Korai karácsony

Igyekszünk megszökni a pandémia okozta bezártságtól, egyre terjed a „karácsonyba menekülés” jelensége.

Forrás: Pexels

Emberek milliói várják az idei év végét. Reménykednek, hogy az egyre több oltásról szóló hír nyomán jövőre visszatérhetnek megszokott életükhöz. Addig is szeretnének megszökni a pandémia okozta bezártságtól, ezért egyre terjed a „karácsonyba menekülés” jelensége. Pszichológusok előtt régóta ismert az emberek természetes szokása, hogy megpróbálunk egy rossz dolgot valamilyen jóval ellensúlyozni. A karácsony pedig a szeretet, az együttlét, a család és a barátok ünnepe, éppen azoké a dolgoké, amelyeket 2020 nagy részében nélkülözött a világ. Így minden korábbinál hamarabb kerülnek ki a karácsonyi díszítések az otthonokba, fényárban úsznak az ablakok, és van, ahol már a karácsonyfát is feldíszítették.

Ezt az életérzést erősíti a kereskedelem is. Angliában a John Lewis már augusztusban megnyitotta online karácsonyi vásárát, a fizikait pedig szeptember végén. Magyarországon októberig kellett várni, hogy a nagyobb barkácsáruházak megnyissák a műhóval és üveggömbökkel díszített karácsonyi osztályukat, november végére pedig minden az ünnepről szólt. Soha ennyi fényfüggöny, világító hóember, Mikulás, rénszarvas, jegesmedve nem volt a kertekben. Színes karácsonyfák, csillagok világítanak az ablakokban, a Facebookon pedig egyre többször merül fel a kérdés, hogy a hideg vagy a meleg fehér az otthonosabb, esetleg trendibb. Az emberek egyértelműen vágynak a fényre, amely egybecseng az adventi várakozással. Ami azonban nem, az a karácsonyfa-díszítés.

Évek óta megfigyelhető trend világszerte az amerikai szokás terjedése, hogy december közepén, esetleg már hálaadás után felállítják a fát. A tengerentúlon azonban nincs adventi koszorú, az a német kultúrkörben terjedt el Európa-szerte. Advent első vasárnapján a svéd és a dán királyi család osztott meg képeket az Instagramon, hogyan gyújtják meg az első adventi gyertyát. A leírásban pedig rövid magyarázatot fűztek a koszorúhoz és az adventi szokáshoz, hogy az amerikai közönség is értse, miről van szó. Magyarország szintén hagyományosan a koszorúval készül karácsony ünnepére, azonban a Facebookon egyre többen osztanak meg feldíszített fáról szóló képeket, mondván ebben a depressziós időszakban igazán megérdemelnek egy kis fényt és hangulatot, és egyébként is minek ez a „sztereotípia”, hogy csak 24-én (esetleg 23-án este) lehet díszíteni? Csak hogy beessenek a fa alá 24-én este? Na nem. Szépen nyugodtan díszítenek, és egész hónapban gyönyörködnek a fényekben.

Azonban elfelejtik, hogy bár hivatalosan január 6-án véget ér a karácsonyi ünnepkör, a későbbi faállítás miatt a német kultúrkörben gyakori, hogy egész januárban áll a fa. Tehát ugyanannyi ideig világítanak a fények, mint Amerikában, csak egy hónapos eltolással.

A karácsony a világosságról szól, nem véletlenül épült rá a pogány fény ünnepére már a kezdetekben. De felmerül a kérdés, ha valaki már most felállítja a ház legfőbb karácsonyi díszét, a fát, akkor miben fog különbözni szenteste mondjuk december 12-től vagy január 4-től. Valószínűleg semmiben.

Egy brit család persze megoldást talált a problémára. Még novemberben felállították a fát, sütöttek-főztek, megajándékozták egymást, „próbakarácsonyt” tartottak. Majd mindezt megismétlik december 25-én is. Innen csak egy lépés, hogy november, december és január minden napján tartsunk karácsonyt, ami igazán legitimálná a karácsonyfa létét. De hova lesz akkor az ünnep varázsa? Nem bagatellizáljuk el a különlegességet a várakozásra képtelen rohanásban?