Híres emberek Budapestje
A Hegedűs Gyula utca 15. szám alatt álló bérház falán 2017-ben avatták fel a „rímhányó” Romhányi József író és műfordító itt töltött éveinek emlékét őrző táblát. Dr. Bubó (Kérem a következőt!), a Mézga család és Mekk mester kalandjainak alkotója 1921-ben született Nagytétényben. Romhányi zenei tanulmányait követően a Magyar Rádió dramaturgjaként kezdett dolgozni, később az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság, majd a Magyar Televízió művészeti vezetője volt. 1962-től 1983-ban bekövetkezett haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja volt. Az operettlibrettók és musicalek fordítása mellett Romhányi nevéhez fűződik többek között a Frédi és Béni és a Maci Laci magyar szövege is.
Bár a forrásokból nem derül ki, hogy pontosan hány évet töltött az állatverseiről ismert Romhányi Újlipótvárosban, az bizonyos, hogy feleségével és lányával élt a Hegedűs Gyula utca 15-ben. […] Az ötemeletes épület homlokzatát pelikánszobrok díszítik, a bejárati csarnokban bagolyfigurák tartják szemmel a lakókat, a „födémet” pedig atlaszszobrok tartják.
(Forrás: uj.lechnerkozpont.hu)
Névtelen hősök
A Magyar Rádió egyik nagyszerű törekvése volt, az Erkel-hagyaték elfelejtett műveinek felvételsorozata, amelynek segítségével a zenetörténeti emlék eleven, hallható élménnyé vált. […] A régi leírásokból tudjuk, hogy Erkel Ferenc nagy kedvvel fogott hozzá a Névtelen hősök című, idillikus történetet feldolgozó opera komponálásához. Bátorság volt a 70 éves mestertől újra átélni élete legnagyobb, meghatározó élményét, a szabadságharc korát – olyankor, amikor már csak kevesen kívántak emlékezni a régmúlt napokra.
A zeneszerző utolsó előtti művét 1880. november 30-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban. Az opera librettóját Tóth Ede, az egykori jeles népszínmű szerző írta. Átdolgozását Romhányi Józsefre, a magyar nyelvet briliáns ügyességgel használó verselő-szövegíróra bízták. Az ő szavait idézem: „Az 1848-49-es szabadságharc idején játszódik a történet: egy kapzsi asszony módos gazdához akarja kényszeríteni lányát. A lány azonban megszökik a tervezett kényszer-esküvő elől, és szerelmesét követve-keresve beáll a honvédek sorába. A fordulatos cselekményt megtartva – de a mai magyar prozódiának megfelelő, új szövegkönyvet írtam, a prózai jeleneteket pedig versbe szedtem. Így most már a zenéhez illőbb szöveggel szólalhat meg, ez a vígjátéki elemeket sem nélkülöző zenedráma.”
