Mit tanult a mosómedve?

A járvány miatt világszerte csökkenő turizmus nehéz helyzetbe hozta az állatkerteket is. Kenyától Amerikáig merül fel a kérdés, miből fizetik az etetést, vagy éppen hogyan akadályozzák meg az illegális kereskedelmet. Magyarországon nincs ekkora baj, de a második hullám itt is bezárásokkal fenyeget.

Indonéziai tűzoltók a ranguni állatkertet fertőtlenítik 2020 júniusában. Hiányzó ingerek Fotó: Getty Images

Emberhiányról számolnak be a kaliforniai állatkertek is. Ott nem a vadorzók, hanem az állatok mindenre kiterjedő ellátása miatt lenne szükség több emberre. Az oaklandi állatkert havi költségvetése kétmillió dollár, amit 1,2-re kellett csökkenteni, hogy ne kelljen véglegesen bezárni. Ez tízszázalékos leépítést eredményezett a teljes munkaidős dolgozók között, és az összes részmunkaidős elvesztését, illetve további tízszázalékos fizetéscsökkenést a megmaradt gondozóknak, akik így kevesebb pénzért többet kénytelenek dolgozni, de nem tudják a szükséges mennyiségű feladatot ellátni. Nik Dehejia, az állatkert alelnöke reméli, hogy a támogatók segítségével sikerül kilábalni a financiális gödörből, de jelenleg csak reménykedni tud.

– Egy állatkert életében nemcsak a takarmány beszerzése okoz problémát, hanem hogy ki adja oda azt az állatoknak – magyarázza Siptár Dávid, a Pécsi Állatkert igazgatója. – Magyarországon kormányrendelet határozza meg, ki lehet gondozó, így, ha hiányzik a működési költség a kollégák fizetésére, az az állatokra is kihat. Sajnos a hazai állatkerteket nagyon rosszul érintette a bezárás, mivel ez akkor történt, amikor az állatkerteknek már amúgy sem volt semmijük. Hiába vannak nyitva egész évben, mégis szezonális intézmények. Tavasztól nyárig termelik meg a kiadások fedezetét, szeptember–október nullszaldós hónap szokott lenni, novembertől márciusig pedig a tartalékok felélése marad.

Indonéziai tűzoltók a ranguni állatkertet fertőtlenítik 2020 júniusában. Hiányzó ingerek
Fotó: Getty Images

Máshol az áruszállítás okoz gondot. A calgaryi állatkert például kénytelen volt két óriáspandát visszaadni Kínának (az óriáspandák mind Kína tulajdonában vannak, csak tartós kölcsönbe adja őket az ország a világ állatkertjeinek), mivel a kevesebb repülőjárat miatt nem tudott elég bambuszt beszerezni az állatok etetéséhez. A pandák csak bizonyos fajta bambuszt hajlandók megenni, ám abból napi tíz-húsz kilót, mivel a növény nem igazán tápláló. Magyarországon a különféle tengeri halak és élőlények beszerzése okozhat gondot, bár Siptár Dávid szerint a szállítással a tavaszi leállás alatt Európában nem volt gond. Ez a takarmány Német-, Cseh- és Lengyelországból jön, a kontinensen belüli áruszállítás pedig még az esetleges határzárak ellenére sem akadozik.

A légitársaságok csődje miatt azonban a különlegesebb takarmányok a bambuszhoz hasonlóan már nem biztos, hogy eljutnak rendeltetési helyükre a második hullám során.

Készülnek ezért a hazai állatkertek is. A hűtőkamrákat feltöltötték, száraztakarmányból is bevásároltak, és sok helyen maradt a tavaszi adományokból is. A magyarok ugyanis meghallották az állatkertek segélykiáltását, és példás adományozó kedvről tettek tanúbizonyságot a lezárás idején. Pécsen volt olyan nap, hogy külön embert kellett beállítani, aki irányította a folyamatosan érkező teherautókat, és átvette a zöldségeket, gyümölcsöket vagy a nagybani piacról érkező árukat.

Zachán Viktor, a Budakeszi Vadaspark sajtóreferense szerint azok az intézmények vannak szerencsés helyzetben, amelyek a Magyarországon is megtermelhető takarmányból el tudják látni állataikat, így mivel ők őshonos fajokkal foglalkoznak, nem kerültek bajba. Siptár Dávid és Nagy Gergely Sándor, a Debreceni Állatkert igazgatója azonban a jelentős áremelkedésre hívja fel a figyelmet.

– A takarmányozási költség a működés 15-20 százaléka, és felajánlásból mindössze 35-40 százalék szerezhető be. Az elmúlt időszakban jelentősen megdrágult a zöldség és a gyümölcs is – mondja Nagy Gergely Sándor.

Az igazgató szerint mivel az állatkertek kimaradtak a turisztikai mentőintézkedések közül, ezért van olyan hazai állatkert, amely csak az év végéig látja biztosítottnak működését. Akadt állatkert, amely kénytelen volt piaci kölcsönt felvenni, és sok esetben az önkormányzatok siettek az intézmények segítségére. Az ötvenezer fő alatti települések költségvetése azonban nem feltétlenül bír el egy következő hullámot.

Szerencsére a hazai állatkertek többsége nagy kiterjedésű, így nem okoz gondot a biztonságos távolság betartása. A kisebb brit állatkertek azonban komoly problémával küzdenek, hogy látogatóiknak legfeljebb felét engedhetik be, így a magyarországinál hosszabb lezárási idő után sem tudják visszatermelni a kieső bevételeket. Ráadásul szintén a brit szabályok írják elő, hogy semmilyen fizikai kontaktus nem engedélyezett az állatokkal, a legtöbb gyerek azonban éppen emiatt szeretne állatkertbe menni, így inkább más programot választanak nekik. Magyarországon megmaradtak az állatsimogatók, de a legtöbb állatkert bevezetett bizonyos létszámkorlátozást a zárt terekben a távolság megtartása érdekében, előírta a maszkviselést, illetve ösztönzi a kézfertőtlenítők használatát.

Nem tudni, hogy a második hullám hogy fogja érinteni a hazai állatkerteket, a pozitív vélemények szerint fel tudják használni a tavaszi tapasztalatokat, a negatív hangok a pénzügyi vészharangot kongatják. Az állatok esetében is kérdés, hogy a látogatók esetleges újabb elmaradása mit fog okozni. Berlinben kimutatták, hogy depresszióssá váltak az állatok a lezárás alatt. Nagy Gergely Sándor is tapasztalt hasonlót Debrecenben, szerinte az állatok viselkedése a gondozók zaklatottságát tükrözte vissza. Pécsen a nagymacskák és a majmok voltak nyugtalanabbak, mivel hiányzott az emberek által hozott pluszinger, amelyre épp tavasszal lett volna nagy szükségük a kifutókban. Állatpszichológusok már most gondolkoznak, milyen intézkedésekkel lehet készülni a második hullám állati pszichére gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölésére. A megoldás az állatokkal töltött több gondozói idő lehet, ami olyan pozitív változásokat is hozhat, mint hogy az állatok új feladatokat tanulnak meg. Budakeszin a mosómedvéknek sikerült például megtanítani egy szelektív hulladékgyűjtési trükköt, amelyet már a látogatók is élvezhetnek. Ennek ellenére a szakértők egyetértenek, hogy egy újabb lezárás mind az állatkertek működésében, mind az állatok viselkedésében gondot okozhat.