időjárás °C Evelin, Fülöp 2022. május 26.
logo

Távol a munkahelytől

Jancsó Orsolya
2020.12.13. 17:44
Távol a munkahelytől

Ötödik éve rendezte meg a techvilág legfontosabb összejövetelét Lisszabon a napokban. A Web Summit több mint százezer résztvevője ezúttal kizárólag online figyelhette az előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, amelyek legfőbb témája a Covid utáni világ, elsősorban a munkavégzés átalakulása volt.

Száznégyezer laptop 168 országból volt bekapcsolva a múlt héten, amikor a Web Summit 1137 előadója beszélt Lisszabonból vagy világszerte az otthonából.

Brüsszelből jelentkezett be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Kaliforniából Chris Evans, valamint a Facebook technológiai igazgatója, Mike Schroepfer, Michiganből Serena Williams, António Costa, Portugália miniszterelnöke pedig az elnöki rezidenciából.

A „kockák Davosának” vagy a „kockák Glastonburyjének” (az IT-szakembereket hívják kockafejűeknek) nevezett esemény minden idők legtöbb résztvevőjét számlálta, azonban először kellett mindent online intézni. Ez többször okozott technikai anomáliákat. A brit természettudóssal, Jane Goodall-lal készült beszélgetést például törölni kellett, mert a követség összekeverte az időpontokat. Chris Evans (aki nem Amerika kapitányként, hanem a politikai aktivitást segítő startup, a Starting Point társalapítójaként vett részt a konferencián) percekig nem volt képes kapcsolatot teremteni alapítótársaival, mivel a Web Summit központi rendszere nem tudta összekötni a videó­konferencia hangsávjait. Meg is jegyezte, hogy a helyzet azért mókás a világ legnagyobb techkonferenciájának számító eseményen.

Hová térünk vissza?

A technikai malőrökön az előadók, illetve a kérdés-válasz szekciókban részt vevő meghívottak leginkább jókat mosolyogtak, és utaltak arra, hogy az elmúlt év után egyáltalán nem különleges élmény, hogy a videókonferencián késik a hang, így egymás szavába vágnak az emberek, szakadozik a kép, néha lefagy a kapcsolat, a macska nyávog a háttérben, vagy gyerekek ugrándoznak a képernyő sarkában.

– Amiben most élünk, az a távoli munkavégzés legnehezebb formája, de ez alapvetően nem baj, hiszen amikor visszatérünk a normális kerékvágásba, tehát például a gyerekeink ismét iskolába járhatnak, már sokkal könnyebb lesz, hiszen a legnehezebb körülmények között tanultunk meg otthonról dolgozni

– kommentálta a helyzetet Jason Fried, a chicagói szoftverfejlesztő cég, a Basecamp alapítója.

Cal Henderson, a Slack csevegőapplikáció technológiai igazgatója egyetértett, hogy éppen a nehézségek miatt sokkal elfogadóbb munkakultúra kezd kialakulni, ő személy szerint többet látta társai gyerekeit az idén, mint az elmúlt években összesen, mivel a gyerekek rendszeresen „részt vesznek” az online­ értekezleteken.

Az idei évben a rendezvény legfőbb témája a pandémia utáni világ. Szóba került a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az adat- és a környezetvédelem, az okosautók és -városok, de a legfontosabb kérdés mégis az volt: milyen munkahelyre térünk vissza 2021-ben? Visszatérünk-e egyáltalán?

– Ha valamikor, most van lehetőségünk változást elérni a munkahelyi kultúrában, nem szabad elszalasztani ezt a lehetőséget – mondja el a Barcelonából egy dán startupnak webfejlesztőként dolgozó Kiss Tímea. A cégek ugyanis kénytelenek voltak a pandémia miatt hazaküldeni a munkatársakat, és átállni otthoni munkavégzésre. A Gartner társadalmi kutatóintézet szerint 88 százalékuk dolgoztatta az idén otthonról munkavállalóit, és az üzleti utak 97 százalékát törölték a vírus nyomán bevezetett utazási korlátozások, illetve határzárak miatt. Így 2021-től egyértelmű trenddé válik a következő évtizedben a digitális, bárhonnan való munkavégzés.

