Schwarz Dávid a levegőbe megy

A föltaláló, Schwarz Dávid már nem érhette meg világraszóló találmánya sikerét.

A föltaláló, Schwarz Dávid már nem érhette meg találmánya sikerét: a múlt esztendőben meghalt. Élettörténete egy tudományszomjas, törekvő emberé, szomorú, de épp oly érdekes, mint találmánya. Magyarországban született Keszthelyen. Apja szegény szabómester volt, kinek kívüle még öt gyermek felneveléséről kellett gondoskodni. A kis Dávid volt a legfiatalabb s szülői a szabóságra fogták. A fiú azonban sokat tanult s ez alkalommal már mint felnőtt fiatal ember egy erdővásárlást közvetített. Az üzletnél ő is szerzett egy kis pénzt s ekkor Zágrábba költözött, hol – mint ő maga is mondotta – egész remetévé lett. A közeli erdőségbe ment lakni, egy kis faházba, hol egész nap tanult. […] Sokat foglalkozott aeronautikai tanulmányokkal, s később már egy általa tervezett léghajó modelljeit is elkészítette. Ezekkel foglalkozott reggeltől késő estig, nap-nap után. Elméjét és fantáziáját elementáris erővel ragadta meg a lég uralmának hatalmas gondolata és az erdei lak kis ablakából sokszor mélázott el a határtalan kéklő messziségbe. Ekkor véletlen katasztrófa érte. Az erdőben ugyanis egy fűrészmalmot alapított s ebből élt. Ez a malom egy éjszaka a körülötte fölhalmozott fával együtt földig égett, Schwarz alig bírta az életét és egy néhány modelljét megmenteni. Egész vagyona elpusztult, pedig nem volt szegény, sőt gyakran segített a szűkölködőkön. Ismerősei azért nem látták szomorúnak: – Az erdő eltaszított magától – mondotta akkoriban – nem maradt semmim sem, csak a – levegő. No jó – folytatta tréfásan – hát a levegőbe fogok menni.

(Budapesti Hírlap, 1897. november 8.)

*

Az idén november 3-án volt éppen hetven esztendeje, hogy Berlinben a tempelhofi repülőtéren a levegőbe emelkedett a világ első, fémből készült, kormányozható léghajója, amely a keszthelyi születésű Schwarz Dávid tervei szerint épült. ­Schwarz Dávid azonban már nem jelenhetett meg a nagy esemény színhelyén, mert néhány hónappal előbb, 1897. január 13-án Bécsben – az utcán hirtelen összeesve – szívroham következtében meghalt, alig 47 éves korában. Neve csakhamar feledésbe merült, de fáradozásainak eredménye néhány év múlva egy másik férfi nevét tette világhírűvé, gróf Ferdinand Zeppelinét, akit a kormányozható léghajó feltalálójának ismernek a köztudatban. Pedig az igazság az, hogy a kormányozható léghajó feltalálása sokkal inkább fűződik ­Schwarz Dávid nevéhez, mint Zeppelinéhez, aki hetven évvel ezelőtt egyébként személyesen ott volt az első, fémből készült léghajó felemelkedésénél.

[…] Ma, amikor a közlekedésben olyan nagy szerepet kapott az alumínium alkalmazása – repülőgépek, vasúti kocsik, autóbuszok készülnek alumíniumból –, vajon ki gondolna arra, hogy közlekedés céljára a világon először Schwarz Dávid léghajóján használtak föl alumíniumot.

A kitűnő technikai érzékkel rendelkező Schwarz Dávid találmányát – mert az osztrák–magyar monarchia állampolgára volt – először a monarchia hadügyminisztériumának ajánlotta fel, azzal a kéréssel, hogy tegye lehetővé a léghajó elkészíttetését tervei és számításai alapján. A hadügyminisztérium azonban elutasította ajánlatát, mert nem látott benne fantáziát.

[…] Schwarz Dávidnak a világ első fémből készült léghajóját már régen elfeledték, amikor néhány év múlva Zeppelin gróf léghajója ámulatba ejtette a világot. Zeppelin és baráti köre később minden alkalmat megragadott annak hangoztatására: csupán „véletlen” volt, hogy Schwarz ­Dávid is foglalkozott a kormányozható léghajó feltalálásával vele egy időben. De hogy nem egészen így volt, bizonyítják ­azoknak a leve­leknek a másolatai, – a Közlekedési Múzeum birtokában – amelyek szerint Zeppelin szerződésileg is kötelezte magát a ­Schwarz-családdal szemben, hogy minden egyes épülő Zeppe­lin-­lég­hajó után meghatározott ­összeget juttat a családnak. Ennél jobb bizonyíték nem kell ­Schwarz ­Dávid érdemeinek elismeréséhez.

(Fejér Megyei Hírlap, 1967. november 26. Az idézetek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár)

Százhetven éve, 1850. december 7-én született Schwarz Dávid, a kormányozható alumínium léghajó magyar feltalálója.