A jó könyv valahonnan elindul, és valahova tart. Az olvasó menet közben érzi a célt, de zavarba jön, ha esetlegességgel találja magát szemben. Inzelt György munkájának mindjárt az elején röpke 65 oldal arról szól, hogy a világhírű orosz polihisztor, Mihail Lomonoszov, a később róla elnevezett Moszkvai Egyetem megalapítója nem is volt olyan nagy tudós. Belőle a szovjet-orosz éra faragott kiemelkedő embert, mert megfelelt a rendszer ideológiai elvárásainak – alapvetően materialista szellemben művelte a tudományt, illetve nézeteit lehetett úgy alakítani, hogy az materialistának látsszon. A szerző üzenete: Lomonoszov nemcsak nem alkotott nagyot, de korától nagymértékben el is maradt. Tevékenysége a fizikában és kémiában rendkívül túlértékelt. A könyvben is.
![](https://cdn.magyarnemzet.hu/2024/07/fEKzpmZ6ZnnbqsOMmuG83IDp2aNr_aI4LRNyhUdFH74/fill/550/310/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzE4MWYwODU5MGZiZTRkMzdiYzkxOWU0ZjAzOTk2MzU5.jpg)
Magyarországnak és az olimpiának ezért különleges a viszonya, többször is meghiúsult már a hazai rendezés
Az olimpia a kezdetektől fogva része történelmünknek és önképünknek, de a sportnemzet kifejezés nemcsak a világversenyeken való kiemelkedő szereplést takarja.