Csonka erkölcs

Egy évszázad telt el a győztes nagyhatalmak által kikényszerített hitelesítés óta.

Negyedóráig tartott, amíg Benárd Ágost munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ aláírták a Nagy-Trianon-palota Cotelle-termében Magyarország nevében az első világháborút lezáró szerződést. És egy évszázad telt el a győztes nagyhatalmak által kikényszerített hitelesítés óta. Egy szótár és egy válogatott vers- és prózagyűjtemény. Két különböző „műfaj”, azonban összeköti őket, hogy a Trinanon-emlékévre születtek, az emlékezés tudományos és szépirodalmi vonulatát megmutatva.

Molnár Zsolt rákosmentei (Budapest XVII. kerülete) középiskolai tanár arra vállalkozott Trianon-kislexikonában, hogy csaknem kilencszáz szócikkével (fogalmak, személynevek, földrajzi nevek) segít eligazodni az 1920-hoz vezető események és az annak hatására kialakult jelenségek útvesztőjében általános és középiskolásoknak, a tanáraiknak és minden érdeklődőnek. Munkája hiánypótló, mivel e tárgyú kislexikon, fogalomtár még nem létezik.

Csak a v betűs címszavakból emeljünk ki néhányat! Vagonlakók: a trianoni béke után az utódállamokban maradt értelmiségieket és hivatalnokokat hűségesküre kötelezték. Sokan elveszítették a munkahelyüket, és többeknek el kellett hagyniuk az országot. A vasúton menekülő családok az anyagiak és a lakáshiány miatt rendszerint a magyarországi nagyvárosok, elsősorban Budapest pályaudvarainak külső vágányaira tolt vasúti marhavagonokban éltek.

További címszók: Védő Ligák Szövetsége, velencei egyezmény, versailles-i béke, Vesszen Trianon!; vitézi rend; Vix-jegyzék, vörös térkép, Vérző Magyarország. Az utolsó szószerkezet a trianoni irodalomra utal, a magyar irodalom jelentős alakjai sorra örökítették meg műveikben az országot ért súlyos csapás miatti sokkot. A Vérző Magyarország a Kosztolányi Dezső szerkesztette antológia címe, amelynek 1928-as kiadásához Horthy Miklós írt előszót. Az ebben a kötetben megjelent versek egy része szerepel a most megjelent Trianon 1920–2020 Irodalmi-történelmi olvasókönyvben. Fehér József sátoraljaújhelyi irodalomtörténész, muzeológus, a kötet összeállítója egyrészt az ismert verseket teszi közzé, így József Attila Nem, nem, soha! költeményét: „Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, / nem lehet, nem soha! Oláhország éke! / Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret / Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!” Szerepel benne Juhász Gyula Trianon, Babits Mihály Áldás a magyarra, Csoóri Sándor Verődöm, vonszolódom, Reményik Sándor Petőfihez című műve többek között. Azonban ugyanilyen fontosak a helyi, „kisebb” szerzők írásai, például Zemplén vármegye tudós alispánjának, Dókus Gyulának a visszaemlékezései, akinek a kastélya a trianoni határ mellett van, mindennap odalát, s „nem tud beletörődni a szegény csonka haza csonka erkölcseibe, csonka lelkű embereibe”. Sáfáry László kárpátaljai tanár mindössze 33 évet élt, az idegen országban írja az elnyomatás idején, hogy „sorsom fel van írva és magyarul van felírva / a földemen, a fiatal fák levelén”.

A két kötet megerősít abban, hogy Trianont érteni és érezni kell.

(Molnár Zsolt: Trianon-kislexikon. IKU-TÁR 18–19. Inter–IKU–MNYKNT, Budapest, 2020, 163 oldal. Ára: 2000 forint. ­Trianon 1920–2020. Irodalmi-történelmi olvasókönyv. Szerk.: Fehér József, Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, Sátoraljaújhely, 2020, 136 oldal. Ármegjelölés nélkül)