A fehérgalléros munkák több mint 80 százaléka amúgy is nyugodtan végezhető otthonról vagy épp onnan, ahol a munkavállaló jól érzi magát.

Cal Henderson szerint ez alapján előtérbe kerül a projektszemlélet, tehát nem az íróasztal mögött töltött idő határozza majd meg az elvégzett munkát, hanem annak valós minősége. Az irodák pedig átalakulnak egyfajta közösségi térré, ahol akár nem is lesz többet saját asztala az embernek, mivel a kollégák egymással találkozni, ötletelni gyűlnek majd össze az egymás mellett dolgozás helyett. Ez komoly önkontrollt kíván a munkatársaktól, ám ehhez nyújtanak segítséget a csevegőalkalmazások, amelyek felváltják a jelenleg még legelterjedtebb irodai e-mailes kommunikációt.

Alkalmazotti státusz

– Az emberek mindössze 20 százaléka akar visszatérni az irodájába ugyanúgy, mint a pandémia előtt. Huszonöt százalék hibrid modellt szeretne, ahol van pár nap bent az irodában, a maradék pedig otthon. A többiek inkább a távoli munkavégzést preferálják – tette hozzá Henderson.

Ballai Brigitta informatikai tanácsadó, online­ vállalkozó és a Digitális Nomádok Facebook-csoport alapítója, aki 2004 óta dolgozik távolról, szintén úgy látja, hogy világszerte ráébredtek a cégek a távoli munkavégzés előnyeire. Ugyanakkor ő a koronavírus nyomán lát egy ellentétes trendet is. Sok helyen ugyanis a jelenlegi állami támogatás és foglalkoztatási szabályok miatt azok a cégek, amelyek eddig gond nélkül dolgoztak projektalapon szabadúszókkal, most kénytelenek őket alkalmazásba venni. A cégkultúra is változott, így amíg egyes vállalatok korábban elvárták a fizikai jelenlétet munkavállalóiktól, azok most nyitottak a távoli munkavégzésre.

– Soha nem gondoltam volna, hogy ez bekövetkezhet, de most kezdtem ismét alkalmazottként dolgozni egy osztrák cégnél – meséli Brigitta, hozzátéve, hogy ugyanakkor ez csak papíron okozott változást életstílusában, mivel ő már évek óta csak olyan projekteket vállal, ahol egyértelmű, hogy lehet máshonnan is dolgozni. A változások nyomán Brigittának több ügyfele lett, mint korábban, igaz, ezek kevesebb helyről, főként Európából származnak, ellentétben a Covid előtti időszakkal, amikor folyamatosan utazott a különféle kontinensekről származó megbízók között.

A koronavírus okozta lezárások legnagyobb vesztese egyértelműen a turisztikai ipar. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) októberi jelentésében az áll, hogy az utazások száma 65 százalékkal csökkent világszerte az év első hat hónapjában, ami az idegenforgalomban 460 milliárd dolláros visszaesést jelent.

A fiatalok utazási szokásait figyelő WYSE Travel Confederation szerint mindössze 370 millióan utaztak 2020 első negyedében, ami 60 százalékos visszaesés a tavalyi év azonos időszakához képest. A visszarendeződést segíteni fogja a tömeges oltás elindulása (Nagy-Britanniában december 8-án kezdődött meg az oltás a Pfizer vakcinájával, és a többi európai ország is készül), de szakérők szerint a repülős utazás valószínűleg nem lesz olyan, mint volt. Az ausztrál Quantas már bejelentette, hogy amint a vakcina elérhetővé válik, csak az szállhat fel a repülőgépekre, akinek azt beadták. Várhatóan a többi légitársaság is hasonló szabályokat hoz hamarosan.

A nemzetközi digitális nomád csoportokban vegyes fogadtatásra talált a bejelentés, hogy igencsak szűrik a kommenteket. Kiss Tímea szerint a többség be fogja oltatni magát, különösen az olyanok, mint ő, akiknek családjuk, párjuk másik országban van, így nem találkozhattak jó ideje.

