Sorsok patikamérlegen

Nemzeti értékeink a pult túloldaláról.

Forrás: Pixabay

A motiváció egyértelmű, hiszen az egyik szerző első felesége gyógyszerész volt, és egyébként is, Dlusztus Imre szülővárosában, Szegeden a patikák különös szerepet vittek, visznek. Egyetemistaként, csoportosan flangálva a Kárász utcán mindenféle ok nélkül olykor mi is betértünk a Kígyó patikába, mert oda jó volt bemenni. Egészségesen pláne.

Ha behunyom a szemem, gyerekkorom patikáiban szépen faragott faszekrényekben sorakoztak a különleges összetevők. Sok minden azonban hátul volt, a szemek elől rejtve.

Ha kinyitom a szemem, ma egyenpatikákat látok. Elnézem, hogy melyik gyógyszerészből lehet az új Örkény István, Tömörkény István vagy éppen Csontváry Kosztka Tivadar és Rippl-Rónai József.

Igen, ők mindannyian gyógyszerészként indultak.

Rippl-Rónai a pécsi Arany Sas patikában és Kaposváron az Arany Oroszlán Gyógyszertárban volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerész-mesteroklevelet szerzett. (Szakemberként öntötte le kénsavval a bal kézfejét, nyoma élete végéig megmaradt.) Örkény István 1949-ben, Sztálin születésnapja előtt két héttel hosszú, ironikus szövegben felajánlotta a néphatalomnak a családi patikát. Így lett a Csillaghoz gyógyszertár Vörös Csillag Patika.

Fotó: Pixabay

Zipernowsky Károlyról sem az jut eszünkbe, hogy gyógyszerészként szerzett diplomát, és egy ideig Kecskeméten gyakorolta szakmáját, hanem az, hogy Déri Miksával és Bláthy Ottóval közösen kifundálták a transzformátort. Görgei Artúrt tábornoktársai Patikáriusnak nevezték, mivel komoly érzéke volt a vegyészethez. Kossuth Lajos a méregkeverőt látta benne.

Én pedig egy mosolygós professzort láttam az 1994-ben közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett Harsányi Jánosban, aki a szintén abban az évben kémiai Nobel-díjjal elismert Oláh Györggyel 1995-ben járt Magyarországon. Utóbbi a Műegyetemen kémiát tanult, előbbi a Pázmány Péter-tudományegyetemen gyógyszerészet szakon végzett.

A kikeresztelkedett zsidó családból származó Harsányit a német megszállást követően munkaszolgálatra hívták be.

Budapest környékén keresztény-zsidó században dolgozott.

„Szálasi hatalomra jutása után bekövetkezett, amitől a legjobban félt: bevagonírozták a századot – idézte fel a Harsányi család egykori patikája helyén ma gyógyszertárat működtető Gaál Emese. – A pályaudvaron álltak, és készültek a felszállásra, ám János gondolt egyet, letette a poggyászát a karszalaggal együtt, és elvegyült az őket körülvevő kereskedők forgatagában. Ezt könnyedén megtehette, hiszen jól menő patikuscsalád sarja volt, így megjelenése nem különbözött az üzletemberekétől. Egész egyszerűen kisétált a pályaudvarról, és a jezsuiták Mária utcai rendházában kért menedéket.”

Különös történetek, államosított patikák, kettétört sorsok a nemrégiben megjelent könyv lapjain.

Elhivatottak, az utódokat a szakmával „megfertőző” példaképek sorakoznak egymás után. Titkok a fővárosi és vidéki patikákból. Megidéződik az a hatvan-hetven évvel ezelőtt magunk mögött hagyott világ, amikor nem fordulhatott elő, hogy ha valaki bement a patikába, és véletlenül nem volt készleten az, amire szüksége volt, akkor gyógyszer nélkül maradjon akár napokig. Akkor fogta a patikus a telefont, felhívta a városi kollégákat, s ha akadt valakinél a keresett szerből, kölcsönkérte. Általában akadt.

Végigolvasva a könyvet erős az érzés, hogy az értékközvetítés mellett ez üzleti vállalkozás is.

Amit nem titkolt a kiadó, hiszen rögtön a közreműködőket felsoroló kezdő oldalon ott a köszönet a kötet megjelenését – fotóik közlési engedélyével is – támogató cégeknek, szervezeteknek és személyeknek. Ez a támogatás indokolhatja, hogy olykor olyan képek, gondolatok, életpályaelemek is belekerültek a könyvbe, amelyek az érintetteknek bizonnyal fontosak, de a kívülállóknak, a kötetet puszta érdeklődőként forgatóknak semmit sem jelentenek. Ettől eltekintve rengeteg olyan apróságot, érdekességet sorol fel a kötet – a Tudástár rövid szövegei igazi gyöngyszemek –, amelyek miatt érdemes a figyelemre ez a munka.

(Dlusztus Imre–Temesvári Márta: Patikák és patikusok 1. Nemzeti Értékek Könyvkiadó, Szeged, 2020, 212 oldal. Ára: 9450 forint)