előtt – döntően a sikeres gazdasági eredményeknek köszönhetően – Trump biztos befutónak látszott, de a járványra rosszul reagálva, valamint az amerikai gazdaság komoly visszaesése miatt a választási harc egyre élesebbé vált. Trump ellen pszichológus unokahúga és korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója, Bolton is írtak egy-egy könyvet, míg vihart kavart Biden Porosenko korábbi ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése, amelynek során azt kérte, hogy rúgják ki az ukrán főügyészt, mert az veszélyezteti fia ottani igazgatótanácsi karrierjét. A 77 éves Biden egyre gyakrabban szerepelt rosszul.
Oroszországban a népszavazás eredményeként Putyin 2036-ig, tehát 84 éves koráig államfő maradhat. Az orosz alaptörvény azt mondja ki, hogy az ország alkotmánya az elsődleges, és adott esetben azt kell alkalmazni a nemzetközi szerződésekkel szemben. Ebből prognosztizálhatóan komoly feszültségek várhatók a jövőben. Moszkva július elején 2,43 milliárd dollárért fegyvereket adott el Indiának, ami nem javította a Moszkva és Peking közötti kapcsolatokat.
A moszkvai díszszemlén, amely a győzelem 75. évfordulóját ünnepelte, a nyugati vezetők zöme nem jelent meg. Az orosz pozíciókat gyengíti a gazdaság nem megfelelő teljesítménye és a Donbaszban kialakult folyamatos feszültség is.
A harmadik globális játékos Kína, amely tökéletesen tisztában van azzal, hogy a kapitalista világrendszert a Nyugat hozta létre, és a játékszabályokat is ott alakították ki. Ugyanakkor Kína számára új helyzet jött létre. A kínai közmondás szerint 1949-ben a szocializmus megmentette Kínát. Az 1980-as évek második felében Kína megmentette a szocializmust. Az 1990-es években – részint az akkori orosz válság hatására – a kapitalizmus megmentette Kínát, és néhány évvel később Kína megmentette a kapitalizmust.
Nyilvánvaló, hogy az USA vezette egypólusú világ két- vagy többpólusúvá fog válni, és Oroszország háttérbe szorul. Kína alapvető törekvése lesz, hogy szembeállítsa egymással az Európai Uniót és az Egyesült Államokat. Az eljövendő évtizedben Oroszország globális térvesztésének egyik oka a lakosság alacsony száma, és dominánssá válnak majd az amerikai–kínai ellentétek. A kínai gazdasági fejlődés többé-kevésbé előre látható, de hogy katonai potenciálban Peking mikor fogja megközelíteni Washingtont, az ma még nem tudható.