Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Kertész Imre még 1995-ben állította össze a Világvég-történetek anyagát a Helikon Kiadó felkérésére, a könyv azonban nem jelent meg. Az ebbe a munkába tervezett kisregény és novellák később napvilágot láttak az író egyéb köteteiben, ám a szerző eredeti elképzeléseit tükröző kiadvány mindmáig váratott magára.
A könyv A nyomkereső című kisregénnyel kezdődik, amely távolról sem indiántörténet (mint azt a címe egyesek számára sugallhatja), sokkal inkább magánnyomozás krónikája: elbeszélője – a negyvenes éveiben járó, csak küldöttként vagy megbízottként említett, egyébiránt névtelen férfi – felkeresi múltjának helyszíneit, ahol annak idején embertelen borzalmak zajlottak. Az enigmatikus, nyomasztó történetben keverednek a konkrétumok és a látomások, egymásba vegyül a valóság és a mítosz. Az utalásokból azonban egyértelmű, hogy a főszereplő Buchenwaldba és Zeitzba látogatott el, mert a második világháború idején e két település koncentrációs táborában raboskodott.
Az általa végzett vizsgálat lényegében nem a múltat faggatja, sokkal inkább a nyelvet: azt szeretné kideríteni, hogyan lehet a történteket megfogalmazni, kifejezni, ám a főszereplőnek végül be kell látnia: kudarcot vallott, mert bizonyos dolgokat nem lehet néven nevezni. „Ami akkor kimondhatatlan volt, ma is az, de ma már talán jobban tudjuk, hogy miért kimondhatatlan” – erősíti meg az előszóban Kertész Imre.
Az 1967-ben íródott Világpolgár és zarándok című novella Káin és Ábel Ószövetségből ismert történetét meséli újra, más megközelítéssel. Arra kíván rávilágítani, mennyire kiszolgáltatott a jó, milyen könnyen diadalmaskodhat a bűn, valamint arra, hogy aki vállalja a sorsát, az alkuba bocsátkozhat a saját törvényeinek logikája által fogva tartott Úrral.
Az 1989–90-ben keletkezett Budapest, Bécs, Budapest irodalmi igénnyel megfogalmazott napló: az egykori osztrák császárvárosban szerzett élményeit rögzíti benne a szerző. Egy bécsi rendezvényről szólva felidézi egyik beszélgetőtársa véleményét, miszerint az irodalom csak a diktatúrákban fontos tényező, ám az önkényuralmak megszűntével annak szerepe is leértékelődik. Kertész Imre ezzel szemben úgy látja:
„az a társadalom, amelyben az irodalom nem fontos, nem lehet normális társadalom. Az irodalom ugyanis fontos. Mi több: az élet egyetlen értelme. […] Föltéve, hogy vitális cselekvésként művelik.”
Az 1991-es Jegyzőkönyv egy szintén Bécsbe tervezett, ám meghiúsult út során szerzett, keserű tapasztalatok rögzítése. A magyar vámos ugyanis lefoglalta azt a négyezer schillinget, amelyet Kertész jogszerűen tartott magánál, ám elmulasztott hozzá kiviteli engedélyt kérni. Mi több, a hatóság embere az író útlevelét is elkobozza, és leszállíttatja a Bécsbe tartó vonatról. A szégyen és megaláztatás leírása olyan eleven, hogy az olvasó torka elszorul – lám, ilyen az, amikor az ember teljes mértékben ki van szolgáltatva a hatalomnak.
A kötetet záró Az angol lobogó szintén 1991-ben keletkezett, és Kertész önmagára eszmélésének, íróvá válásának története az újságírói robottól Wagner A valkűr című operájának, valamint Thomas Mann Wälsung-vér című novellájának rá gyakorolt hatásán át egy ’56-os emlék felidézéséig, amikor is egy száguldó (feltehetően menekülő diplomatákat szállító) dzsip motorháztetejére feszítve megpillantotta az Egyesült Királyság zászlaját…
Noha a Világvég-történetek – az Ugyanazt élni és írni című előszón kívül – nem tartalmaz publikálatlan kisregényt vagy novellát, két okból is érdemes az elolvasásra. Az egyik: eredeti, tehát a későbbi átdolgozásoktól mentes formájukban közli a máshonnan már ismerős írásokat. A másik: e kompozíció lehetőséget kínál az olvasónak, hogy átlássa: a Kertész-életműben hogyan épülnek egymásra a szerző egyes benyomásai, személyes élményei.
