Az első hősi emlékműveket 1917-ben emelték, míg az első országzászlót 1928-ban avatták fel Budapesten, a Szabadság téren. Az országzászlók olyan népszerűek voltak, hogy 1934-ben Sátoraljaújhelyen már a századikat avatták. Többségük egyszerű építmény volt, rendszerint szobrászi díszek nélkül, hiszen a funkciójuk a félárbócra eresztett zászlók hordozása volt.
![](https://cdn.magyarnemzet.hu/2024/07/fEKzpmZ6ZnnbqsOMmuG83IDp2aNr_aI4LRNyhUdFH74/fill/550/310/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzE4MWYwODU5MGZiZTRkMzdiYzkxOWU0ZjAzOTk2MzU5.jpg)
Magyarországnak és az olimpiának ezért különleges a viszonya, többször is meghiúsult már a hazai rendezés
Az olimpia a kezdetektől fogva része történelmünknek és önképünknek, de a sportnemzet kifejezés nemcsak a világversenyeken való kiemelkedő szereplést takarja.