Migráció buszjeggyel

Új elem, hogy a migránsok autóbusszal közelítik meg a határt, aminek mindössze két feltétele van.

Határátkelésre várók egy szabadkai menekültközpontban szeptember végén Fotó: Marko Djurica Forrás: Reuters

Tél közeledtével megnövekedett az Európába irányuló migránsinvázió. Nem lehet tudni, hogy a Magyarország számára létfontosságú balkáni útvonalon a törökök megnyitják-e a határokat Görögország felé. Ennek beláthatatlan biztonságpolitikai rizikó lenne a következménye. Jelenleg Görögországban mintegy 125-160 ezer migráns tartózkodik. Innen a migránsok hetven százaléka Észak-Macedónia, míg húsz százaléka Albánia felé próbál továbbmenni. Nagy nyomás nehezedik Koszovóra is, főleg az Albánián keresztül érkezők részéről.

Az embercsempészet önálló iparággá fejlődött ki. Több európai, közel-keleti és közép-keleti újságban nyíltan hirdetik a migránsoknak, hogy mennyiért hová szállítják őket, és milyen hamis papírokat kapnak, beleértve az útlevelet és az egyetemi diplomát is. Amikor néhány héttel ezelőtt, a görögországi menekülttáborok felgyújtása után Németország bejelentette, hogy átveszi a táborokban élő kiskorú lányokat, meglepetéssel kellett tudomásul vennie, hogy az érkező fiatalok közül mindössze négy volt lány, és a fiatalkorú férfiak jelentős része már régóta nem fiatalkorú…

Elkezdődött a kerítés építése Észak-Macedónia és Szerbia között, de mindmáig összesen egy kilométer szakaszt adtak át. Amikor Horvátország és Szlovénia lezárta határait, Olaszország is reteszelte a Szlovéniával közös határszakaszt. A migránsok számára új útvonal kínálkozott: Szerbia, Románia, majd Magyarország területén keresztül Ausztria. Szerbián belül a Vajdaságban van a migránsok központja. A magyar határral szembeni erőszakos fellépéseket döntően marokkóiak és afgánok hajtják végre. Eddig a falvakban a lakatlan házakba mentek be, most a falvak lakóitól pénzt, ételt és italt kérnek. Tömeges támadásokat hajtanak végre a határ ellen, és amíg a rendőrség az egyik csoportot elfogja, a másik átkel a határon.

Határátkelésre várók egy szabadkai menekültközpontban szeptember végén
Fotó: Reuters

Bosznia-Hercegovina területén több mint tízezer illegális migráns tartózkodik, céljuk, hogy még a tél beállta előtt eljussanak Nyugat-Európába. Amíg 2019-ben Bosznia-Hercegovina volt a migránsok fő iránya a Balkánon, addig ez 2020-ra fokozatosan áttevődött Románia és Magyarország felé. Új elem, hogy a migránsok autóbusszal közelítik meg a határt, aminek mindössze két feltétele van: vegyenek jegyet, és legyen rajtuk maszk. Ez sokkal olcsóbb, mint ha embercsempészek szállítanák őket.

Az Európai Unió 2015 óta próbál kialakítani közös migrációs politikát. Mindmáig sikertelenül. Most a visszatoloncolás kifizetését várják el, többek közt Magyarországtól is. 2019-ben 29 százalék volt a sikeres visszatoloncolás aránya. Ez összesen 71 ezer főt jelentett, akiknek a döntő része albániai vagy észak-afrikai volt. Az Európai Unió több tagállamának jelenleg az a célja a kitoloncolással, hogy a „balhét” vigyék el a közép- és kelet-európai tagállamok, ugyanis az eljárás körülményei valóban embertelenek.

A migránsok jelentős részének a balkáni tartózkodás folyamán elfogy a pénze, és nő az agresszivitásuk. Az ott tartózkodó tömeg folyamatosan növekszik, és ez már önmagában is az agresszivitást táplálja. A koronavírus-járvány csak tovább növeli a migránsok nehézségeit.

Mára az embercsempészet nagy profitot hozó, önálló üzletággá változott. Az Európai Unió, ha lenne politikai akarat, fél év alatt meg tudná állítani az illegális migrációt – csakhogy ez az akarat hiányzik.

Keletebbre tekintve: a belorusz helyzetről ma már néhány következtetés levonható. Nyugaton sokan úgy fogalmaznak, hogy Európában Lukasenka államfő a Covid első politikai áldozata. A rendszer a választásokig stabilnak tűnt, de a nyolcvanszázalékos eredmény a lakosság jelentős részét felingerelte. A belorusz államfő volt az, aki akarata ellenére megteremtette az ellenzék egységét azzal, hogy a tüntetések szervezőit, vezetőit bebörtönöztette és megkínoztatta. Az eddig passzív társadalom fellépett ellene. Ugyanakkor érdekes módon nem volt meg az a kritikus tömeg a tüntetők részéről, amely elegendő lett volna a győzelem eléréséhez. Szemben a román forradalommal, a belorusz elit kiállt Lukasenka mellett.

Érdekesen alakultak a személyi kapcsolatok Moszkvával is. Putyin kivárt, majd kiállt az államfő mellett. Ettől kezdve Lukasenka mozgástere minimálisra csökkent. Mindenesetre a belorusz társadalmi szerződés véget ért, amely eddig azt jelentette leegyszerűsítve, hogy a lakosság a stabilitásért, a rendért, az ellátásért cserébe elfogadta az államfő diktatúráját. A tüntetések tapasztalata, hogy demonstráció van, de vezetés nincs, és a férfiak által dominált belorusz társadalomban az ellenzéket három nő vezeti. (Érdemes megemlíteni, hogy az Európai Unió két legfontosabb vezetője szintén nő: Merkel és Von der Leyen.)

Az unión belül fokozódik a bizonytalanság. A tagállamok egy része szeretné elítélni és ezzel a számukra jogszerűen járó pénztől megfosztani Magyarországot és Lengyelországot. Bulgária mellett eddig kiállt az Európai Unió és Németország vezetése, de most azzal, hogy egy drón lefényképezte Boriszov miniszterelnök ágya mellett a pénzköteget, aranyat és fegyvert, visszatért a „hagyományos” balkáni helyzet.

Brüsszel szívesen bírálja Máltát, Horvátországot, Romániát és Szlovákiát is, valamint az Európai Unió déli tagállamait, a spanyolokat, az olaszokat és a görögöket. Érdekes módon a többi 17 államról alig esik szó.

Az Egyesült Államokban napok vannak hátra az elnökválasztásig. Soha ekkora bizonytalanság nem volt még az USA-ban a választások történetében. Bonyolítja a helyzetet, hogy a levélszavazásra, amelynek lehetőségével több millió amerikai állampolgár élt, államonként különböző jogi szabályozás érvényes. Azokban az államokban – az úgynevezett csatatér államokban –, ahol el fog dőlni az elnök személye, Biden előnye mindössze három százalék.

Nyugat-Európában óriási a csodavárás, és Biden győzelmében bíznak. Nehezen értik meg, hogy Trump külpolitikája az USA valós nemzeti érdekein alapul, és ez igaz a Kínával és az EU-val kialakított kapcsolatokra is. Érdekesség, hogy a csodavárásban Németország is részt vesz. Biden győzelme mindenesetre a kül- és biztonságpolitikában hangnemváltozást jelentene, de a tartalomban legfeljebb lassú változás következne be.