Utcai és parlamenti verekedések, illegális szervezkedések jellemezték a trianoni Magyarország románságának közéletét. Neves költő-politikusuk, Octavian Goga például attól féltette nemzettársait, hogy a magyar iskolákban janicsárokat nevelnek belőlük. Ennél még az sem tűnt számukra nagyobb csapásnak, hogy vallási központjaik a határon túlra kerültek.
Román történészek szerint Trianon a magyarországi román elit számára is rossz napokat hozott. A magyar kormány üldözni kezdte lelkészeiket, hazaárulás vádjával többüket bebörtönözte. Így például Simeon Cornea battonyai pópát, akit felségárulás vádjával zártak vizsgálati fogságba Szegeden. De megfigyelték Ungureán Tamást is, akiről 1925. július 30-án a gyulai rendőrség kapitánya a következőket jelentette a Békés vármegyei főispánnak: a pópa folyamatosan arról egyeztet a Csonka-Magyarországon működő 24 görögkeleti lelkésszel, miként és mikor állítsák fel papnevelő intézetüket és püspökségüket Gyulán. A beszámoló szerint ehhez többek között a Gozsdu Alapítványtól kaptak volna pénzt.
Ungureanu ténykedése a magyarországi románok ügyeivel megbízott kormánybiztos, Siegescu József figyelmét se kerülte el. 1925. február 28-án így számolt be az egyik vele kapcsolatos gyulai esetről: „Most kaptam az értesítést, hogy február hó 14-én az olvasókör helyiségében Ungureán Tamás összeszólalkozott Miscutia János egyháztanácsi taggal, és az összeszólalkozásban annyira mentek, hogy verekedtek.”
Az persze tagadhatatlan, hogy Trianon a román szórványt is megviselte. Az új magyar államhatár keretein belül 18 olyan ortodox egyházközség maradt, amely korábban az aradi és a nagyváradi egyházmegyéhez tartozott. A békediktátum után ezek hivatalosan már nem tarthattak fenn kapcsolatot a romániai egyházi főhatóságokkal. A rendelkezés sokakat érintett, hiszen az 1920-as népszámláláson csaknem 51 ezren vallották magukat görögkeletinek: ezek 35,7 százaléka román anyanyelvű volt, 26,8 százaléka magyar.

Fotó: Getty Images
A kisebbségi ügyek intézésére 1919 őszén hozták létre a Nemzetiségi Minisztériumot, amely másfél évig működött. Megszűnése után feladatkörét a Külügyminisztérium vette át. Ezt követően kormánybiztosi rendszer állt fel Bethlen István kezdeményezésére. Siegescu József pápai prelátust 1921. május 16-án nevezték ki a románok ügyeinek rendezésére. Ezzel szinte egy időben egyetemi tanári státust is kapott.