Csősztorony – Budapest építményei

Budapest építészete – Aquincumtól a Telekom-székházig.

Forrás: Pixabay

Budapest a világ egyik legszebb városa. De ismerjük-e gyönyörű és izgalmas építményeit, rejtett különlegességeit? Bede Béla útikönyve segítségünkre lehet fővárosunk felfedezésében.

A szerző közgazdászként számos gyógyszeripari céget vezetett a világban, s tapasztalatait útikönyvekben osztotta meg az olvasókkal. Az első kettőt feleségével, Lempert Mártával írta Brazíliáról és Katalóniáról, majd tematikus köteteket jelentetett meg magyar borvidékekről, a szecessziós és népi építészetről, a kézművességről, a gyógyfürdőkről és a nemzeti parkokról.

Az útikönyvsorozat nyolcadik darabja a budapesti építészet kétezer évéről szól – Aquincumtól a Telekom-székházig. A szerző kétszáz épületet emel ki, röviden bemutatja történetüket, megadja az elérhetőségüket, a GPS-koordinátákat, és ha az építmények látogathatók, a nyitvatartásukat is. Időrendben halad az építészeti stílusok bemutatásával, korszakonként vezeti végig az olvasót a római kori építészettől a román stíluson, gótikán, reneszánszon, barokkon, historizmuson és szecesszión­ át napjainkig. A könyvet Ferkai Tibor több száz gyönyörű képe teszi színesebbé.

„Egy adott vidék építészete alkalmas az ott élők kulturális és jóléti viszonyainak a megismerésére is”

– írja előszavában Bede Béla. Budapest területe már a kelták idején lakott volt, de abból az időszakból csak régészeti leletek maradtak fenn. Nem úgy a római időkből. A Bécsi úti katonai amfiteátrumba 13 ezer néző fért be, s a küzdőtere nagyobb volt, mint a római Colosseumé. A tatárok, amit lehetett, elpusztítottak, a török megszállás alatt viszont több épület is létesült.

A hajdani kilenc fürdőből négy maradt fenn. A Veli bej fürdő vizének gyógyító erejét már a római­ak is ismerték. A Mátyás-templom a török időkben mecsetként szolgált. A Budavári Királyi Palotából, amelyet IV. Béla építtetett, szinte semmi nem maradt, és amelyet Mátyás emelt, abból sem sok. A historizmus idején komoly építkezésbe kezdtek, amellyel Ybl Miklóst bízták meg. Sajnos a hányatott sorsú Budán egyetlen épület sem maradt fenn épen a XIII. századból: összedőltek, széthordták, átépítették vagy lebombázták őket.

A könyvből az épületek történetén kívül az építészekről is sok érdekességet tudhatunk meg.

Hild József saját villáját 1844-ben építette fel a Budakeszi úton. Sajnos nem sokáig élvezhette, mert fia kártyaadósságai miatt el kellett adnia. A Tőzsdepalotán kívül több bankot és pénzintézetet tervező Alpár Ignácot banképítésznek is nevezték. Kevés hitelesebb személy létezett egy uszoda megtervezésére, mint Hajós Alfréd, aki építész létére két olimpiai aranyérmet szerzett úszásban. A Hold utcában épült fel a volt Postatakarékpénztár, Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb épülete. Viszont a kultuszminiszternek, Wlassics Gyulának nem tetszett, ezért az építész hátralevő életében hivatalos megbízást alig kapott.

Ahhoz, hogy megtudják, hogy a könyv írója szerint melyik a világ egyik legszebb konzolos hídja, mi a Csősztorony, hol bújik meg hibás emlékkő, vagy mi köze egymáshoz a tarokkpartinak és Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című művének, el kell olvasniuk az útikönyvet. Biztos, hogy utána máshogyan tekintenek majd Budapestre.

(Bede Béla: Budapest építészete – 200 kiemelt épülettel. Corvina Kiadó, Budapest, 2020. 334 oldal. Ára: 4990 forint)