Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Perényi Miklós magamagát értelmezi újra, ugyanis negyven évvel ezelőtt rögzítette már Johann Sebastian Bach összes csellószvitjét. Vajon a klasszikus zeneműről, az agyonrágott, minden zeneiskolában hallható csellódarabról lehet még újat mondani? Érdemes besétálni ezzel a céllal a Hungaroton stúdiójába?
Mindennap feltesszük ezer formában a kérdést: érdemes? Perényi Miklós azonban a kérdés fölé emeli a hallgatót. A gordonkaművész túl van azon, hogy korszakok játékstílusán merengjen, és megvalósítsa egyéniségét. Csak úgy beleszúrja a cselló lábát a tartóba, és játszik. Elengedte a romantikus korszakot, amikor szinte csöpögtek a hangok a hangszerből, elengedte az „eredeti barokk”-ot mániásan kutató korszakot, amikor valami iszonyú tempót diktálva pattogó tánccá lett ez a zene. Most már nincs szükség semmiféle ideológiára vagy reakcióra, nem kell válaszolni semmiféle elgondolásra. Már nincs jelen az a fajta zenélés, amelyik provokál, amely nagyot akar üzenni, hanem csak gördülnek a hangok, mindegyik pontosan úgy, ahogy van. Túl van ez a zene már a szavakon, és minden, ami a szavakon túlvezet, az magához a titokhoz, az élet titkához vezet.
Egyébként is van valami rejtélyes Johann Sebastian Bach szvitsorozatában, amely 1720 körül keletkezett Cöthenben. Kottája elveszett, mint annyi más Bach-mű is. Felesége másolatában maradt ránk a leghitelesebb kézirat. Erről sem tudtunk sokáig. Pablo Casals katalán származású spanyol csellóvirtuóz, karmester és komponista tizenhárom évesen betért egy antikváriumba Barcelonában, ott fedezte fel Bach szólócsellóra írott szvitsorozatát. Így ír erről: „Megálltunk apámmal egy régi zenemű-kereskedésnél, közel a kikötőhöz.
Böngészni kezdtem a kották között. Hirtelen egy gyűrött, időtől elszíntelenedett lapkötegre bukkantam. Johann Sebastian Bach csellóra írt, kíséret nélküli szvitjeinek kottája volt a kezemben! Csodálkozva néztem: Hat szvit gordonkaszólóra. Minő varázslat és titok rejtőzik e szavak mögött – tűnődtem. Sohasem hallottam még a szvitekről, csak bámultam a lapokra, és cirógattam őket. Soha nem halványult el e jelenet képe. Hazarohantam, és úgy szorítottam magamhoz a szviteket, mintha koronaékszerek volnának. Otthon belemerültem a kottába. Újra meg újra átolvastam az egészet, és az elkövetkező nyolcvan évben nőttön-nőtt bennem a felfedezés csodája. Egészen új világ nyílt e szvitek nyomán, leírhatatlan izgalom fogott el, amikor játszani kezdtem őket. Ez lett az én legkedvesebb muzsikám.”
Még tizenkét évet kellett várnia a nagyközönségnek, hogy meghallhassa, Casals ugyanis ennyit készülődött arra, hogy végül 1901-ben előadja. Naponta gyakorolt, miközben senki sem tudta, hogy léteznek ezek a művek. Ismeretlen vizeken evezett éveken át, senki sem tudott neki segíteni ezen a felfedező úton. De Casals valóságosan életre keltette a kottát. Számára ez a zene tényleg a szeretet költészete volt. Évtizedekkel később lemezre is rögzítette az összes szvitet, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen volna egy csellista élete.
Casals olyan erővel indította útjára a szvitek játékát, hogy ennek az érzelmekkel túlfűtött világnak semmi sem állhatta útját. De ahogy lenni szokott, a következő nemzedék szembement az apák hagyományával, és éppen az ellenkező irányba indult. A cél most már az volt, hogy minél egyszerűbben és pontosabban játsszák. Némelyik felvételén Perényi Miklós is feszegeti a lehetséges tempó határait. Ebben a felfogásban nem a költészet, nem az érzelem a lényeg, hanem a barokk kor sajátos fegyelmezettsége. A következő nemzedék pedig még tovább ment, mert szintén valami újat szeretett volna mondani. Ez az emberi nemzedékek nehéz kapcsolódási folyamata. A Bach-szvitek előadásában is megjelentek a különleges megoldások, sokan próbálkoztak azzal, hogy valami egészen újat jelenítsenek meg az előadás módjában.
Perényi Miklós nem egyénieskedik. Nem is vesz elő barokk utángyártott hangszert. Így a hangzás nem is olyan, mint régen, de nem is új. Perényi magát adja. Azt, aki ő most. Nem harsány, nem különleges, semmi túlzás nincs benne.
(Johann Sebastian Bach csellószvitjei Perényi Miklós előadásában. Hungaroton Kiadó, 2020)
Kovács Charles Gábor Zsazsa kétemelet magas gardróbjáról, a New York-i Csárdáskirálynőről és Karády Katalin szénásszekeréről.
A kaszkadőrök áldozatos szakmája előtt tisztelegnek.
Akusztikus fémzenével lép fel hazánkban a műfaj egyik legjobb énekesnője.
A magyar világjárók nyomában néhányan túrabakancsot vesznek, köztük a kutató Kubassek János is.
Kína és Magyarország együtt lép az „arany vízi útra”
Egyetlen nukleáris rakéta képes lenne elpusztítani egész Budapestet
„Jön a gyerek” – óriási örömhírt jelentett be Tóth Gabi szerelme, Papp Máté Bence
Orbán Viktor: Isten hozta elnök úr!
Olasz fagylaltárus okozhatja a magyar érettségizők vesztét
Újabb tanulmány bizonyítja: Németország őrületes hibát követett el
Oroszország szövetségese is felkészült az atomháborúra
Rosszul teszed, ha így eszed a tükörtojást! A szakértő elmondja, hogyan illene
Reménytelen helyzetbe került Ukrajna?
A PSG edzője váratlan lépésre szánta el magát a BL-ből való kiesés után
Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
KOMMENT! Új közéleti talkshow Mészáros Nórival hétfőtől csütörtökig 17.50, HírTV! (hirdetés)
Kovács Charles Gábor Zsazsa kétemelet magas gardróbjáról, a New York-i Csárdáskirálynőről és Karády Katalin szénásszekeréről.
A kaszkadőrök áldozatos szakmája előtt tisztelegnek.
Akusztikus fémzenével lép fel hazánkban a műfaj egyik legjobb énekesnője.
A magyar világjárók nyomában néhányan túrabakancsot vesznek, köztük a kutató Kubassek János is.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Kovács Charles Gábor Zsazsa kétemelet magas gardróbjáról, a New York-i Csárdáskirálynőről és Karády Katalin szénásszekeréről.
A kaszkadőrök áldozatos szakmája előtt tisztelegnek.
Akusztikus fémzenével lép fel hazánkban a műfaj egyik legjobb énekesnője.
A magyar világjárók nyomában néhányan túrabakancsot vesznek, köztük a kutató Kubassek János is.
Az influenza lehet a következő koronavírus.
Amerikában május második vasárnapján több a telefonhívás, mint az év bármely másik napján.
Korea csendes, tiszta, hatékony, és se nem Japán, se nem Kína.
A baloldal legújabb messiása képtelen konteóval állt elő.
Hatvanegy éves volt.
Kémkedéssel vádolják a diplomatát, az orosz nagykövetet behívatta a kormány.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
