Hallgatag szamuráj

A japán közvélemény kezd teljes mértékben elfordulni a jövő évre halasztott olimpia lebonyolításától. Közben az egyik vezető NOB-illetékes kijelentette, hogy mindenképpen megrendezik a nemzetközi játékokat. Az új tokiói kormányzatnak fájhat a feje, hogy melyik megoldás lenne a jobb.

Pósa Tibor
2020. 09. 26. 18:24
Boats tow the giant Olympic rings, which are being temporarily removed for maintenance, at the waterfront area at Odaiba Marine Park in Tokyo
Karbantartásra szállítja egy hajó Tokióban az öt karikát a koronavírus újabb fellángolásakor. Elúszó lehetőségek? Fotó: Kim Kyung Hoon Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az utóbbi időben napvilágot látott japán közvélemény-kutatások egyre növekvő számban vetik el, hogy 2021. július 23-i kezdettel Tokióban megrendezzék az olimpiát. Míg a nyár elején ötven-ötven százalék volt az arány, addigra az utóbbi felmérésekben jóval kétharmad felett van azoknak a száma, akik vagy tovább halasztanák az eseményt, vagy teljesen eltekintenének tőle. A Kyodo sajtóügynökség augusztusi kutatásán csak a megkérdezettek egynegyede, míg az Aszahi Sinbun napilap felmérésében harmaduk nyilatkozott úgy, hogy meg kell tartani jövőre az olimpiát. A japán ellenzők arra hivatkoznak, hogy a koronavírus-járvány korántsem ért véget, újabbnál újabb negatív rekordokat dönt a világban, ilyen helyzetben Tokióban fogadni a világ élsportolóit és az őket buzdító szurkolói tömeget egyszerűen felelőtlenség.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB elnöke, Thomas Bach pedig ezzel szemben arra készül, hogy ez az esemény hirdeti majd az emberiség győzelmét a koronavírus felett. A német nemzetközi sportvezető már nemegyszer kifejtette, hogy ellenzi a zártkörűen, nézők nélkül megrendezendő olimpiát. Az egyik helyettesének, John Coatesnak az elmúlt hónapban tett nyilatkozatából az derült ki, hogy a NOB mindenáron megrendezi az olimpiát, mégpedig a kijelölt időpontban, persze fokozott biztonsági intézkedések közepette. Szavaiból az is kiviláglott, hogy újabb halasztásra nincs mód: vagy megkezdődnek az olimpiai játékok jövő év júliusának végén, vagy nem is lesznek. A tokiói szervezők előtt az a feladat áll, hogy készüljenek fel a játékok biztonságos lebonyolítására.

Coates kimondatlanul a japán kormányra bízta, hogy ezt fogadtassa el a közvéleménnyel. A napokban a parlament két házától bizalmat kapott Szuga Josihide kormányának alaposan feladták a leckét: kevesebb mint egy év alatt a pandémia időszakában győzze meg a széles japán közvéleményt arról, hogy biztonságosan lebonyolítják a játékokat. Amikor Abe Sinzó, a közelmúltban távozó miniszterelnök még 2013-ban támogatta Tokió pályázatát a játékok megrendezésére, mindenki arra gondolt, hogy ez majd olyan felemelő esemény lesz, amely feledteti Japánnal a közelmúltban elszenvedett katasztrófákat. Hiába készült el minden időben, az olimpiai falutól egészen a különböző versenypályákig, amelyekről Thomas Bach is csak szuperlatívuszokban beszélt, a világjárvány miatt el kellett halasztani a játékokat.

Karbantartásra szállítja egy hajó Tokióban az öt karikát a koronavírus újabb fellángolásakor. Elúszó lehetőségek?
Fotó: Reuters

Abe sem így tervezte a politikai búcsúzását, amelyre egészségi problémái miatt kényszerült, gyermekkorától vastagbélgyulladás kínozza. Azt viszont keresztül tudta vinni pártján, a Liberális Demokrata Párton, hogy kiválasztottja, a kabinet főtitkára örökölje a pozícióját. Nehezen találnánk két, jellemében ennyire eltérő politikust. A származásuk is mást mutat: Abe Sinzó politikuscsaládban nőtt fel, míg Szuga epertermesztők leszármazottja. Abe nyitott, karizmatikus politikus, utódjáról eddig azt tudtuk meg, hogy zárkózott, magának való figura, sőt egyesek szürkének jellemzik. Japánban a kabinetfőnök feladata a sajtó tájékoztatása. Mindig jegyzeteivel jelent meg, és nem volt hajlandó mondani azon túl egyetlen szót sem. Munkabírása viszont elképesztő, mondják róla a munkamániás japánok: elsőnek érkezik a hivatalba, és ő oltja le a villanyt. Mindenért meg kellett küzdenie: a tanulmányai alatt keményen dolgozott, hogy ne terhelje szüleit az egyetemi kiadásokkal. „Én valóban a nulláról indultam” – fogalmazott egy őszinteségi rohamában. Negyvenhét évesen lett először képviselő. A ma 72 éves politikus útja fokról fokra vezetett a liberális pártvezetésbe, amelyet nevével ellentétben a jelenlegi felfogásban jobboldali konzervatívnak tekinthetünk. A múlt héten Szugát pártelnökké választották, így nyerte el a kormányfői megbízatást is, de mindig volt türelme kivárni a következő lépést. Abénak viszont szinte minden megadatott, hiszen a japán társadalomban nagy a politikuscsaládok tisztelete. Az eltérő jellemvonások ellenére kiváló párost alkottak, és Szuga – mint a mesében – elnyerte megérdemelt jutalmát.

