Szegedi régészszerencse

A műhely létének két időbeli fázisát sikerült elkülöníteniük szeptember végén.

2020. 10. 21. 18:08
A kiásott cserzőmedence az egykori vár területén. Rétegek Fotó: MTI–Rosta Tibor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A kiásott cserzőmedence az egykori vár területén. Rétegek
Fotó: MTI–Rosta Tibor

Két éve a Móra-múzeum előterében, a parkban kutatták, merre húzódott a vár fala, merre volt ennek déli kapuja. Ekkor sikerült megtalálniuk a bejáratot, és kibontaniuk a török és a barokk kor útszakaszait, valamint a kapuhoz oldalirányban csatlakozó, a Tisza felé futó járdákat. Az ásatáson tárgyi emlékek is előkerültek, köztük középkori faragványok a XIII. századból és egy kisebb cserépanyag az Árpád-kortól az újkorig. Egy nagyon ritka leletet is találtak az egyik gerendaágyban: szarvasmarhaszaruból készült íjászgyűrűt. A feltárás eredményeit feldolgozták, és beépítették az augusztusban újranyitott várostörténeti állandó kiállításba.

A Tisza-parti település IV. Bélától kapta erős kővárát, amely végső formáját a XV–XVI. század fordulójára érte el. Kilencszáz méter hosszú falai ekkor már három méter szélesek és nyolc méter magasak voltak. Az erődöt bástyák és tornyok erősítették, vizesárok vette körül. Mivel jól védhető, biztonságos erődítménynek számított, a XVI. század elején királyi pénzverő műhelyt létesítettek a területén. Palotája volt itt Zsigmondnak, V. Lászlónak és Mátyásnak is, a Hunyadiak innen szervezték és indították számos hadjáratukat a törökök ellen, akik 1543-ban foglalták el a várat. A többnyire balkáni eredetű török polgári lakosság a XVI. század második felében jelent meg tömegesen Szegeden. A budai szandzsákhoz tartozó szegedi náhije 1553–1554-es török adóösszeírásában ugyan még előfordulnak magyar személy- és utcanevek az úgynevezett Palánk területén, 1560 után viszont átveszik helyüket a török elnevezések. A hódítók és a helyi lakosság között általában békés volt a viszony, és a vár is meg tudta védeni a lakosságot a császári adóbehajtók túlkapásaival szemben.

A több mint 140 éves török uralom alól Szeged 1686-ban szabadult fel. A vármaradvány körül 1999-ben kezdődtek meg a több éven át tartó ásatások. Ekkor találták meg az erőd északi saroktornyának helyét, majd 2010-ben a déli falat is. Az előkerült leletanyag bőséges török kori tárgyi emléket tartalmazott a középkori mellett.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.