Cinka a keresztfánál

Az evangéliumok újraértelmezése a roma környezetet idézi.

Ráczné Kalányos Gyöngyi bányamunkásból lett festőművész. Fotó: Mudrák Attila / Keresztény Múzeum Fotó: MUDRAK ATTILA

Ez a kiállítás azonban nem csupán a képeket jelenti. Amint a Keresztény Múzeum igazgatója, a tárlat kurátora, Kontsek Ildikó­ elmondta, ellátogatott Ráczné Kalányos Gyöngyi pécsi otthonába, megnézte a képeit, amelyek egy belső alkotói érlelődés eredményeként egyéni látásmódot mutattak. A múzeum szabályos megrendelést készített a festményekre, amelyeket elkészültük után megvásároltak és állományba helyeztek.

Kalányos Gyöngyi nehéz sorból küzdötte föl magát, az élet számtalan olyan megpróbáltatás elé állította, amely a többségi társadalom számára ismeretlen. Még általános iskolában kezdett festeni – ahogyan maga fogalmazott, menekült a festészethez. A technikai tudnivalókat főként a maga kísérletezéséből sajátította el. ­Később eltávolodott az alkotástól, családi körülményei nem tették lehetővé. Továbbtanulni sem sikerült, el kellett tartania magát. Dolgozott tejüzemben, ahol az öltözőben töltötte az éjszakákat, bányában lett meddő- és palaválogató. Az érettségit végül az ötödik gyerek után sikerült megszereznie, legnagyobb lányával együtt tanultak. Ellátta a családját: bölcsődében dolgozott, beiratkozott a főiskolára. Ha elfáradt, elővette az ecsetet, hogy kifesse magából a bánatát. Az alkotásai iránt lassacskán műtárgypiaci érdeklődés is mutatkozott. A múzeum igazgatónője szándékosan nem akart vele egyeztetni a megrendelt művek ábrázolásvilágáról, hogy ne befolyásolja az alkotói látásmódot. Inkább azt kérte, a festőnő Versegi Beáta Máriá­val, az adaptáció vagy parafrázis szövegeinek készítőjével közösen érlelje ki a koncepciót. A Nyolc Boldogság Közösséghez tartozó nővér nem cigánypasztorációval foglalkozott korábban, hanem keresztény antropológiával.

Más szakértőket is felkértek, akik segítették a vállalkozás létrejöttét. Szabóné Kármán Judit romológus például a cigány szavak hitelességét vizsgálta, és segített Jézus történetét falusi cigány család környezetébe helyezni. Az így elkészült ötfejezetes evangéliumi parafrázis egyszerű, mai magyar nyelven szólal meg, viszont a nevek és az életmód ábrázolása mind a roma környezetet idézik. A Golgotánál például a jobb lator nem Dizmász, hanem Gazsi, a rómaiak ellen harcoló, megkérgesedett szívű „bandita”, akit síró édesanyja, Cinka kísért el az utolsó útra.

A projekthez kapcsolódóan olvasóköröket alakítottak, dramatikus feldolgozás, színdarab készült, amelyek segítségével gyerekek drámapedagógiai órákon dolgozhatják fel a történetet. Ezek persze már nem az esztergomi Keresztény Múzeum kezdeményezései. A képek alapján kifestőt is készítettek. A Versegi Beáta szövegén alapuló digitális képregényt egyelőre magyarul és angolul lehet elérni. A német és norvég változat már elkészült, és tervbe vették, hogy a cigány nyelvvariánsok mellett francia, spanyol, olasz, kínai és arab fordításban is elérhetővé teszik.

A szöveg hitoktatásban való alkalmazásához kész óravázlatokat dolgoztak ki, online pedagógiai továbbképzés és mentori program is indult. A kísérő kötet eleve roma olvasóköröknek íródott, hogy jól használható eszközt jelentsen a cigánypasztoráció számára.

(Punya – egy falat kenyér. Időszaki kiállítás az esztergomi ­Keresztény Múzeumban. 2020. október 11. – december 31. A járványügyi korlátozások miatt jelenleg nem látogatható)