A füst és a lángja

A maszkviselés elutasítása leginkább a fiatalokra és a férfiakra jellemző, akik azt hiszik, hogy őket elkerüli a betegség. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos megannyi tévhitet a szakemberek szerint nem ésszel és logikával lehet legyőzni, hanem hiteles emberek tapasztalatainak átadásával. Nagyon fontos annak fel- és beismerése, hogy ebben a helyzetben sokszor nem érezzük jól magunkat.

People wearing ripped masks attend a demonstration against the coronavirus disease (COVID-19) measures and their economic consequences, at Heroes' Square in Budapest, Hungary, February 28, 2021. REUTERS/Bernadett Szabo - RC2M1M932YFR Fotó: Bernadett Szabo

A széles körű tagadásnak súlyosabbak a következményei, mint az egyénieknek. Ghaemi szerint a jelenség pandémia esetén a legveszélyesebb. Míg az egyén csak önmagát veszélyezteti, a fertőzés csoportos kétségbe vonása az egész társadalmat fenyegeti. Amikor vezető amerikai politikus a koronavírus hatását az influenzával veszi egy kalap alá, egyesekben azt az érzetet keltheti, hogy van valami a levegőben, de a fenyegetés nem olyan súlyos, ezért nem hajlandók betartani az előírásokat, elutasítják az oltást.

A tömeges tagadást a Covid–19-re vonatkozó ellentmondásos információk erősíthetik. Azokon a helyeken különösen nagy lehet a hatása, ahol csekély a politika iránti bizalom.

A pandémia miatt kiestünk megszokott életünkből, rutinjaink nem vagy csak korlátozottan működnek. A mindannyiunk érdekében meghozott járványügyi intézkedések nem nyerték el mindenki tetszését. Azonban, ha valaki nem hisz is a vírusokban, a többiek érdekében még viselhetne maszkot, betarthatná a kért távolságot – mégsem teszi. Király Orsolya, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének adjunktusa szerint az elutasítás egyik oka, hogy az emberek belefáradtak a korlátozásokba. Embert próbáló feladat napi 10-12 órán keresztül szabályosan hordani a maszkot. A tiltakozók közül sokan egyszerűen megcsömörlöttek attól, hogy nem a megszokott módon kapnak levegőt. Az ember saját magával szemben olykor engedékeny. Picit az orra alá húzza a védőeszközt, amivel nem akar ő ártani.

A korlátozások ellen tüntetők a budapesti Hősök terén február 28-án. A csoportos kétely az egész társadalmat veszélyezteti.
Fotó: Reuters

Jellemzően a fiatalok és a férfiak (és leginkább a fiatal férfiak) azok, akik kevésbé tartják be a szabályozásokat arra hivatkozva, hogy ők alig veszélyeztetettek, nem hiszik, hogy bármi bajuk eshet. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint a pandémiának nagyobb a füstje, mint a lángja. Az influenzában is sokan meghalnak, aki egyébként is beteg, azt az influenza is elvinné. A maszkviselés elutasítása lényegében lázadás. „A logika és az ész nem győz, ha érzelmekkel küzdesz” – üzeni Ghaemi. Érzelmekre érzelmeken keresztül kell hatni. Ilyen elemeket kell beépíteni a járvánnyal kapcsolatos tájékoztatókba, üzenetekbe. Az amerikai professzor szerint hiteles hírvivők kellenek, veszélyeztetett közösségek képzett tagjai, akik hatékonyan tudják továbbítani az információkat.

Milyen mentálhigiénés kihívást jelent az emberiség számára az elhúzódó járványhelyzet?

– vetette fel az mta.hu számára írott összefoglalójában Demetrovics Zsolt, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya. A két szakember szerint az elhúzódó pandémia nyomán számottevő egyéni különbségek figyelhetők meg abban, hogy a járvány kit hogyan érint, azonban elmondható, hogy bizonyos társadalmi rétegeket és csoportokat egyértelműen jobban sújt, mint másokat. Az egyik ilyen csoport a mentális betegeké.

Alkohol, nikotin, drog

A járványhelyzet világszerte komoly fennakadásokat okoz a mentális betegek ellátásában. A különböző intézményeknek is járványügyi korlátozásokat kellett bevezetniük, így csökkent a kapacitásuk, másrészt csökkenhet a személyzet létszáma (megbetegedés vagy átcsoportosítás miatt), illetve a korlátozások az ellátás megközelítését is megnehezíthetik a kliensek számára.

A személyes ellátás ugyan sok helyen átállt online vagy telefonos formára, de van olyan betegpopuláció, amelynek számára ezek a formák nem minden esetben elérhetők.

– Már mindannyian érintettek vagyunk, de nyilvánvalóan nem leszünk mindannyian mentális betegek – mutat rá Király Orsolya. – Minden azon múlik, hogy kit hogyan érint ez a folyamat. Eltérően hat a nyitott és a zárkózott emberekre. A társaságot kedvelőket sokkal jobban megviselik ezek a hónapok, mint azokat, akik kevésbé jártak emberek közé. A pszichológiai sérülékenység a mentális betegeknél fokozott, de egészséges emberek is veszélyeztetettek.

