Retus

Tavaly nyár óta megszokhattuk, hogy Amerikában a „haladó” tüntetők szobrokat döntenek le vagy gyaláznak meg.

New York, 2020. június 29. George Washington volt amerikai elnök vörös festékkel leöntött szobra a New York-i Washington Square Parkban 2020. június 29-én. MTI/EPA/Jason Szenes Fotó: Jason Szenes

Tavaly nyár óta megszokhattuk, hogy Amerikában a „haladó” tüntetők szobrokat döntenek le vagy gyaláznak meg csak azért, mert ők máshogy vélekednek a történelemről. Szerintük a XXI. század húszas éveinek kezdetén visszapillantva a megrongált áldozatok mind rabszolgatartónak, gyarmatosítónak, elnyomónak, rasszistának, aljas hódítónak minősülnek, így pusztulniuk kell, az írmagjukat is ki kell irtani az amerikai közgondolkodásból. Érkezett útmutatás „fentről” is, Nancy Pelosi, a kongresszus demokrata párti elnöke a közelmúltban kijelentette: „Polgártársak, nem tudunk elszökni a történelemtől. Még ha nem akarjuk, akkor is nyomot hagyunk.”

Január végén a demokrata fellegvárnak számító kaliforniai San Franciscó-i városi tanács döntést hozott arról, hogy 44 hatáskörébe tartozó általános és középiskola nevét megváltoztatja. Az adott oktatási intézményeknek kell benyújtaniuk egy új elnevezést, amelyet viselni szeretnének – adta hírül a San Francisco Chronicle. Ez beleillik a tavalyi akciók sorába, amatőr történészek nyilván kipécézik azokat a személyeket, akiknek bármi közük volt a rabszolgatartó rendszerhez. De nem csak erről van szó: a 44 megváltoztatásra kijelölt név között nyolc amerikai elnök, három volt San Franciscó-i polgármester és húsz olyan neves személyiség található, akik eddig arról voltak ismertek, hogy valami maradandót tettek a városért.

George Washington volt amerikai elnök vörös festékkel leöntött szobra a New York-i Washington Square Parkban 2020. június 29-én.
Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes

Kezdjük az elnökökkel: kiket kell végképp eltörölni, hogy még egy kis iskola se hirdethesse nevüket? A két legismertebb történelmi személy közülük az államalapító és az első államfő, George Washington és a XIX. századi polgárháború győztese, Abraham Lincoln. Számosan vannak a listán, akiknek a számlájára az írható, hogy valamilyen közük volt a rabszolgaság intézményéhez. Új elem, hogy például néhányuknak azt is bűnükül róják fel, hogy hozzájárultak a XIX. század végi aranylázhoz.

Ez is a hódítás része volt, Kalifornia kifosztása. Például az Eldorado szót is ki kell venni egy iskola elnevezéséből, mert a roham az aranyért csak károkat okozott a szövetségi államnak. De mit keres a sorban Lincoln? Bár maga republikánus volt, eddigi tudásunk szerint az elnöksége a demokratáknak is felettébb kedves. Az 1861-től 1865-ig zajló amerikai polgárháborúban dicsőségre vitte az északiakat a dél, a konföderáció ellen, amely a rabszolgatartás rendszerén nyugodott. Kiadta az emancipációs nyilatkozatot, örökre eltörölve a rabszolgaságot. Martin Luther King fekete polgárjogi harcos a legnagyobb amerikai elnöknek nevezte. Ez ma már kevés.

1862-ben zajlott a sziú háború is. A katonai bíróság akkor 303 sziú indiánt halálra ítélt. Lincoln 38 kivételével mindegyiknek megkegyelmezett. Ez az elnök jelenlegi bűne. Az unió hadserege a déliekkel vívott háborúban 365 ezer katonát vesztett.

A demokrata párti Dianne Feinstein, aki jelenleg is Kalifornia egyik szenátora Washingtonban, még San Franciscó-i polgármester korában, amikor egy tüntető a polgármesteri hivatalban letépte a konföderáció zászlaját, azonnal újjal helyettesítette azt. Ez harminchat éve történt. Ezért a tettéért felelnie kell, ugyanis nem látta előre a történelem folyamatát, így az őróla elnevezett általános iskolát is átnevezik. A helyi Chronicle továbbmegy a városi tanácsnokok által kijelölt úton:

„Gyerünk, változtassuk meg San Francisco nevét is! Ugyanis a katolikus – ehhez a szóhoz csak bűn tapad – misszionáriusok adták a Szent Ferenc nevet a városnak.” De ne pihenjünk: ott van az ország fővárosa, Washington DC, számtalan arra nem méltó elnök nevét viseli város, sugárút, utca, park és intézmény. Ne álljunk meg az iskolák nevénél, mindenkinek van feladata, hogy környezetéből kiirtsa a rasszizmus jegyeit. Mint Pelosi fogalmazott: nyomot kell hagyni. És rá sem ismerünk Amerikára.