Provokatív ünnep

Ha jól belegondolunk, nem számít előzmény nélküli lépésnek a Trianon-nap romániai hivatalosítása.

Román szurkolók a Magyarország-Románia Eb-selejtezőn Budapesten 2015. szeptember 4-én. Magyargyalázó rigmusok Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Román szurkolók a Magyarország-Románia Eb-selejtezőn Budapesten 2015. szeptember 4-én. Magyargyalázó rigmusok
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Sepsiszentgyörgyön például már arra is volt eset, hogy román önkéntes „tévedt” az adventi gyertyagyújtási rendezvény színpadára, és miután a szervezők nem adtak teret a magánszámnak, országos visszhang kísérte a provokatív fellépést. Arra való hivatkozással, hogy a románság számára nem tették egyértelművé, hogy ez nem ugyanaz a „buli”.

A Trianon-nap törvénybe iktatása viszont már ugyanannak a bulinak a technováltozata. Hogy dübörgése mennyire lesz bántó, jövőre már biztosan kiderül, idén a gyülekezési korlátozások és a szoros határidő sem tette lehetővé az alkalom megfelelő dimenzionálását. Ráadásul olyan esemény minél szélesebb körű tudatosítása a cél, amelynek a román köztudatban és közbeszédben jószerint semmiféle előélete nincs. A román történelemszemlélet ugyanis az Erdély bekebelezését jelentő nagy egyesülést 1918. december elsejétől datálja. Az idei december elseje már kínálhat képet arról, milyen lendületet képes adni e jogi aktus a száz évvel ezelőtt hivatalosított országszéttépés „megünneplésének”. Bár torzítást okozhat, hogy december 6-án parlamenti választásokat tartanak Romániában, az ilyen események közelsége pedig mindig alkalmas arra, hogy szabadjára engedje az amúgy bizonyos mértékig féken tartott ordas eszméket.

„Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan önök tették velünk.” A megfogalmazás Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétől származik, és még a törvénytervezet első megszavazása előtti parlamenti vitában hangzott el.

„Egy nemzeti közösség tagjait arra kényszeríteni, hogy megünnepeljék a saját történelmük leggyászosabb napját, nemcsak nem EU-konform, hanem egyben óriási tiszteletlenség is a közösség tagjaival szemben.” Ez már Potápi Árpád János, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár reakciója a törvény kihirdetését követően.

Immár két országban, Magyarországon és Romániában is hivatalos emléknapnak számít a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója. Mégis, micsoda különbség…