A Belgrád rakpart helyreállítása, a rózsadombi volt SZOT-szálló csúnya és túlzott magasságú átépítésének megakadályozása, a budai rakpart hitelességének megőrzése vagy a Bécsi utcai „Zeppelin-terv” jogsértő engedélyének visszavonatása – néhány a húszéves Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA) eredményei közül. Az építészeti örökség egyéni és kollektív tudatosítása a Pro Urbe Civil Európai Fórum keretei között is zajlik, amely motorja a nemzetek közötti kulturális együttműködésnek. A lengyel partnerrel Jarosławban rendezett Örökségi Éjen Rákóczitól Bakfark Bálintig, a magyar Jadwiga királynőtől a reneszánsz udvari táncokig, Gyóni Gézától a lengyel szabadságharcosokig ének, zene, tánc idézte fel és erősítette a város építészeti és történeti identitását a közönségben.
Budapest első világörökségi előterjesztését Korompay Katalin, a BVA főépítésze készítette el, az ő dokumentációja alapján vették fel 1987-ben Budapestet – a budai vár és a dunai panorámák – és Hollókőt a Világörökségi Listára.
– Nem sokkal ezután történt, egy repülőúton szó szót követett a mellettem ülő francia fiatalemberrel, aki egyszer csak azt mondta: tényleg nagyon szép Budapest, de higgye el, ha nem jártam volna Kecskeméten, nem jönnék többet Magyarországra. Hogy néznek ki Budapest mellékutcái? Hogyan engedhették, hogy ilyen állapotba kerüljenek? Ezt a fiatalembert egészen elképesztette a főváros belső részeinek elhanyagoltsága, a társasházak lerobbant látványa. Őszinte kifakadása megrázott – meséli Korompay Katalin.
– Miközben odavagyunk, milyen szép is a mi városunk, valójában arra vágyunk, hogy ne csupán kirakatként tekintsünk rá.
A BVA főépítészének másik alapélménye, amikor a VII. kerületi épületbontások miatt egy belső-erzsébetvárosi utcán megállva az UNESCO Világörökség Központ Párizsból kiküldött szakértője kifejezte, milyen értékes háttérterülete ez az Andrássy úti világörökségnek. Majd rátett még egy lapáttal: el tudná képzelni, hogy ez a hely önmagában is világörökség legyen. Korompay Katalin megerősíti, hogy a XIX–XX. század fordulóján kiépült belső városmag Budapest egyik legfőbb építészeti értéke. Kivételes színvonala és 1200 hektáros egybefüggő területe miatt egyedülálló a világon. Ennek az eklektikus Budapestnek méltó és jövőtálló megőrzése az alapítvány legfőbb célja.