Kevesebb gát, több lazac

A Klamath folyón valósulhat meg az Egyesült Államok legnagyobb szabású, legdrágább gáteltávolítási projektje

2020. 12. 09. 17:34
Life of a Red Salmon
A Klamath folyón valósulhat meg az Egyesült Államok legnagyobb torlaszeltávolítási projektje. A betontömbök többé nem akadályozzák majd a lazacok vándorlását Fotó: VW Pics Forrás: Getty Images
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Észak-Kalifornia elsősorban a rendszeresen fellobbanó erdőtüzek okán szerepel a hírekben, a következő években azonban elsősorban vízzel összefüggő téma kapcsán emlegethetik majd: a Klamath folyón valósulhat meg az Egyesült Államok legnagyobb szabású, legdrágább gáteltávolítási projektje. Az összesen csaknem négyszázhúsz kilométer hosszú folyót a közelében élő indiánok mindig is rendkívüli lazac- és pisztrángbősége miatt tisztelték. Már a nagy kaliforniai aranyláz idején született feljegyzések is arról szóltak, hogy a nagy számban felbukkanó aranyásók elterelték a vizet, az őslakosok számára megnehezítve a halászatot, a halak számára pedig a túlélést.

Az aranyláz napjai mára elmúltak, a folyó arculata részben átalakult, de a lazacok és pisztrángok sorsa még mindig sok gondot okoz a környékbelieknek és a környezetvédelmi szakembereknek egyaránt: a Klamath egykor Észak-Amerika harmadik legforgalmasabb lazacvonulási helyszíne volt, a halak száma évtizedről évtizedre csökken. Ez két fő okra vezethető vissza. Az általánosabb: az öt csendes-óceáni faj egyikét, a királylazacot csaknem kiirtották, egy másik, az ezüstlazac pedig veszélyeztetett fajnak minősül. A konkrét ok viszont másban keresendő: az 1900-as évek eleje és 1962 között a vízenergia hasznosítása jegyében nyolc gát épült a Klamathon, és minden egyes ilyen létesítmény két részre osztja a folyót: egy alatta és egy felette elterülő szakaszra.

A Klamath folyón valósulhat meg az Egyesült Államok legnagyobb torlaszeltávolítási projektje. A betontömbök többé nem akadályozzák majd a lazacok vándorlását
Fotó: Getty Images

Mindebből nemcsak az következik, hogy a halak nem haladhatnak akadálytalanul – ami különösen vonulásuk idején jelent problémát –, hanem az is, hogy megváltozik az adott szakaszok tápanyagtartalma, üledékének összetétele és egyéb jellemzői. A folyó egyes részein elszaporodott például egy parazita, amelynek felszedésére az ívásra gyűlő, fiatal királylazacok kimondottan hajlamosak. Bizonyos algafajok tömeges jelenléte pedig már az ember egészségét is veszélyeztetheti. A lehető leghatározottabb változtatás: a gátak számának csökkentése, az alsó négy létesítmény elbontása jelenthet megoldást. A számos szereplő – a folyó mentén fekvő államok, különféle indián törzsek, környezetvédő szervezetek, valamint egy áramszolgáltató társaság – részvételével, évek alatt kidolgozott projekt megvalósítását egy külön e célra létrehozott cég felügyeli.

A 450 millió dollárból megvalósuló, nagyszabású művelet végén durván hatszázötven kilométernyi, egybefüggő folyószakasz jön létre, amely zavartalan élő- és ívóhelyet kínál a lazacoknak, ahogy más fajoknak, például az acélfejű pisztrángnak is. Minderre az eddigi tapasztalatok alapján lehet következtetni: az Egyesült Államokban eddig ezerhétszáz gátat távolítottak el – közülük kilencvenet tavaly –, egyre több példa mutatja meg, hogy egy ilyen mértékű beavatkozás hogyan hat a környék ökoszisztémájára. (A Maine államban futó Penobscot folyón 2016-ban nagyjából háromezer-kétszáz kilométernyi, egybefüggő élőhelyet alakítottak ki.)

A hat államot ellátó áramszolgáltató társaság azért is ment bele a végső soron munkaeszközeinek számító gátak elbontásába, mert a gátak fennmaradási engedélyének megújítása csaknem 400 millió dollárba kerülne – ennyi pénz kellene ahhoz, hogy mindenben megfeleljenek az egyre szigorodó előírásoknak. A szabályok például kimondják, hogy valamennyi gátnak úgynevezett hallépcsővel vagy hallétrával kell rendelkeznie. Ez nem más, mint vízzel töltött, apró medencék lépcsőszerűen kialakított sora a folyó mentén, amely lehetővé teszi az ívásra vonuló halak számára, hogy leküzdjék a betonelemek jelentette akadályt. Az első torlasz eltávolítását 2022-re tervezik, bár a végleges dátumot még nem tűzték ki. De a juroki törzs már építtetett egy üzemet, amelyben mind a kereskedelmi, mind a saját célra folytatott horgászat zsákmányát tárolhatják és feldolgozhatják majd.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.