A kutatások szerint jelentősen nőtt azok száma, akik bár nem számítanak súlyos alkoholistának, a kockázati csoportba sorolhatók, azaz már nem egészséges mértékben és módon fogyasztanak alkoholt.

A korlátozó intézkedések hatására sokan közülük a korábbinál sokkal sűrűbben nyúlnak a pohár után. Ez azzal függ össze, hogy az alkohol, a nikotin, a drogok, de akár az internethasználat, a videó- és szerencsejátékok, a pornográf tartalmak fogyasztása is alkalmas a szorongás csökkentésére – mondja Király Orsolya, aki szerint a mentális betegek csoportján belül kiemelten veszélyeztetettek a különböző pszichoaktívszer-függőségekben (alkohol, nikotin, drogok) szenvedők.

Egymásra találva

A járványhelyzet és a vele járó súlyos gazdasági válság növeli az általános szorongásszintet, a pszichoaktív szerek pedig – szorongásoldó tulajdonságuk miatt – sokaknak jelentenek rövid távú megküzdési formát, ezért világszerte várható a visszaélésszerű használat növekedése. Az e szerekkel kapcsolatos zavarban szenvedőknél – olvasható az mta.hu-n – szintén nagyobb a Covid–19-fertőzés kockázata, és gyakran súlyosabb is a betegség lefolyása a járulékos egészségi problémák miatt (krónikus vese-, máj- és tüdőbetegségek, szív- és érrendszeri megbetegedések, 2-es típusú cukorbetegség, túlsúly, rák). Emiatt fontos, hogy a koronavírus-fertőzés kezelése során az egészségügyben dolgozók külön figyelmet fordítsanak a függőségekre és a járulékos szomatikus betegségekre.

A járványügyi korlátozások nyomán jelentősen nőtt az otthoni munkavégzés és tanulás, és a szabadidős lehetőségek beszűkülése miatt a kikapcsolódás és a társas programok is nagymértékben átkerültek az online térbe.

A fizikai elszigeteltséggel járó negatív érzelmek és az internetes tevékenységek, videójátékok feszültségoldó és jutalmazó képessége növeli a használat problémássá válásának kockázatát, ami a népesség jelentős hányadát érinti. Az efféle függőségek kialakulását megelőzheti, ha napirendet határozunk meg, amelyet be is tartunk. Ezt akkor is érdemes kialakítani és követni, ha a családtagok otthonról dolgoznak és/vagy tanulnak.

– Nagyon fontos a sport és a mozgás, amely nemcsak a jó fizikai állapot megőrzése miatt alapvető, hanem a hangulatunkra is nagyon jó hatással van – magyarázza Király Orsolya. – Ápolnunk kell a társas kapcsolatokat: az internet segítségével többen egymásra találhatunk, online előadásokat hallgathatunk. Aki ennél többre vágyik, annak az önsegítő csoportok jelenthetnek segítséget. Az első hullám idején sokan új hobbit találtak maguknak, amelyet újra elő lehet venni, illetve újakat is érdemes lehet keresni. Szintén nagyon fontos, hogy ha úgy érezzük, hogy lelkileg nem vagyunk jól, nyugodtan valljuk ezt be, és engedjük meg magunknak. Szégyen nélkül beszélhetünk erről másokkal, mert ilyen körülmények között normálisnak tekinthető, hogy sokan nem érezzük jól magunkat. Minél jobban elnyomja ezt magában az ember – nekem minden körülmények között jól kell lennem –, annál súlyosabbak lehetnek a következmények. Aki elfogadja, hogy nincs minden rendben, könnyebben keres segítséget és lábal ki – összegez Király Orsolya.

Simán visszarendeződhetünk majdan a megszokott mindennapokba, vagy a fokozatos nyitást is megszenvedhetjük a hosszas bezárkózás után?

– ez a kérdés is egyre gyakrabban merül fel. Az egyetemi oktató szerint az ember a jóhoz, a jobbhoz könnyebben alkalmazkodik. Kérdés, lehet-e olyan a világ, mint amilyen a járvány előtt volt. Ha nem, miben lesz más, és ahhoz hosszú távon miként alkalmazkodunk? Történelmünk azt mutatja, hogy az ember nagyon sok mindenhez adaptálódott. Abban a szakemberek egyetértenek, hogy a járvány lecsengése után pszichopandémia várható, ami azt jelenti, hogy sokkal több ember küzd majd a mentális egészségre gyakorolt negatív hatásokkal.

Poszttraumás stressz, depresszív hangulat, szorongás alakulhat ki azoknál, akik elvesztették munkájukat, szeretteiket, barátaikat.

Az egészségügyi dolgozóknál is ez a helyzet, hiszen ők a tragédiákat közelről látják, élik át. Ezek a pszichés hatások náluk tartósan fennmaradhatnak. Nem kizárt, hogy az öngyilkosságok száma is emelkedhet. Ezekkel foglalkozni kell. Ezekre készülni kell. Már most.