Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Szeptember elején iskolatáskák képei lepik el a netet. A Twittert, a Facebookot és a TikTokot az elmúlt napokban egy számtanpélda tartja lázban.
Vajon a 6 ÷ 2(1+2) = mivel egyenlő?
Gondolkozás. Dobpergés…
Egy. Nem, kilenc. Vagy mégsem? Izé…
A probléma nem új keletű, évek óta folyik a vita a különféle közösségi felületeken. Az első YouTube-videók is három-négy évesek. Most viszont egy olyan mém váltott ki kommentcunamit, amelyen egy klasszikus, összetett matematikai feladatok elvégzésére is képes számológép és egy okostelefon képernyője látható, amint elvégzik a fenti példát. A számológép szerint az eredmény egy, az okostelefon szerint kilenc. Akkor most mi van?
Fogtam én is a papírt és a ceruzát, és felidézve általános iskolai számtanórák emlékét elkezdtem felbontani a zárójelet: az 1+2 viszonylag egyértelműen három. Kiváló. Mit magyaráztak anno? Hogy a zárójeles kifejezés elsődleges a műveletek sorrendjében, akkor a kettőt meg kell szorozni hárommal, hiszen a zárójel szorzást jelent. És a 6 ÷ 6 = 1.
Hibás. Nem nyert! Kezdje újra! – küld vissza a Google, a WolframAlpha matematikai szoftvercsomag és minden más modern IT-alkalmazás.
Szerintük is a zárójelfelbontással kell kezdeni, ám utána már egyenrangú műveletekkel állunk szemben, ahol a matematikai szabályok szerint balról jobbra haladva kell megoldani az egyenletet, tehát a hatot osztani kettővel, majd szorozni hárommal, és láss csodát, az eredmény kilenc.
Presh Talwalkar matematikai influencer és játékelméleti szakértő azzal magyarázza az ellentmondást, hogy az egyes végeredmény a „régi” matematikai felfogás eredménye, amikor az osztásjel még megegyezett a törtjellel. Ez ugyan ma is így van, de modern számítógépes világunkban nem szabad, hogy holmi írásbeliség zavart okozzon, ezért, ha valaki törtet akar írni, akkor azt ír, és használja a / jelet. Ha viszont osztásjelet írt, akkor el kell fogadnia, hogy az egyszerűsödés jegyében egyenrangúnak fogják kezelni műveleteit. Mert hát milyen összezavaró egy számítógép számára, ha két jel ugyanazt jelenti. Ezért a modern matematika szerint már az embereknek is kilenc kell hogy kijöjjön. Talwalkar szerint ráadásul ez mindenki számára egyértelmű, aki 1990 után járt iskolába. Ehhez képest a Twitter- és Facebook-hozzászólók jó része azon huszon-harmincévesek generációjából kerül ki, akik úgy vélik, a megoldás egy. Egyikük ki is jelentette, hogy „egész életében hazudtak neki az iskolában”. Szakértők szerint ezért inkább valószínű, hogy a paradigmaváltás 2010 környékén következhetett be.
A kérdés csak az, hogy jó-e, ha a gép okosítása helyett saját magunkat butítjuk. Régi igazság, hogy a számítógép valójában nagyon buta, de csupa 0-ját és 1-esét az emberi lehetőségnél milliószor gyorsabban rendezi sorba, így sok műveletet rövid idő alatt tud elvégezni. Elvont problémák megoldása azonban még mindig az emberi agyban történik.
A Pittsburgh-i Egyetem kutatása már 2013-ban kimutatta, hogy a számológépes műveletek alkalmazása gátolja a diákokat a magas matematikai szabályok megértésében. Ehhez képest míg tíz-húsz évvel ezelőtt csalásnak számított a számológépek használata matematikaórákon, addig ma szinte kötelező, mondván így védhetők ki a számolási hibák. Pénzügyi szakemberek szerint a folyamat eredménye ma az, hogy a kevésbé tehetséges fejszámolók (a gyerekek túlnyomó többsége) elhamarkodottan döntenek, és nagyobb eséllyel költenek többet vásárláskor a kelleténél.
De éljen a technikai fejlődés, végül is Zenthe Ferenc és társai már 1954-ben megállapították, hogy a 2 × 2 néha 5.
Balga Gabriella izgalmas feladatnak tartja, hogy életre keltse a karaktert.
A kérdés az, hazánk is vonzóvá tehető-e a multinacionális társaságok letelepedéséhez.
Hazánk egyik legrégebbi sportegyesülete az újpesti, amely számos bajnokkal büszkélkedhet.
Kulisszatitkokat ígér, de csak propagandát ad az Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden. Filmkritikánk.
Balga Gabriella izgalmas feladatnak tartja, hogy életre keltse a karaktert.
A kérdés az, hazánk is vonzóvá tehető-e a multinacionális társaságok letelepedéséhez.
Hazánk egyik legrégebbi sportegyesülete az újpesti, amely számos bajnokkal büszkélkedhet.
Kulisszatitkokat ígér, de csak propagandát ad az Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden. Filmkritikánk.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Balga Gabriella izgalmas feladatnak tartja, hogy életre keltse a karaktert.
A kérdés az, hazánk is vonzóvá tehető-e a multinacionális társaságok letelepedéséhez.
Hazánk egyik legrégebbi sportegyesülete az újpesti, amely számos bajnokkal büszkélkedhet.
Kulisszatitkokat ígér, de csak propagandát ad az Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden. Filmkritikánk.
Magyar szerző tollából jelent meg könyv az új pápáról. Recenziónk.
A The New York Times az ott tárgyalásokat folytató báró Madarassy-Beck Gyulával interjút közöl, amelyben a bankár lerántja a leplet a kisantant és Károlyi Mihály ellenséges propagandájáról.
Guillaume Faye archeofuturizmusáról, avagy konzervatív forradalom 2.0.
Széllel, heves zivatarral és erős lehűléssel kezdődik a hét.
Kocsis Máté mesteri módon figurázta ki a bokszolós képével is mémmé vált Magyar Pétert.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ez volt az a beszélgetés, amellyel megérthetjük, mi húzódik meg egy-egy kormányzati döntés mögött.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
