Tudomány és népesedés

A lakók a tudósokat akkora örömmel fogadják, mintha a saját gyermekeik jönnének hozzájuk látogatóba.

Antiküthéra aprócska, festői sziget, körülbelül félúton a görög szárazföld délkeleti csücske és Kréta között. Noha a nyári hónapokban több tucat turista pihen itt, állandó lakosainak létszáma mindössze 22 fő. Eddig leginkább arról volt ismert, hogy a múlt század elején a partjainál került elő – egy, az időszámításunk előtti I. században elsüllyedt római bárka roncsai közül – az azóta „antiküthérai szerkezetként” emlegetett lelet. Amely nem más, mint egy antik számológép. A maga idejében csillagászati jelenségekhez kapcsolódó számításokat végezhettek vele. 2017 óta azonban tudományos megfigyelő intézet működik itt: a Pangea. A sziget kivételes földrajzi adottságú: partjainál három tenger (az Égei-, a Jón- és a Krétai-) ömlik egybe, ráadásul felette találkoznak a szélrózsa minden irányából érkező légtömegek. A Szaharából származó por tehát éppúgy megtalálható a levegőjében, mint az Etna hegyéről belekerült salak vagy a kanadai tűzvészek hamuja. Ezért ideális helyszín a por légi útjának tanulmányozásához.

A Pangea szíve, az obszervatórium a Katsaneviana nevű, elhagyott településen áll, mintegy kétszáz méter tengerszint feletti magasságban. Berendezései nemcsak a levegőben található apró szemcsék és a pára mennyiségét mérik, de a felhők mozgását is figyelik. A rögzített adatokat aztán átküldik az Athéni Nemzetközi Obszervatóriumnak. Az intézet a NASA-val is kapcsolatot tart.

A következő három évben további negyven fontos műszerrel bővül a Pangea felszerelése: radarrendszerrel, spektrométerekkel. Ezek – többek között – olyan kérdéseket segítenek majd megérteni, mint hogy hogyan változik az üvegházhatású gázok mennyisége a légkörben, és úgy általában hogyan befolyásolja az időjárást az éghajlat változása. A szigeten tartózkodó tudósok havonta váltják egymást, de a tervek szerint hamarosan hosszabb távú itt-tartózkodásra is alkalmas, tudományos szálló áll majd rendelkezésükre.

Alighanem az alacsony lélekszámra lehet visszavezetni azt a 2018 végén felröppent hírt, miszerint a sziget várja a legalább háromgyermekes családokat. Amennyiben hajlandóak a földdarabon letelepedni, nem pusztán telket kapnának, de három éven keresztül havi ötszáz eurónyi támogatást is. A polgármester néhány hónappal később kénytelen volt közölni a sajtóval: mindebből csupán annyi igaz, hogy a görög ortodox egyházzal összefogva öt athéni családot szerettek volna a szigetre költöztetni, és számukra építettek új otthonokat. Merthogy a 22 helyi között a 65 év felettiek vannak többségben. Fiatalok már nemigen akadnak, Antikhütéra ugyanis nem bővelkedik munkalehetőségben, nincsenek rajta például benzinkutak, ruhaüzletek vagy pékségek, és mind­össze két taverna várja a vendégeket.

A lakók így a tudósokat fogadják akkora örömmel, mintha a saját gyermekeik vagy unokáik jönnének hozzájuk látogatóba: minden hajó kikötését kisebb ünneplés kíséri, és utána – amint az a bbc.com cikkéből kiderül – olyan praktikus tanácsokkal látják el az érkezőket, mint hogy ügyeljenek rá, hogy szállásuk mindig zárva legyen, a vadkecskék ugyanis nem igazán zavartatják magukat az ember jelenlététől, és előszeretettel jönnek „családlátogatóba”.