Tűzvészek túlélője

A Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta szobor nemcsak a második világháború pusztításait élte túl, de a Magyar Nemzeti Múzeum 1956-os tűzvészét is.

Kecskeméti Tibor
2021. 01. 27. 10:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Beültem könyvtárunkba, elkezdtem tanulmányozni Marsili életútját: grófi család sarja, aki kitűnő egyetemeken tanult, magasan képzett ember. Beáll katonának I. Lipót Habsburg császár szolgálatára, s innentől kezdve élete szinte egyetlen kaland. Harcol, kétszer megsebesül, hadifogoly, rabszolga, ezredes, hadmérnök, diplomata, végül tábornok. S minden élethelyzetében különös érdeklődéssel figyel környezete élő és élettelen világára. Tudományos kíváncsisága határtalan, tudásvágya olthatatlan. Londontól Isztambulig mindenhol megfordul. Tárgyal főrendekkel, diplomatákkal, katonákkal, tanárokkal, halászokkal, bányászokkal, rézmetsző művészekkel, üzletemberekkel, műszerkészítőkkel – s még ki mindenkivel.

Fő műve, a Danubius Pannonico-Mysicus hat kötetből áll, amely könyvtárunk kiemelkedő értéke. Az elsőből a Duna-medence népei, földrajza, vízrajza, a másodikból a római emlékei, a harmadikból az ásványok és a bányászat munkálatai, a negyedikből a halak, az ötödikből a madarak, a hatodikból a vegyes megfigyelések ismerhetők meg. Megállapításai, leírásai pontosak, azok többnyire műszeres (kvadráns, barométer, mikroszkóp!) méréseken alapulnak. A madarak közül leír és ábrázol több tudományra nézve új fajt. Megállapítja, hogy a korallok nem növények, észleli a kérészek egynapos rajzását, a „tiszavirágzást”. Meghatározza a Duna folyó pontos forrását, megméri a Duna és a Tisza vizének áramlási sebességét, állatokat boncol, és anatómiai vizsgálatokat végez, számba veszi a Duna mentén élő növényeket. Megszerkeszti az első tematikus kereskedelmi térképet, az első postatérképet, tematikus vízrajzi térképet, bányatérképet, pestistérképet. S a történészek, régészek számára fontos objektumok helyszínrajzait. A szemléltetés nagymestere. Ábrái, különösen a madarakról és a halakról művésziek.

Marsilit munkája során az oknyomozó gondolkodás vezette, páratlan intuícióval rendelkezett, mely kiemelte őt a historia naturalist művelő kortársai közül. Munkája tudománytörténeti kincsesbánya. Tehát megérdemelten van szobra. S megérdemelné, hogy utcát nevezzenek el róla, emléktáblát kapjon, s hogy a Danubius Pannonico-Mysicus le nem fordított öt kötetét is átültessék magyarra és angolra, s kiadják őket. Mecénások jelentkezését várjuk!

A Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta szobor nemcsak a második világháború pusztításait élte túl, de a Magyar Nemzeti Múzeum 1956-os tűzvészét is. A tűz eloltása után is sértetlenül állt az Ásvány- és Kőzettár hosszú folyosójának ajtajánál. Mintha titokzatos, óvó szellem védte volna. A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettára 1994-ben a volt Ludoviceum épületébe költözött. Akkor a szobor is odakerült. Az ottani könyvtárunkat díszíti.

A szerző geológus

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.