– Változni látszik a nomádok életvitele és az utazási szokások is. Egyre több a „helyi nomád”, akik vidéken, valamely ország eldugott falujában találják meg ideiglenes otthonukat, és onnan dolgoznak. Lelassul a nomádokra eddig jellemző folyamatos utazás, tovább maradnak egy országban, amit már speciális nomádoknak való vízumok is segítenek – mondja el Ballai Brigitta.

Már a Mikulás is home office-ban. A virgácsot is virtuálisan kapjuk?
Fotó: Getty Images

Eddig egy-három hónapig maradhattak egy országban a nomádok, de Barbados, a Bermudák, Észtország és Grúzia már nyáron lépett, hogy meghosszabbítható akár éves tartózkodásra is a munkavégzés. Emmanuel Guisset, a külföldről dolgozó nomádokat tömörítő Outsite startup vezetője szerint ez az újfajta megközelítés a turizmusnak is jót tesz. A nomádok ugyanis egyre inkább olyan helyeket keresnek fel, amelyeket nem érint a túlzott turizmus, így egyrészt kevesebben mennek az ismert helyekre, másrészt új munkahelyeket hoznak létre a helyiek számára. Beilleszkednek a közösségbe, és nyugodtabban fedezik fel a környéket, mint a rohanó turisták. Elképzelhető, hogy előtérbe kerül a szárazföldi utazás, mivel kevésbé bizonytalan, mint jelenleg a repülési ágazat. Az országok ezért is szeretnek a koronavírus miatt közeli, legalább a kontinensen lévő munkatársakkal dolgozni, hogy probléma esetén néhány napon belül személyes találkozót is le lehessen bonyolítani.

Otthoni kimerültség

– Van olyan ismerősöm, aki a vidéki nomádságot választotta. Kibérelt akár többedmagával egy házat valamelyik eldugott spanyol faluban, és onnan dolgozik. Mi is beszélgettünk róla a barátaimmal, de én végül a városban maradtam – meséli Kiss Tímea.

A vidéki nomádság és az onnan időnkénti bejárás lenne talán a legjobb megoldás egyes szakértők szerint.

A Simpson családból és a Paper­clip alapítójaként ismert Yeardley Smith a Web Summiton beszélt arról, hogy az elmúlt időszak bizonyította, mennyivel fáradtabbak és kimerültebbek vagyunk idegileg, annak ellenére, hogy nem hagyjuk el otthonunkat. Nincs meg ugyanis az a felkészülési idő az egyes videókonferenciák között, amelyet az autós vagy tömegközlekedéssel végzett utazás jelent. Az alatt az idő alatt az ember végiggondolhatja, mit szeretne mondani, milyen feladatai vannak, a folyamatos Zoom/Skype/Meet meetingek között azonban erre alig van lehetőség, így sokkal nagyobb koncentráció­ra van szükség ugyanahhoz az eredményhez. A nomádok nem véletlenül szeretnek közösségi irodákban vagy kávéházakban dolgozni, mert így biztosíthatják a szükséges társaságot és felkészülési időt is.

A korlátozások feloldásával ezek a közösségi helyek ismét megnyitnak majd, azok az országok pedig, amelyek szívesen fektetnek hasonló infra­struktúrába, előrekerülhetnek a nomádok listáján.

Ursula von der Leyen szerint a 2020-as évek „Európa digitális évtizede” lesz, mivel a kontinensen már most is több szoftverfejlesztő és több mesterséges intelligenciával foglalkozó kutató dolgozik, mint az Egyesült Államokban, az unió gazdaságának fejlesztésére szánt 750 milliárd eurós keret 20 százalékát pedig digitális beruházásokra fordítják majd. Budapest jelenleg a nyolcadik legnépszerűbb célpont éppen a számos közösségi irodának, a kiváló internetkapcsolatnak és az olcsó megélhetési költségeknek köszönhetően a digitális nomádok között, a további fejlesztésekkel pedig még népszerűbb lehet.