– Befelé jövet színes bábfigura nézett velem szembe a teraszon. Kicsit talán Berecz Andrásra is emlékeztet.
– Abban a hasonlóságban van egy kis szándékosság is. Kő Boldizsár készítette a török Bekri Musztafa vagy másképpen Deli Bekir bábfiguráját. Nagyon jó ülés esik alatta, a legkisebb szellőtől is falhoz verődik, és borosüvegében fityegő csengőjével muzsikál. A meghökkentés, szókimondás bajnoka volt, nyers egyenességével, természetességével oroszlánt tudott szelídíteni mint afféle isten bolondja. Egyik mintaképem.

A nagyvezír kegye
– Most valóságos személyről beszélgetünk, vagy már egy mesehősről?
– A XVII. században élt, amikor IV. Murad szultán törvényt tett: alkoholt inni, kávézni és dohányozni fejvesztés terhe mellett tilos. Nem egészen vallási alapon, hanem mert az ezek használatára berendezett lebujok a lázadás fészkei voltak. Na, hát tiltsd meg kecskének a sziklát! A rend és a fegyelem fenntartásáért nagy fejetlenséget csinált a szultán. Álruhában járta hajdúival az országot, s akit boriváson kapott, azt maga fejezte le. Ebben a nagy fejetlenségben Bekri révésznek állt, abba volt, hogy ha tilos a borivás nagy Törökország földjén, iszik a nyílt vízen. Vízen részegedett, szárazon józanodott. Ivott akkor is, amikor épp az álruhás szultánt és nagyvezírét szállította hajóján. „Mi van a palackban?” – kérdezte a szultán. „Erőital” – felelte Bekri Musztafa. A szultán kért egy kortyot, ugyanígy a nagyvezír is. A szultán felhördült: „Ez bor!” „Az hát” – mondta egykedvűen Bekri. „Hát nem megtiltottam a borivást?” – háborodott fel a szultán. „Na és ki vagy te, hogy bárkinek bármit megtiltsál?” – jött ki a sodrából Bekri is. „Én Murad szultán vagyok, ez itt pedig Bajram, a nagyvezír!” „Na, gyerekek, nektek kellett volna megtiltani a borivást! Egy kortyot ittatok csak, és máris a szultánnak meg nagyvezírnek képzelitek magatokat. Még egy kortyot adnék, te azt hinnéd, úristen vagy, te meg, hogy az ő prófétája.” A szultánnak tetszett az egyenes beszéd, így ahelyett, hogy fejét vette volna a nagyivónak, meghívta palotájába. Bekri pedig bevezette őt a borivás élvezetének tudományába, és megtanította nevetni is. Bekri halála után a szultán jókedve is odalett.