Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Perényi Miklós magamagát értelmezi újra, ugyanis negyven évvel ezelőtt rögzítette már Johann Sebastian Bach összes csellószvitjét. Vajon a klasszikus zeneműről, az agyonrágott, minden zeneiskolában hallható csellódarabról lehet még újat mondani? Érdemes besétálni ezzel a céllal a Hungaroton stúdiójába?
Mindennap feltesszük ezer formában a kérdést: érdemes? Perényi Miklós azonban a kérdés fölé emeli a hallgatót. A gordonkaművész túl van azon, hogy korszakok játékstílusán merengjen, és megvalósítsa egyéniségét. Csak úgy beleszúrja a cselló lábát a tartóba, és játszik. Elengedte a romantikus korszakot, amikor szinte csöpögtek a hangok a hangszerből, elengedte az „eredeti barokk”-ot mániásan kutató korszakot, amikor valami iszonyú tempót diktálva pattogó tánccá lett ez a zene. Most már nincs szükség semmiféle ideológiára vagy reakcióra, nem kell válaszolni semmiféle elgondolásra. Már nincs jelen az a fajta zenélés, amelyik provokál, amely nagyot akar üzenni, hanem csak gördülnek a hangok, mindegyik pontosan úgy, ahogy van. Túl van ez a zene már a szavakon, és minden, ami a szavakon túlvezet, az magához a titokhoz, az élet titkához vezet.
Egyébként is van valami rejtélyes Johann Sebastian Bach szvitsorozatában, amely 1720 körül keletkezett Cöthenben. Kottája elveszett, mint annyi más Bach-mű is. Felesége másolatában maradt ránk a leghitelesebb kézirat. Erről sem tudtunk sokáig. Pablo Casals katalán származású spanyol csellóvirtuóz, karmester és komponista tizenhárom évesen betért egy antikváriumba Barcelonában, ott fedezte fel Bach szólócsellóra írott szvitsorozatát. Így ír erről: „Megálltunk apámmal egy régi zenemű-kereskedésnél, közel a kikötőhöz.
Böngészni kezdtem a kották között. Hirtelen egy gyűrött, időtől elszíntelenedett lapkötegre bukkantam. Johann Sebastian Bach csellóra írt, kíséret nélküli szvitjeinek kottája volt a kezemben! Csodálkozva néztem: Hat szvit gordonkaszólóra. Minő varázslat és titok rejtőzik e szavak mögött – tűnődtem. Sohasem hallottam még a szvitekről, csak bámultam a lapokra, és cirógattam őket. Soha nem halványult el e jelenet képe. Hazarohantam, és úgy szorítottam magamhoz a szviteket, mintha koronaékszerek volnának. Otthon belemerültem a kottába. Újra meg újra átolvastam az egészet, és az elkövetkező nyolcvan évben nőttön-nőtt bennem a felfedezés csodája. Egészen új világ nyílt e szvitek nyomán, leírhatatlan izgalom fogott el, amikor játszani kezdtem őket. Ez lett az én legkedvesebb muzsikám.”
Még tizenkét évet kellett várnia a nagyközönségnek, hogy meghallhassa, Casals ugyanis ennyit készülődött arra, hogy végül 1901-ben előadja. Naponta gyakorolt, miközben senki sem tudta, hogy léteznek ezek a művek. Ismeretlen vizeken evezett éveken át, senki sem tudott neki segíteni ezen a felfedező úton. De Casals valóságosan életre keltette a kottát. Számára ez a zene tényleg a szeretet költészete volt. Évtizedekkel később lemezre is rögzítette az összes szvitet, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen volna egy csellista élete.
