Digitális póráz

Peking meg akarja törni az amerikai dollár globális pénzügyi rendszerekre gyakorolt fullasztó hatását, egyidejűleg nagyobb beleszólást akar abba, hogy a kínaiak mire költik a pénzüket. A digitális valuta bevezetésével tervezi egyszerre leütni a két legyet.

Automata mosoda végelszámolása Henan tartományban. Utolsó mohikán Fotó: China Stringer Network Forrás: Reuters

Automata mosoda végelszámolása Henan tartományban. Utolsó mohikán
Fotó: Reuters

Minthogy egyfajta kriptovalutáról van szó, a digitális jüan is tartalmazza a blokklánc-technológia néhány elemét: minden tranzakciót feljegyeznek és követhetővé tesznek egy digitális főkönyvben, s a jelenlegi készpénzforgalom egy részét fogja helyettesíteni – fejtegette a CNN hírtelevíziónak Fan Ji-fej, a központi bank kormányzóhelyettese. A digitális valuta bevezetésének más céljai is vannak. A jüan mozgásait jobban nyomon lehet követni, s eszközt ad a kormány kezébe a pénzfogalom hatékonyabb szabályozására.

Az sem elhanyagolható előny, hogy az állam gyeplőt vethet a pénzügyi befolyásukat digitális fizetési szolgáltatásaikkal mind jobban növelő technológiai magánvállalatok nyakába. Az elmúlt bő fél évtizedben a jegybank nem verte nagydobra a virtuális fizetőeszköz kifejlesztésére vonatkozó terveit és okát, a program léte csak az elmúlt egy-két évben került napvilágra, midőn a pénzintézet elkezdett panaszkodni a digitális technológia gyors fejlődése jelentette „fenyegetésre”.

Mindezt a veszélyérzetet az elmúlt tíz évben olyan, rakétagyorsasággal fejlődő online fizetési szolgáltatások ébresztették fel a Kínai Kommunista Párt korifeusaiban, mint a Jack Ma alapította Alibaba e-kereskedelmi óriáscég Ant csoportjának Alipay nevű, valamint a rivális Tencent WeChat nevű szolgáltatása, amelyeknek egyre nagyobb szavuk lett a kínai digitális pénzforgalomban. 2013-ban az Alipay például piaci alapon működő takarékalapot hozott létre, ám a hatalmas siker láttán a pénzügyi hatóság sietve közbelépett, s mérete csökkentésére kényszerítette az alapot. Attól tartottak ugyanis, ha összeomlik a szolgáltatás, azt a kínai gazdaság is megérezné.

A folyamat „logikus” következménye volt Jack Ma többhetes „eltűnése” a kínai üzleti életből. Lényegében arról volt szó, hogy az Ant Group menedzsmentjét tavaly november 2-án a kínai pénzügyi hatóság berendelte egyeztetésre – érdekes módon közvetlenül azelőtt, hogy az Ant papírjait egyidejűleg bevezették volna a hongkongi és a sanghaji tőzsdére egy világrekordnak számító, 37 milliárd dollár értékű első részvénykibocsátás keretében.

A hatósági vizsgálat egy sor szigorú intézkedéssel végződött, amelyek első körében leállították a tőzsdei bejegyzést. A második körben felszólították a csoportot, hogy „igazítsa ki” üzletpolitikáját, egyidejűleg a kínai piacfelügyelet közölte, eljárást indít az Alibaba állítólagos piaci versenyt korlátozó magatartása miatt. Az eljárás azt eredményezheti, hogy gyökeresen át kell alakítani az Alibaba működési és üzleti struktúráját úgymond az állam antimonopolista harcának jegyében. Az intézkedéssorozat világos üzenet volt a pekingi kormány részéről: egyetlen gazdasági entitás sem kerülhet vezető piaci pozícióba a kormány jóváhagyása vagy a vele való együttműködés nélkül.

Kína azonban más miatt is aggódik, jelesül, hogy túl sok pénz áramlik ki az országból ellenőrizetlen, tehát nem engedélyezett csatornákon keresztül, ezért a kommunista párt csak nagy fokú pénzügyi és gazdasági ellenőrzéssel véli fenntartani a stabilitást és a politikai kontrollt az Ázsiát és a világot ostromló pénzügyi válságok elkerülése érdekében – ráadásul az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi háború közepette.

A virtuális jüan bevezetése a társadalom ellenőrzésének utolsó láncszemeként hatékony digitális póráznak tűnik a tőkekiáramlás megfékezésében. Az arcfelismerő és a biztonsági kamerarendszerek már így is hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek az állampolgárokról.

A digitális valuta megszünteti a jelenlegi készpénzfizetés anonimitását, mivel a jegybank közvetlenül ellenőrizni tudja a felhasználását. Ezzel persze a Kínai Népbank nem állna egyedül, mivel már az Európai Központi Bank is jelezte, hogy az általa a közeljövőben bevezetni tervezett digitális euró technológiai infrastruktúrája szintén képes lesz nyomon követni az összes tranzakciót a pénzintézet digitális főkönyvében.

És itt még nincs végük Kína ambiciózus terveinek, a digitális pénznek szerepe lehet az amerikaiakkal való súrlódás gazdasági kockázatainak a csökkentésében is. Amennyiben Washington kizár(at)ná Kínát a nemzetközi átutalásokat szabályzó SWIFT üzenetküldő rendszerből, a virtuális jüant még így is használhatnák cégek és magánszemélyek nemzetközi fizetések lebonyolítására. Elemzők azonban felhívják a figyelmet, hogy e cél eléréséhez Pekingnek még hosszú utat kell megtennie.

A Nemzetközi Fizetések Bankja szerint a jüan jelenleg mindössze négy százalékát adja a külföldre irányuló átutalásoknak, míg az amerikai dollár 88 százalékkal képviseli magát, s Kína nem fog egyhamar felzárkózni ehhez. További kérdés, hogy a kínai fogyasztók mennyire lesznek hajlandók áttérni a digitális jüanra mint fő fizetőeszközre. Több mint nyolcszázmillió kínai, azaz a mobilfelhasználók 86 százaléka ugyanis különféle mobilfizetési szolgáltatásokat használ, s bár ez nem teljesen ugyanaz, mint a jegybank által garantált digitális jüan, de ugyanazt a kényelmet nyújtja, s alkalmas nagyobb összegek külföldre juttatására is. Ez a módszer már a Kínába látogató külföldieknek is hozzáférhető készpénz- vagy bankkártyahasználat helyett.