A 6. dalai lámát első pillantásra szomorú költőnek gondolhatnánk, pedig egyáltalán nem volt az. Csak minden szépnek és jónak, a szerelemnek és az életnek az elmúlásán is sokat töprengő fiatalember volt, aki így keresett megnyugvást a mulandóságban. Rövid élete kíváncsi kalandozás volt ebben az izgató világban, amelyről mindent tudni akart. Éles szemmel figyelte az emberi elme és szív rezdüléseit. Szerelmi élményeiből származó tűnődései, mire nyelvi öltözetet kaptak, világirodalmi rangú költészetté váltak. Versei az égi és a földi létezés kérdéseit teszik fel: az ember égi vagy földi lény? Hol van igazán otthona? Melyik világban vendég, miért ilyen türelmetlen, miért tétova, tévelygő?
Cangjang Gjaco mindössze huszonhárom évesen az istenek égi országába költözött. Kihívta a sorsot, kihívta a halált. De addigra már semmi dolga nem maradt közöttünk. Rövid élete során eljutott minden lényegeshez, megismert minden égetőt. Mert igen okos fiatalember volt Cangjang Gjaco, költő és uralkodó, teljes főpapi nevén Blobzang Rigdzin Cangjang Gjaco (szép beszélő neve magyarul: Tudást Őrző Tiszta Hangú Tenger) háromszáz évvel ezelőtt, Lhászában, a földi világ tetején – tudjuk meg a költő verseit magyarra fordító tibetológustól, Sári Lászlótól, aki a kötet utószavában az ifjú dalai láma életét is részletesen elénk tárja.
Igazi nagy kaland egy istenkirály és egy zseniális fiatal költő életét élni egyszerre. Ritka, felemelő, egyben borzongató élmény találkozni vele, és elmélyülten olvasni a verseit. Azért borzongató, mert nemegyszer úgy érezzük, hogy ez a tibeti gyerekember mindent jobban tud nálunk. Mintha sokkal jobban becsülné és sokkal komolyabban venné az életet.
(Cangjang Gjaco: Lelked szélfútta madártoll – A 6. dalai láma szerelmes versei. Válogatta, fordította és az utószót írta: Sári László. Corvina Kiadó, Budapest, 2020, 112 oldal. Ára: 2990 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!