Casals olyan erővel indította útjára a szvitek játékát, hogy ennek az érzelmekkel túlfűtött világnak semmi sem állhatta útját. De ahogy lenni szokott, a következő nemzedék szembement az apák hagyományával, és éppen az ellenkező irányba indult. A cél most már az volt, hogy minél egyszerűbben és pontosabban játsszák. Némelyik felvételén Perényi Miklós is feszegeti a lehetséges tempó határait. Ebben a felfogásban nem a költészet, nem az érzelem a lényeg, hanem a barokk kor sajátos fegyelmezettsége. A következő nemzedék pedig még tovább ment, mert szintén valami újat szeretett volna mondani. Ez az emberi nemzedékek nehéz kapcsolódási folyamata. A Bach-szvitek előadásában is megjelentek a különleges megoldások, sokan próbálkoztak azzal, hogy valami egészen újat jelenítsenek meg az előadás módjában.
Perényi Miklós nem egyénieskedik. Nem is vesz elő barokk utángyártott hangszert. Így a hangzás nem is olyan, mint régen, de nem is új. Perényi magát adja. Azt, aki ő most. Nem harsány, nem különleges, semmi túlzás nincs benne.
(Johann Sebastian Bach csellószvitjei Perényi Miklós előadásában. Hungaroton Kiadó, 2020)
Koronczay Imre órásmester 1977 óta gondoskodik róla, hogy ne tévesszük el az időt.
Február 25-e az ezredforduló óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
Publicistánk a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt tekint vissza a diktatúra örökségére.
A nagy figyelmet keltő új kínai chatbot nem forradalmi áttörés, de innovációs cunamit indíthat.
Öt legfontosabb dolog a gazdasági áttöréshez Orbán Viktor szerint
Helyszíni fotókon mutatjuk a tragikus ceglédi vonatbaleset nyomait, amelyben két ember meghalt
Most jött: mentők, rendőrök, tűzoltók állnak az utcán Budapesten, nagy baj történt
Továbbra is súlyos Ferenc pápa állapota + videó
Most érkezett, népszerű influenszer vesztette életét a balesetben
Oroszország nem kapja meg ingyen az ukrán békét: bődületes összeget kell fizetnie cserében
Magyar Péterre csúnyán ráhozta a frászt Puzsér, a napon felejtett csokihörcsög megfutamodott
Gazdag Dániel gólt lőtt, dráma Messiék Pascal Jansen csapata elleni meccsén
Megbénulhat a főváros vezetése Karácsony Gergely szabadsága alatt
Áttörés a gazdaságban: jön Európa legnagyobb adócsökkentése
Leblokkolt a teljes balliberális oldal Orbán Viktor évértékelő beszédétől
A FIFA beavatkozott Dárdai Bence nemzetiségi ügyébe, itt a bizonyíték
Koronczay Imre órásmester 1977 óta gondoskodik róla, hogy ne tévesszük el az időt.
Február 25-e az ezredforduló óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
Publicistánk a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt tekint vissza a diktatúra örökségére.
A nagy figyelmet keltő új kínai chatbot nem forradalmi áttörés, de innovációs cunamit indíthat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Koronczay Imre órásmester 1977 óta gondoskodik róla, hogy ne tévesszük el az időt.
Február 25-e az ezredforduló óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
Publicistánk a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt tekint vissza a diktatúra örökségére.
A nagy figyelmet keltő új kínai chatbot nem forradalmi áttörés, de innovációs cunamit indíthat.
A közönségszervezés buktatókkal járt a kommunista színházi világban.
Beregi Oszkár színművész fellépése ellen rendeznek erőszakos tüntetést fajvédő fiatalok a Vigadó előtt.
Megkereste Rezeda Kázmér az asszonya kezét, s együtt nézték az estét, s repültek egy kicsit felfelé.
A hadsereg szerint az akciók közvetlen fenyegetést hárítottak el.
The Hungarian prime minister has announced a "Western opening" to complement the existing Eastern strategy, forging an alliance of patriots on both sides of the Atlantic.
A tárlaton fotók, családi albumokban őrzött dokumentumok is láthatók lesznek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