„Még Abénél is konzervatívabb” – ez egy japán politikai elemző véleménye az új miniszterelnökről. Így nem lesz „politikai elhajlása” az elődjétől. Ki tudja helyettesíteni a volt kormányfőt, hacsak az nem, akivel minden lépését megbeszélte? – ez is egy mérlegelendő szempont volt. A pártban abban bíznak, hogy Szuga népszerűsége is növekedni fog a lakosság körében. A gazdaságban nem akar letérni az Abe által kijelölt útról, felfogása a gazdasági szigor, a munkahelyek védelme, az adminisztráció számítógépesítése. Talán a legnagyobb hiányosságai közt a diplomáciai járatlanságot említik meg.

Egy kiválóan megrendezett olimpiáért azonban mindent megbocsáthatnak neki. Ehhez kétségtelenül nem valami kedvező helyzetből indul, igaz, amikor kitudódott, hogy Abe Sinzó távozik megbízatásából, akkor Szuga esélyét, hogy kormányfővé válhasson, öt százalék körül mérték. A miniszterelnöki poszt elnyerését követően népszerűsége már 38 százalékon állt. Nyilván az új kormányfő előtt sincs nagy választási lehetőség: meg kell rendezni a játékokat, újabb halasztás nem lehetséges. Az eddig kiszivárgott értesülések szerint a japán rendezők úgy tudják elképzelni a játékok lebonyolítását, hogy a sportolókat az olimpiai faluban „vírusmentesen” elszigetelnék. Innen csak a versenyekre utaznának ki. Közben minden alkalommal a belépéskor tesztet végeznének el rajtuk.

Még Abe Sinzó jelentette be, hogy az év végére Tokióban elérik a napi (!) kétszázezer tesztelést. Nyilván a különböző nemzetek drukkerei is – az országba történő belépéstől a versenyekre való látogatásig – felkészülhetnek arra, hogy számos vírusellenőrzésen kell átesniük. De ez mind attól is függ, vajon az adott időszakban lanyhul vagy épp erősödik a világjárvány. Ezt ma senki sem tudja megmondani, különösen, amikor épp megkezdődött a pandémia második hulláma. Szuga Josihide talán bízhat abban, hogy villámgyorsan megtalálják a vírus ellenszerét. De azért jó, ha kéznél tartja szamurájkellékeit, lehet, hogy keményebb harccal kell számolnia.

Politikusbúcsú

Ha Abe Sinzó valami váratlan tragédiában elhunyt volna, most tele lennének a konzervatív lapok a méltatásával. Ő eddig is méltósággal viselte betegségét. Immár második alkalommal – 2007-ben is egészségi problémái miatt távozott a kormányrúd mellől –, most végleg lemondott arról, hogy az egyre kínzóbb kórral viaskodva kormányozza országát. Japánban 2012-ben valóságos messiásként üdvözölték a visszatérését a politikába. Az előző évben hármas katasztrófa sújtotta a szigetországot: földrengés, cunami és atombaleset. Kormányfővé kinevezése után pár nappal személyesen kereste fel a balesetet szenvedett fukusimai atomerőművet. A japán gazdaságba új erőt lehelt, ma már újból figyelni kell arra a kis feliratra, „Made in Japan”. Ellenfelei közül sokan vádolták azzal, hogy túlzottan nacionalista, míg barátai azt rótták fel neki, hogy lehetne még konzervatívabb. Reform­lépései sikerre vezettek: a mezőgazdaságban, a szabadkereskedelmi megállapodásokban, az új munka törvénykönyvében, sőt még a nők képviseleti arányában is változást hozott. Hiába zúdítottak Japánban is össztüzet rá, akkor is keresztülvitte az alkotmánymódosítást, amely kiterjesztette azt a jogszabályt, hogy a japán „önvédelmi erők” külföldön is végrehajthassanak küldetést.­

A két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország vezetőjét tegezte, neki csak Donald és Vlagyimir volt a Fehér Ház és a Kreml ura, baráti viszonyt alakított ki mindkettővel. Ilyen előremutató változások régen történtek Japánban, mint Abe Sinzó második kormányzása alatt. Utóda, Szuga elégedett lenne, ha csak úgy emlékeznének meg róla, mint Abe munkásságának méltó folytatójáról.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.