Amint arra Hafner Zoltán szerkesztő az utószóban rámutat:
„Újraolvasva e kötet darabjait, végül egy sorsát visszanyert szellem beszámolóját kaphatjuk arról, hogy a szembenézés és önvizsgálat miként vezethet megtisztuláshoz, vagy legalábbis annak esélyéhez.”
(Kertész Imre: Világvég-történetek. Kertész Imre Intézet, Budapest, 2020, 277 oldal. Ára: 3290 forint)
„Úgy hiszem, hogy ráfér a magyarokra a hazaszeretet. Ne legyen attól gátlása senkinek, hogy magyarként jött világra…”
S ha bölény, akkor préri. Ezzel a bizonyossággal gurult be Nagyszalontára, s amikor megérkezett a helyre, ahol beszélnivalója akadt, elsőként a seriff jött vele szembe, mintegy újabb bizonyságul, hol is van valójában.
Isten akarata iránti teljes alázatosság és feltétlen engedelmesség – ez volt Bonhoeffer hitének, magatartásának, egész életének vezérlőelve.
Már közvetlenül halála után tisztelték és vértanúnak tekintették.
A szerető kitálalt, a házaspár elvált, de a nő továbbra is zaklatta az exfeleséget
Klopp máris Lőw Zsolt utódját keresi, Szaúd-Arábiából vinne edzőt Lipcsébe
Tóth Gabinak estek újra a kommentelők: nem vállalja valódi arcát
Szeptembertől átalakulhat az óvodai nevelés rendszere + videó
„Zártosztályra való vagy” - durván beszóltak a fiát gyászoló Nikinek
Bóka János: az EU nem egy háborús projekt
Törlik a magyarok kedvenc sorozatát a Maxról, egy hónap maradt csak a darálásra
Leon Myrtaj a Tottenhamtől jöhet a magyar válogatotthoz
Rejtélyes, maszkos nő mentett életet a székesfehérvári Lidlben, most az egész ország őt keresi
Akkora botrány volt az egyik élelmiszerüzletben, hogy a biztonsági őr sem bírta, végül a pénztáros bánta
Bemutatjuk a Tisza Párt pénzügyesét, aki részt vehetett a százmilliós adomány megszerzésében
Putyinnal riogat, s háborúra készül Brüsszel
„Úgy hiszem, hogy ráfér a magyarokra a hazaszeretet. Ne legyen attól gátlása senkinek, hogy magyarként jött világra…”
S ha bölény, akkor préri. Ezzel a bizonyossággal gurult be Nagyszalontára, s amikor megérkezett a helyre, ahol beszélnivalója akadt, elsőként a seriff jött vele szembe, mintegy újabb bizonyságul, hol is van valójában.
Isten akarata iránti teljes alázatosság és feltétlen engedelmesség – ez volt Bonhoeffer hitének, magatartásának, egész életének vezérlőelve.
Már közvetlenül halála után tisztelték és vértanúnak tekintették.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
„Úgy hiszem, hogy ráfér a magyarokra a hazaszeretet. Ne legyen attól gátlása senkinek, hogy magyarként jött világra…”
S ha bölény, akkor préri. Ezzel a bizonyossággal gurult be Nagyszalontára, s amikor megérkezett a helyre, ahol beszélnivalója akadt, elsőként a seriff jött vele szembe, mintegy újabb bizonyságul, hol is van valójában.
Isten akarata iránti teljes alázatosság és feltétlen engedelmesség – ez volt Bonhoeffer hitének, magatartásának, egész életének vezérlőelve.
Már közvetlenül halála után tisztelték és vértanúnak tekintették.
Magyarországon arra van szükség, hogy az összes osztály részesüljön a politikai hatalomból, ám a polgári társadalom vezető szerepét meg kell őrizni Bethlen István miniszterelnök szerint.
Kurucz Árpád fotóriportja Kantonból.
Akár a Vérmezőt is képes volt eladni a szélhámosok királya.
Nem tudják, mikor nyithat meg ismét.
The distribution of ballots for the upcoming consultative vote will begin soon.
Az elmúlt napokban több inzultus érte az erdélyi magyarokat
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
