A rímhányó

Az operettlibrettók és musicalek fordítása mellett Romhányi nevéhez fűződik többek között a Frédi és Béni és a Maci Laci magyar szövege is.

Forrás: MTI2021. 03. 10. 13:47

Híres emberek Budapestje

A Hegedűs Gyula utca 15. szám alatt álló bérház falán 2017-ben avatták fel a „rímhányó” Romhányi József író és műfordító itt töltött éveinek emlékét őrző táblát. Dr. Bubó (Kérem a következőt!), a Mézga család és Mekk mester kalandjainak alkotója 1921-ben született Nagytétényben. Romhányi zenei tanulmányait követően a Magyar Rádió dramaturgjaként kezdett dolgozni, később az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság, majd a Magyar Televízió művészeti vezetője volt. 1962-től 1983-ban bekövetkezett haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja volt. Az operettlibrettók és musicalek fordítása mellett Romhányi nevéhez fűződik többek között a Frédi és Béni és a Maci Laci magyar szövege is.

Bár a forrásokból nem derül ki, hogy pontosan hány évet töltött az állatverseiről ismert Romhányi Újlipótvárosban, az bizonyos, hogy feleségével és lányával élt a Hegedűs Gyula utca 15-ben. […] Az ötemeletes épület homlokzatát pelikánszobrok díszítik, a bejárati csarnokban bagolyfigurák tartják szemmel a lakókat, a „födémet” pedig atlaszszobrok tartják.

(Forrás: uj.lechnerkozpont.hu)

Névtelen hősök

A Magyar Rádió egyik nagyszerű törekvése volt, az Erkel-hagyaték elfelejtett műveinek felvételsorozata, amelynek segítségével a zenetörténeti emlék eleven, hallható élménnyé vált. […] A régi leírásokból tudjuk, hogy Erkel Ferenc nagy kedvvel fogott hozzá a Névtelen hősök című, idillikus történetet feldolgozó opera komponálásához. Bátorság volt a 70 éves mestertől újra átélni élete legnagyobb, meghatározó élményét, a szabadságharc korát – olyankor, amikor már csak kevesen kívántak emlékezni a régmúlt napokra.

A zeneszerző utolsó előtti művét 1880. november 30-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban. Az opera librettóját Tóth Ede, az egykori jeles népszínmű szerző írta. Átdolgozását Romhányi Józsefre, a magyar nyelvet briliáns ügyességgel használó verselő-szövegíróra bízták. Az ő szavait idézem: „Az 1848-49-es szabadságharc idején játszódik a történet: egy kapzsi asszony módos gazdához akarja kényszeríteni lányát. A lány azonban megszökik a tervezett kényszer-esküvő elől, és szerelmesét követve-keresve beáll a honvédek sorába. A fordulatos cselekményt megtartva – de a mai magyar prozódiának megfelelő, új szövegkönyvet írtam, a prózai jeleneteket pedig versbe szedtem. Így most már a zenéhez illőbb szöveggel szólalhat meg, ez a vígjátéki elemeket sem nélkülöző zenedráma.”

(Forrás: mek.oszk.hu)

Bridzsbajnok

Homonnay Géza visszaemlékezése szerint Romhányi jó első osztályú bridzsező volt a hatvanas években, egy magyar bajnoki címet is szerzett. Fülöp Miklós provokálta így 1966 végén nyílt levélben: Ki a rímeket oly kiválóan faragja / Egyesületünknek is elnökségi tagja / Legutóbb láttam őt, rímelt a Tévében, / Miközben Rodolfó bűvészkedett éppen. / Kívánsága ez volt: jöjjön a kanaszta, / Ne legyen oka a nézőnek panaszra / De miért nem kívánta ő vajon a bridzset? / Talán nem tudott rá megfelelő rímet?

Romhányi 1967 februárban válaszol:

Kedves Barátom!

Szellemes válaszra erőmből nem telik, / Agyam az ügyetlen ötletek elle-PIKK / Merítsek ötletet? – De vajon miből? / Talán megihlet egy pohár li-KŐR. / De lám, ezután is még tétován váró / kezem verssorokat csak olyan so-KÁRÓ / Gyötrődve hosz… kínban, keservben / Jött végre lé-TREFF-enti kis versem, / Formája tán gyönge, de értelme tiszta, / Mert csak bridzsben vagyok SZÜR-realista!

(Forrás: bridzs.hu)

Borz

Büszke borzanya összetoborzott / néhány csellengő borzot, / hogy szívének féltett kincsét, / hat kicsinyét megtekintsék. /

– Nézzétek! Ez itt a mennyország! – / mondta dédelgetve hat egyszülött borzát. / Ám a bámészkodók formátlannak, torznak / találták a sok torzonborz borzat. /

Szólt az egyik értelmesforma, / kinek kedélyét e látvány felborzolta: / – Érdekes! Ha belülről, elfogultan nézed, / ez az alom meleg kis családi fészek. / Ha kívülről, s nem vakít el vonzalom: / … egyszerűen borz-alom…

Bűnbánó elefánt

Az elefánt elmélázva / a tópartra kocogott, / és nem vette észre lent a / fűben a kis pocokot. /

Szerencsére agyon mégsem / taposta, / csak az egyik lábikóját /

egyengette laposra. / – Ej de bánt, ej de bánt! / – sopánkodott az elefánt. / – Hogy sajnállak, / szegényke! / Büntetésül te most tízszer / ráhághatsz az enyémre!

(Forrás: Romhányi József: Szamárfül)

Száz évvel ezelőtt, 1921. március 8-án született Romhányi József író, költő, műfordító, érdemes művész, akinek annyi kitűnő magyar szöveget, filmforgatókönyvet, rajzfilmet, versikét, aforizmát és aranyköpést köszönhetünk.